A The Emancipation of Mimi Mariah Carey amerikai énekesnő tizennegyedik albuma és kilencedik stúdióalbuma. 2005. április 4-én (az Amerikai Egyesült Államokban április 12-én) jelent meg. Az album dalaiban számos, a R&B-zal rokon műfaj megjelenik, az 1970-es évekbeli retro-soultól a quiet storm, gospel és más műfajokig. Az album több szempontból is Carey legsikeresebb albuma; ez jelentette számára a nagy visszatérést, miután előző albumai nem arattak akkora sikert, mint amiket karrierje első felében megjelentetett. Az album a Billboard 200 albumslágerlista első helyén nyitott, és az énekesnő minden eddigi albuma közül ebből kelt el a legtöbb a megjelenését követő első héten; az Egyesült Államokban, ahol ez volt 2005 legtöbb példányszámban elkelt albuma, az eladási adatokat tekintve ez Carey második legsikeresebb albuma az 1995-ben kiadott Daydream után. A The Emancipation of Mimi az USA-ban hatszoros platinalemez lett, és elnyerte a legjobb kortárs R&B-albumnak járó Grammy-díjat a 2006-os díjkiosztón; világszerte több mint tízmillió példányban kelt el.
Az albumról több kislemez jelent meg, mint Carey eddigi bármelyik albumáról, köztük a We Belong Together, mely az énekesnő egyik legnagyobb sikere; számos országban vezette a slágerlistát, és egyben segített Careynek megdönteni több rekordot; az album további, szintén nagy sikerű kislemezei közül a legfontosabbak az It’s Like That, a Shake It Off, a csak Európában megjelent Get Your Number, a Say Somethin’ és az album új kiadásán szereplő Don’t Forget About Us. 2020-ban Minden idők 500 legjobb albuma listán 389. helyen szerepelt.
Felvételek Carey már a Charmbracelet World Tour idején, 2004 elején elkezdett új dalokat írni.DC. Third Time's A Charm For Mimi's Emancipation . ukmix.org, 2005. március 4. Elérés: 2007. február 4. Mivel korábbi mentora, Lyor Cohen, otthagyta az Island/Def Jam kiadót és átment a Warner Bros. Recordshoz, Antonio „L.A.” Reid vette át a helyét. Voltak kritikusok, akik már ebből megjósolták Carey nagy visszatérését, mert Reid már több másik énekes, köztük Pink és Usher karrierjét is egyengette.Lynn Norment: L.A. Reid: the most powerful black in the music business - Biography . Ebony, 2003 június. Elérés: 2007. február 4.Carolyn M. Brown: 'L.A.' Reid ousted by Arista, signed by Def Jam . Black Enterprise, 2004 április. Elérés: 2007. február 4. Voltak, akik Mariah karrierjének végét jósolták, mert két korábbi albuma, a Glitter (2001) és a Charmbracelet (2002) nem volt olyan sikeres, mint a korábbiak.
Kanye West, a The Neptunes és James „Big Jim” Wright Az első készülő dalhoz Carey Kanye Westet kéte fel közreműködőnek, akit már évek óta ismert, de még nem dolgoztak együtt, mert a Glitter album '80-as évekbeli hangzása idegen volt West hangzásvilágától, a Charmbracelet készítése közben pedig West nem ért rá. A Stay the Night című dalt olyan dallamra írták, ami a The Stylistics Betcha by Golly Wow! című számából használ fel részletet. Carey a dal írása közben rájött, hogy az eléneklése közben sok hajlításra lesz szükség, nem lesz könnyű előadni, de úgy döntött, meghagyja ilyennek. „Nagy teljesítmény lesz elénekelni, de ez része a dalnak és a hangulatnak, amit kelteni próbálunk vele… amolyan retró, Jackson 5-féle hangulatot ad neki, és ezzel elégedett vagyok.”
Carey már évek óta szeretett volna együtt dolgozni a The Neptunesszal (Chad Hugo és Pharrell Williams), a sikeres producerduóval, akik hagyják ugyan, hogy az előadó együtt írja velük a dalt, de nem engedik, hogy társproducerük is legyen, mert úgy gondolják, az megzavarja a kettejük alkotta harmóniát. Carey némileg vonakodott, hogy tizennégy év óta először lemondjon arról, hogy egy dala társproducere legyen, de végül beleegyezett. Az együttműködésnek két dal lett az eredménye, a Say Somethin’ és a To the Floor. Mikor Carey megtudta, hogy Snoop Dogg rapper (akivel korábban a Crybaby című számon dolgoztak együtt) a szomszéd stúdióban dolgozik, megkérte, hogy rappeljen a Say Somethin’-en. A dalt az első kislemeznek tervezték, és ez volt az első, amit a rajongók hallhattak, végül azonban csak az album hetedik kislemezeként jelent meg; Carey nem akarta, hogy ez jelenjen meg elsőként. Gyakran „nagyon Pharrell”-ként jellemezte a dalt, bár létrejöttét kellemes tapasztalatként élte meg. A másik együtt írt dalban, a To the Floorban Nelly rappel, aki szintén egy közeli stúdióban dolgozott éppen, és átment Careyhez, hogy felvegyék a rapet. A dal volt a második, amit a rajongók hallhattak az albumról, mert Tonight címen kiszivárgott az internetre.
