A marokkói nagydíj volt az 1958-as Formula–1 világbajnokság szezonzáró futama, amelyet 1958. október 19-én rendeztek meg a marokkói Ain-Diab Circuiten, Casablancában.
Futam A sportág történetének máig egyetlen marokkói nagydíjára és az évadzáró futamra a Casablanca melletti rendkívül gyors Ain-Diab versenypályán került sor. Az eseményen az újonnan megkoronázott V. Mohammed király is jelen volt. A verseny előtt úgy állt, hogy Mossnak a világbajnoki címhez a leggyorsabb kört is megfutva kell győznie, Hawthornnak pedig legalább harmadikként kell célba érnie. Ha a felsoroltak közül valamelyik nem teljesül, akkor Hawthorn a világbajnok. Mint ahogy az várható volt, Hawthorn és Moss szerezte meg az első két rajtkockát, mellőlük Lewis-Evans indulhatott. A második sort Jean Behra, illetve Phil Hill foglalta el.
A rajtnál Moss átvette a vezetést, Phil Hill pedig – a monzai versenyhez hasonlóan – kiváló startolását követően feljött a második helyre. Az amerikai több alkalommal is megpróbált az élre állni, de a 3. körben ráment az egyik bukótérre, és visszaesett Hawthorn és Bonnier mögé. Hill hamar megelőzte a svédet, Hawthorn pedig maga elé intette, hogy menjen Moss után. Brooks, aki Hawthorn megelőzésével lelkesen segíteni akart csapattársának, megelőzte Bonniert, majd miután utolérte a világbajnoki esélyes Ferrarit, mellette is elment. Moss a 16 körben beleszaladt a lekörözött Wolfgang Seidel hátuljába, aminek következtében Vanwallja meghorpadt. Moss a 21. körben új körrekordott futott – ami egy pont pluszt jelentett számára –, míg Hawthorn begyorsult, majd 11 körön keresztül csatázott Brooksszal, mielőtt a Vanwall a 30. körben el nem füstölt. Hillnek azt mondták, lassítson, hogy csapattársa átvehesse tőle a második pozíciót.
A harmadik Vanwallban ülő Lewis-Evans megpróbált felzárkózni, de a 42. körben motorja elfüstölt, és ahogy az autó letért a pályáról, a motorból permetszerűen szivárgó olaj lángra kapott. Lewis-Evans lángoló overallban kiugrott, és a lángokat eloltották. Mindezek ellenére súlyos égési sérüléseket szenvedett, repülővel Angliába szállították, ahol hat nap múlva elhunyt.
Az 53 körös megmérettetést végül Moss nyerte Hawthorn, Hill, Bonnier és Schell előtt. Az itt szerzett második helyével és az évad során gyűjtött 42 pontjával Mike Hawthorn lett a világbajnok, honfitársa, Stirling Moss pedig, egy egységgel alulmaradva, sorozatban negyedszerre is csak második lett összetettben. Érdekesség, hogy Hawthorn úgy lett világbajnok, hogy mindössze egyetlen alkalommal állhatott a dobogó legfelső fokára a szezon során (Franciaország). Hasonló eset eddig csak egyszer, 1982-ben fordult elő a Formula–1-ben, akkor Keke Rosberg lett a világbajnok.
Helyezés Rajtszám Versenyző Csapat/Motor Futott kör Idő/Kiesés oka Rajthely Pont 1 8 Stirling Moss Vanwall 53 2h09:15,1 2 8 2 6 Mike Hawthorn Ferrari 53 + 1:24,7 1 6 3 4 Phil Hill Ferrari 53 + 1:25,5 5 4 4 18 Jo Bonnier BRM 53 + 1:46,7 8 3 5 16 Harry Schell BRM 53 + 2:33,7 10 2 6 22 Masten Gregory Maserati 52 + 1 kör 13 7 28 Roy Salvadori Cooper-Climax 51 + 2 kör 14 8 30 Jack Fairman Cooper-Climax 50 + 3 kör 11 9 38 Hans Herrmann Maserati 50 + 3 kör 18 10 34 Cliff Allison Lotus-Climax 49 + 4 kör 16 11 50 Jack Brabham Cooper-Climax 49 + 4 kör 19 12 26 Gerino Gerini Maserati 48 + 5 kör 17 13 20 Bruce McLaren Cooper-Climax 48 + 5 kör 21 14 58 Robert La Caze Cooper-Climax 48 + 5 kör 23 15 48 André Guelfi Cooper-Climax 48 + 5 kör 25 16 32 Graham Hill Lotus-Climax 46 + 7 kör 12 Ki 12 Stuart Lewis-Evans Vanwall 41 Baleset 3 Ki 54 François Picard Cooper-Climax 31 Baleset 24 Ki 56 Tom Bridger Cooper-Climax 30 Baleset 22 Ki 2 Olivier Gendebien Ferrari 29 Baleset 6 Ki 10 Tony Brooks Vanwall 29 Motorhiba 7 Ki 14 Jean Behra BRM 26 Motorhiba 4 Ki 20 Ron Flockhart BRM 15 Motorhiba 15 Ki 24 Wolfgang Seidel Maserati 15 Baleset 20 Ki 36 Maurice Trintignant Cooper-Climax 9 Motorhiba 9
A világbajnokság végeredménye
(A teljes lista)
Statisztikák Vezető helyen: Stirling Moss: 53 kör (1–53.)
Stirling Moss 10. győzelme, 12. leggyorsabb köre. Mike Hawthorn 4. pole-pozíciója. Vanwall 9. győzelme.
Stuart Lewis-Evans és Mike Hawthorn utolsó versenye. Hawthorn 1959. január 22-én Londonba tartva Lotus sportkocsijával teherautóval ütközött és életét vesztette.
Források A Formula–1 hivatalos oldala Az 1958-as marokkói nagydíj (grandprix.com)
Marokkoinagydij Kategória:Formula–1 futamok Kategória:Marokkó sportélete