bélyegkép|jobbra|230px|A korábbi községháza bélyegkép|jobbra|230px|Szeptember eleji faluünnep Mócs (, jiddisül מאטש) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Fekvése Az Erdélyi-medence közepén, Kolozs megye délkeleti részén fekszik, Kolozsvártól 40 kilométerre. Az Apahidát Szászrégennel összekötő DN16-os úton közelíthető meg. A község területének 2003-ban 42%-a volt legelő és 41%-a szántó.
Története Első írásos említése 1219-ből maradt fenn Mochy néven. További névváltozatai: Mooch (1329), Moch (1332–35), Machy (1419), Moczy (1587), Mócs (1805). Első említésekor dobokai várnépekről esett szó benne. A Kolozsvár és Beszterce közötti, ún. szászúton feküdt. A középkorban katolikus falu volt. Református templomát 1717-ben a római katolikusoknak ítélték, akik azonban csak 1766-ban tudtak önálló plébániát szervezni, egy ferences pappal.Boros Fortunát: Az erdélyi ferencrendiek. Cluj-Kolozsvár, 1927, 198. o. Ugyanezen évben református egyháza 24 férfiből és 38 asszonyból állt. 1713-tól vásáros hely, éves és hetivásárokkal.Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900 1760–62-ben az egész faluban 151 családot írtak össze 755 személlyel, és ezzel a tizedik legnépesebb helység volt a Mezőségen. Ekkor Torda, a 19–20. században Kolozs vármegyéhez tartozott. A 18. és 19. század fordulóján az Esterházyaknak kúriájuk, később Gál Jenőnek kastélya, Nagy Eleknek udvarháza állt benne. Református egyháza a 19. század elején már nem alkotott önálló egyházközséget, hanem filiaként Botházához tartozott. 1812-ben két legnagyobb birtokosa az Esterházy és a Csernátoni család volt, jobbágyaik – családnevük alapján – többségükben románok voltak, magyar kisebbséggel. Egy 1842-es vásárlajstrom említi szarvasmarhavásárait.Nagy Ferenc: Vásárlaistrom (1842). Ethnographia 1979, 512. o.
1862-ben gyógyszertár,Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 24. o. 1867-ben, a polgári réteg kialakulásának első jeleként magyar kaszinó és olvasókör jött létre itt. 1870-ben kikövezték a Szászrégen és Apahida közti, Mocson átvezető utat. 1882. február 3-án kb. 3000 darab meteorit hullt le a község területén, összes tömegük 300 kilogrammnyi volt.A meteor, Magyar Polgár, 1882. február 8. (3.oldal) Online hozzáférés 1889-ben megalakult a Mócs vidéki Takarékpénztár. A 19. század végén rövid ideig két politikai lapja is megjelent, az Orbán Ferenc szerkesztette Mezőségi Híradó és a Hajdu Dezső szerkesztette Mezőségi Hírlap (később Mezőség). A 20. században járási székhely volt, és úgy tűnt, a városok nélküli Mezőség központjává válhat.
Érdekes román lakóinak néprajzi besorolása. MokányoknakA mokányok szikár, hegyi emberek az Erdélyi-érchegységben nem messze Nagyenyedtől. tartják magukat (holott a hagyományos „mokány” vidékektől igen távol élnek), és állattartásuk korábban valóban mutatta a transzhumáló pásztorkodás egyes elemeit. Magyar lakóinak zöme az elmúlt évtizedekben költözött be a környező falvakból, elsősorban Mezőkeszüről.
Lakossága Népszámlálás Nemzetiségi (anyanyelvi) csoportokÉvTeljesRománokMagyarokCigányok 1850 (n)Nemzetiség szerint. 1274 923 260 76 1880 (a)Anyanyelvek szerint. 1542 950 438 146 1890 (a) 1737 1109 536 82 1900 (a) 2111 1241 742 77 1910 (a) 2229 1319 756 70 1920 (n) 2482 1663 622 39 1930 (a) 2660 1853 580 71 1941 (n) 3017 2275 464 ? 1966 (a) 1922 1627 277 17 1977 (n) 1909 1653 219 36 1992 (n) 1649 1336 170 142 2002 (n) 1618 1222 132 263
Felekezet szerint 1880-ban 1014 lakosa volt ortodox, 293 református, 114 római katolikus, 64 zsidó és 51 görögkatolikus; 2002-ben 1401 ortodox, 105 református, 46 görögkatolikus, 31 pünkösdi és 21 római katolikus vallású.
Látnivalók Barokk stílusú római katolikus templom, 1783. Egyik harangja 1538-ból való.Benkő Elek: Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi. Budapest – Kolozsvár, 2002 Református templom, 1886 Kórház (parkban, Pákey Lajos tervei alapján, 1912Horea Soica: Spitalul din Mociu este o ruină! Știri de Cluj 2021. április 16.)
Híres emberek Itt született Győrffy Iván (1830–1883) pedagógus Itt született Kiss Jenő (1912–1995) költő Itt született Szabó Károly (1923–2015) vegyészmérnök, növényvédelmi szakember, diplomata
Jegyzetek
Források Hints Miklós: Mezőségi magyar falvak helynevei. Budapest, 1993 A falu ismertetése
További információk Cigánytánc (régies párostánc) (furulyán előadja Bálint Ferenc, a felvételt 1962-ben készítette Andrásfalvy Bertalan, Kallós Zoltán, Martin György és Pesovár Ferenc)
Kapcsolódó szócikkek mócsi meteorit
Kategória:Kolozs megye települései Kategória:Kolozs vármegye települései