Carey már kilencedik albuma, a Rainbow (1999) óta rendszeresen dolgozott a Flyte Tyme-mal (Jimmy Jam és Terry Lewis). Ezen az albumon is akart velük dolgozni, de mivel nekik nem volt idejük erre, társukat, James „Big Jim” Wrightot küldték, hogy dolgozzon Careyvel. Wright már Jimmy Jammel és Lewisszel együtt korábban is társszerzője és társproducere volt Carey pár számának, de ez volt az első alkalom, hogy nélkülük dolgozott együtt az énekesnővel. Carey és Wright úgy döntöttek, szintetizátorok nélkül fognak dolgozni, hogy kissé retro hangzású, nem túlcsiszoltnak ható dalokat hozzanak létre. Először a Circles című dal készült el, majd az I Wish You Knew, mivel azonban utóbbi Carey érzései szerint túlságosan hasonlított a Circleshöz, úgy vették fel, mintha koncertfelvétel lett volna, közönség háttérzajával, középen egy beszélt résszel, ahol az énekesnő a közönséghez szól, hogy retrós, amolyan Diana Rossos legyen.
A harmadik dal, amin az énekesnő együtt dolgozott Wrighttal, a gospel hangzású Fly Like a Bird volt. A dalhoz Carey felkérte templomának lelkészét, Clarence Keatont, hogy beszéljen benne. A dal spirituális üzenetű, Istenről szól. Ez lett az album legtöbb kiadásának záródala, hogy emelt hangulatban hagyja a hallgatót.
Scram Jones, James Poyser, The Legendary Trackster és Swizz Beatz Amikor már pár dal elkészült, Carey meglátogatta a stúdióban N.O.R.E. rappert és nem túl ismert producerét, Scram Jonest. Jones megírta Careyvel a Your Girl című számot, ami részletet használ fel az új-zélandi R&B duó, az Adeaze A Life with You című számából. A Your Girl eredeti változatában N.O.R.E rappelt volna. Carey úgy jellemezte a dalt, hogy „egyike azoknak a boldog, gyors tempójú felvételeknek, de kicsit hiphop is, amolyan Scram Jones-os”, és hozzátette, hogy „a legtöbb énekes barátomnak nagyon tetszik”.
Ahogy Wrighttal, Carey Jonesszal is az R&B gyökereihez kívánt visszanyúlni. James Poyser dalszerző-producerrel addig zongoráztak egymásnak, míg megszületett a Mine Again című felvétel. Carey a dalt az album erőteljes balladájának nevezte, olyannak, amitől megszakad az ember szíve és szeretne újra összekerülni a volt párjával. Miközben a One and Only című dalon dolgozott a The Legendary Traxsterrel, megtudta, hogy a dalt eredetileg Twista rapper használta gyakorláshoz, ezért meghívta Twistát, hogy rappeljen a felvételen. Carey azt mondta a dalról: „természetesen alakult ki ebben a gyorsan éneklő, ritmikus stílusban, mert a ritmus egyszerűen magával ragadott”, és hozzátette: „Úgy örülök, hogy ő Twista is rajta van, mert nagy rajongója vagyok, szerintem lenyűgöző a stílusa.” Swizz Beatz producerrel, akivel korábban a Jay-Z-vel együtt felvett Things That U Do című számon dolgozott együtt Carey, a Secret Love című dalt írták, ami végül csak az album Japánban megjelent változatára és az Európában kiadott Get Your Number kislemezre került fel bónuszdalként.
Jermaine Dupri, Bryan Michael Cox, Manuel Seal és LRoc Carey ezután Atlantába repült, hogy régi barátjával, Jermaine Duprival dolgozzon, akivel már többször is dolgozott az elmúlt tíz évben. Dupri először egy olyan dallamot szerzett, ami hasonlított Usher Confessions Part II (2004) című számához, Carey pedig szöveget írt hozzá. Dupri refrénnek az I gotta get away („El kell szabadulnom”) szöveget javasolta, de Carey úgy gondolta, a dallamhoz jobban illik az I gotta shake it off („Le kell, hogy rázzam”) szöveg. A Shake It Off címre keresztelt dal az énekesnő egyik kedvenc dala az albumon.
