Szamosújvárnémeti (, ) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Nevének eredete A Németi név középkori német lakosságra utal. Először 1269-ben említették Nemty, majd 1304-ben Nemiti, 1333-ban Nempcii és 1430-ban Nemethy alakban. Román neve szintén ebből a névből képződött, a nyelvjárási ejtésnek megfelelően – vö. Mintiu ~ Oláhnémeti és Mintia ~ Marosnémeti.
Fekvése thumb|250px|jobbra Szamosújvártól 4 km-re északkeletre, a Kis-Szamos jobb partján fekszik, a DJ119 megyei úton közelíthető meg.
Népessége Etnikai és vallási megoszlás 1785-ben 819 lakosa volt, körülbelül 55%-uk jobbágy, 45%-uk zsellér. 1790-ben 676 görögkatolikust, 1766-ban 152 felnőtt reformátust, 1786-ban tíz római katolikust találtak a faluban. 1900-ban 1379 lakosából 1265 vallotta magát román és 113 magyar anyanyelvűnek; 1258 görögkatolikus, 56 református, 52 római katolikus és 13 zsidó vallásúnak. 2002-ben 1497 lakosából 1458 volt román, 20 cigány és 19 magyar nemzetiségű; 1414 ortodox, 48 görögkatolikus, 13 református, kilenc pünkösdi és nyolc római katolikus vallású.
Története A középkorban katolikus egyháza volt. 1456-ban mezővárosként Bálványosvár tartozéka, heti és országos vásárral. Úrilakát 1463-ig Vingárdi Geréb János, majd négy évig a Várdai család birtokolta. A váruradalom 1510-ben udvarbírót tartott benne, 1541-ben pedig országgyűlés színhelyéül is szolgált. 1553-ban 52 jobbágy, 28 zsellér és 51 szegény lakosával a bálványosváriból alakult szamosújvári uradalom falvai közül a legnagyobb lakosságú. Az Erdélyi Fejedelemség idején főként az államkincstár birtoka volt és a szamosújvári vár több nemesi rangra emelt darabontja és puskása is lakta. 1620-ban 98 jobbágy mellett 21 szabados és nemes családfőt számláltak össze benne. 1668-ban és 1680-ban benne tartotta gyűlését Belső-Szolnok vármegye. 1703-ban a kurucok felprédálták. 1738-ban az államkincstár itteni birtokrészét Szamosújvár város kapta meg és maradt fő birtokosa egészen a 20. század elejéig. 1715-ben már nem tartottak benne vásárokat, 1822-ben azonban ismét évi három országos vásár színhelye volt. Református egyházközsége 1640-ben már biztosan anyaegyház és az is maradt 1860-ig, amikor filiaként Szamosújvárhoz csatolták, majd 1887-től körlelkész látta el. A gyülekezet zömét 1871-ben cigányok alkották.Diószegi Lajos: A széki ref. egyházmegye szamosmenti kerületéhez tartozó egyházakról. Erdélyi Protestáns Közlöny 1871, 303. o. A román görögkatolikusok 1744-ben építették föl kápolnájukat kőből. Később egy részük visszatért az ortodox hitre, 1771-ben perlekedés kezdődött a templom tulajdonjogáért, de 1782 körül az ortodox gyülekezet ismét uniált. 1852 és 1854 között új templomuk épült, ez ma az ortodox egyházé. 1876-ban Belső-Szolnok vármegyétől Szolnok-Doboka vármegyéhez csatolták.
Látnivalók A használaton kívüli mai református templom egy 13. századi eredetű, román–gótikus stílusú templom szentélye, a hajót ugyanis 1843-ban lebontották. Az északkeleti támpillérbe római sírköveket építettek be. A szószék Kerekes Mihály munkája 1805-ből. Feltárás során az északi fal vakolata alatt az utolsó ítéletet ábrázoló freskótöredéket találtak. Mellette harangláb áll.
Híres emberek Itt született 1991-ben Daniela Gurz válogatott labdarúgó.
Jegyzetek
Források
Jékely Zsombor – Kiss Lóránd: Középkori falképek Erdélyben. Budapest, 2008, 346–51. o.
További információk Vastaghúros vagy cigánytánc (előadók Gheorghe Bob prímás, Anton Lingurar kontrás és Andrei Lingurar bőgős, gyűjtötte Martin György, Kallós Zoltán és Sztanó Pál 1967-ben)
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Kolozs megye települései Kategória:Szolnok-Doboka vármegye települései