A fekete bülbül (Hypsipetes leucocephalus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a bülbülfélék (Pycnonotidae) családjába tartozó faj.
Rendszerezése A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1789-ben, a Turdus nembe Turdus leucocephalus néven.
Alfajai Hypsipetes leucocephalus leucocephalus (J. F. Gmelin, 1789) – költési periódusban délkelet-Kína, ezen kívül kelet-Mianmar, észak-Indokína; Hypsipetes leucocephalus ambiens (Mayr, 1942) – északkelet-Mianmar, dél-Kína; Hypsipetes leucocephalus concolor (Blyth, 1849) – észak-Mianmar, dél-Kína, Indokína; Hypsipetes leucocephalus leucothorax (Mayr, 1942) – költési periódusban dél-Kína, ezen kívül nyugat- észak- és kelet-Mianmar, észak- és északkelet-Thaiföld, észak-Vietnám; Hypsipetes leucocephalus nigerrimus (Gould, 1863) – Tajvan (sziget); Hypsipetes leucocephalus nigrescens (Stuart Baker, 1917) – északkelet-India, nyugat-Mianmar; Hypsipetes leucocephalus perniger (Swinhoe, 1870) – dél-Kína, észak-Vietnám; Hypsipetes leucocephalus psaroides (Vigors, 1831) – Himalája északkelet-Afganisztántól és észak-Pakisztántól északkelet-Indiáig, dél-Tibetig és északnyugat-Mianmarig; Hypsipetes leucocephalus sinensis (La Touche, 1922) – költési periódusban dél-Kína, ezen kívül Thaiföld, Laosz, Vietnám; Hypsipetes leucocephalus stresemanni (Mayr, 1942) – költési periódusban dél-Kína, ezen kívül Thaiföld, Laosz.
Előfordulása Délkelet-Ázsia területén, Indiában és Kína délkeleti részén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, hegyi tölgyesek, fenyvesek, rododendron ligetek és cserjések, valamint másodlagos erdők és vidéki kertek. Telelni alacsonyabb területekre vonul.
Megjelenése Testhossza 27 centiméter. Tollazata kékesfekete, fején bóbitát visel, hosszú szárnyai és villás farka van. bélyegkép|250px
Életmódja Bogyókkal és gyümölcsökkel táplálkozik.
Szaporodása Fészkét fára, ágvillák közé építi, fűből, levelekből és mohából.
Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Jegyzetek
Források
– magyar neve
További információk Képek az interneten a fajról
Kategória:Hypsipetes Kategória:Madárfajok Kategória:Afganisztán madarai Kategória:Banglades madarai Kategória:Bhután madarai Kategória:India madarai Kategória:Kambodzsa madarai Kategória:Kína madarai Kategória:Hongkong madarai Kategória:Laosz madarai Kategória:Malajzia madarai Kategória:Mianmar madarai Kategória:Nepál madarai Kategória:Pakisztán madarai Kategória:Tajvan madarai Kategória:Thaiföld madarai Kategória:Vietnám madarai