Carey ezután hallott egy instrumentális számot, melyet Dupri saját készülő albumához írt, és ami az Imagination együttes Just an Illusion című számából használt fel részletet. Dupri megkérte, hogy énekelje el ő is a dalt. Carey először habozott, mert nem akart még egy olyan dalt írni, ami másik dalból használ fel részletet, és úgy érezte, az ő hangjából hiányzik az, ami Dupriéban megvan. Így a dal, a Get Your Number végül egy duett lett, amiben Dupri énekli a refrént, Carey pedig az egyes versszakokat énekli/rappeli. Carey azt mondta a dalról: „Sokan szeretik, mert egészen olyan Fantasy-szerű hangulata van.”
Az album már majdnem készen volt, és a Say Somethin’-t már kiválasztották első kislemeznek, Carey pedig elégedett volt az eredménnyel, de Antonio Reid visszaküldte Atlantába, hogy dolgozzon még. A város éjszakai élete inspirálta az It’s Like That című dalt, ami végül az első kislemez lett. Carey így beszélt a dalról: „Olyan felvételt akartam, ami jó móka, ami a diszkóknak való és azoknak az embereknek, akik készülnek, hogy elmennek táncolni; egy amolyan igazi csak-engedd-el-magad, érezd jól magad dal, amolyan „ez az én éjszakám”-féle.” Az énekesnő kritikákat kapott, amiért a dal alkoholt és droghasználatot említ, de ő azt mondta, az csak a vicc kedvéért került bele. A dal refrénjét („It’s like that y’all”) az It’s Like That című 1984-es Run-D.M.C. számból kölcsönözték, így a dal keveri a régi hiphop-hangzást a modernnel.
Carey egy másik dalt is írt második atlantai útján, a We Belong Togethert, melyet az énekesnő úgy jellemzett, hogy „a One Sweet Day és a Breakdown keveréke”, egy olyan dal, melyet mindenki át tud élni.
Mahogany, Young Genius és R. Kelly Carey két dalt írt együtt Mahogany dalszerző-producerrel. Az elsőn, a Sprung címűn robotszerű hangok hallatszanak; ez a dal csak egyes nemzetközi változatokon szerepelt bónuszdalként. A második, a When I Feel It eredetileg az album tizenharmadik száma lett volna, de az utolsó pillanatban Carey kiadója mégsem kapott engedélyt a dalrészletre, amit felhasználtak benne, és már nem volt idő nélküle felvenni a dalt, ezért le kellett hagynaia az albumról. A When I Feel It 2007 júliusában kiszivárgott az internetre.
Careynek ezután el kellett döntenie, melyik dal kerül fel az albumra a When I Feel It helyett. Több szám volt még, amit felvett, de aztán úgy döntött, nem kerül az albumra; közülük a Sprungot és a Secret Love-ot már kiválasztotta bónuszdalnak, ezért a Joy Ride című számra esett a választása. A dal társszerzője és -producere a tizenöt éves Young Genius volt, akivel Carey együtt tudott érezni, mert ő is ugyanennyi idősen kezdett dalokat írni. Az érzéki szerelmes dalt Carey elmondása szerint többen az album szerelmeskedő-dalának hívták.
Carey kapcsolatba lépett R. Kellyvel is, hogy írjanak együtt dalokat, de némi együtt töltött idő után úgy találták, nem tudnak együtt dolgozni, így nem születtek közös dalaik.
Az albumon kevesebb rapper van, mint Carey legutóbbi albumain: csak négy, és közülük is három nagyrészt nem rappel, hanem énekel. Több dalban eredetileg szerepelt volna rapper: a Your Girlben N.O.R.E és a Stay the Nightban Ludacris, végül azonban ezek a dalok rap nélküli változatban kerültek fel az albumra. Carey az albumon többet mellőzi a szintetizátorokat, mint azelőtt; bár korábban már kísérletezett élőben felvett hangszerekkel a Subtle Invitationon (Charmbracelet album, 2002), a Bringin’ On the Heartbreak kislemezváltozatán (2003) és a There Goes My Hearton (Charmbracelet új kiadás, 2003), ez volt az első alkalom, hogy ilyen fontos szerephez jutottak egy stúdióalbumon az így felvett dalok.
Borító