A nagy-károlyi gróf Károlyi család (18. század előtti másik írásmódja Károly) egyike az ősi magyar főnemesi családoknak. A Kaplon nemzetségből (Kond vezér második fiának leszármazottaitól) származott, amely a honfoglaláskor nyerte birtokait, köztük Kaplonyt, ahol a nemzetség ősi monostora állott, és a közelében fekvő Nagykárolyt (Nagy-Károly) is, amelyről a Károlyi család a nevét kapta.

Története A Szatmár megyében letelepedett nemzetség az idők folyamán több családra oszlott: Bagossy, Csomaközy, Vetéssy, Vaday és Károlyi családokra.

A terjedelmes Kaplon nemzetség Károlyi ágának első oklevelekből ismert őse János, ennek fia Simon (Simon comes), ennek fiai Péter és Eudus voltak.

Az 1342-ben született Urdung András fiai, Simon, Miklós, Mihály és II. Eudus vagy Marhard.

II. Eudus fiai Mihály, Miklós, László és András, akik közül a két utóbbi már a Károlyi családnévvel szerepel, és akik 1387-ben Zsigmond királytól pallosjogot és a megyei hatóságtól való függetlenséget nyertek.

A harmadik testvérnek, Mihálynak Becsky Annától két fia született: Lancz László és Bertalan, akik már szintén a Károlyi családnevet viselték. Lancz László fia szintén László, akinek fiai közül csak Zsigmondnak volt fia, akit szintén Lászlónak hívtak. Ennek a Lászlónak Zyny Klárától való gyermekei közül az egyik leány Kata, Bethlen István erdélyi fejedelem neje lett, másik leánya Zsuzsanna pedig Bethlen Gábor fejedelem első neje volt (meghalt 1622. május 11-én).

Mihály másik fiától, Bertalantól (meghalt 1418-ban) származott le a Károlyi család későbbiekben is virágzó ága.

1408-ban az említett László Olcsvát mint örökségét a vármegyei törvényszék előtt perrel megnyerte.

1416-ban Károlyi Mihály fia Bertalan Zsigmond király kíséretének tagja volt angliai útján, amikor megkötötte a canterburyi szerződést. Ezt egy oklevél említi, amely Bertalan angliai tartózkodását említi, családi birtokait megerősíti és új adományokat ad Zsigmondtól.

1421-ben II. Eudus fia András és ennek fia István tanúvallomást tetettek Lengyel Reszegei János, Pelseuczy Nagy János és olnodi Zudar Jakab ellen, akik a Károlyiak Apáti nevű faluját felgyújtották, és lakóit rabként Kocsord faluba telepítették át, ezzel a Károlyi családnak kétezer aranyforint kárt okozva.

Ez az ág azonban kihalt, II. Eudus testvérének Urdung Simonnak fiai László, Mihály és Jakab voltak, akik közül László mestert már szintén a Károlyi családnéven említették, de unokáival ez az ág is kihalt, és a testvérek közül hamarosan Jakab (1396–1420) ága is kihalt.

A család ma is élő leszármazottja Károlyi László gróf, aki nejével, homoródalmási és dálnoki Kenyeres Elisabeth grófnéval együtt a fóti Károlyi István alapítványt vezeti.

A legismertebb Károlyiak A nevek után zárójelben a személyek születési és halálozási éve, valamint házastársa.

Károlyi Péter, Károlyi Bertalan dédunokája (-1540; Zechy Kata) Károlyi Zsuzsanna (1585–1622; Bethlen Gábor) Károlyi Mihály báró, főispán (1585–1626; Segnyey Borbála) Károlyi Ádám főispán (-1661; Tököly Mária) Károlyi László báró, főispán (-1689; 1.Csapy Judit, 2. Sennyey Erzsébet) Károlyi Katalin (1588–1635)

Károlyi grófok: Károlyi Sándor főispán, tábornok, kuruc hadvezér (1669–1743; gr. Barkóczy Krisztina) Károlyi Ferenc főispán (1705–1758; gr. Csáky Krisztina) Károlyi Antal tábornok (1732–1791; B. Haruckern Jozéfa) Károlyi József főispán (1768–1803; gr. Waldstein Erzse) Károlyi István főispán, Újpest alapítója és Istvántelek adományozója (1797–1881; 1. gr. Dillon Georgina, 2. gr. Esterházy Franciska, 3. br. Orczy Mária) Károlyi György főispán, reformkori politikus, mecénás (1802–1877; gr. Zichy Karolina) Károlyi Ede (1821-; gr. Kornis Klára) Károlyi Lajos főispán (1799-; hg. Kaunitz Rittberg Ferdinandina) Károlyi László (1824–1852) Károlyi Alajos (1825–1889) Károlyi Sándor politikus, kórházalapító, akadémikus (1831–1906) Károlyi Viktor (1839–1888) Károlyi Gábor (1841–1895) Károlyi Tibor (1843–1904) Károlyi István (1845–1907) politikus, országgyűlési képviselő, az MTA tagja Károlyi Gyula miniszterelnök (1871–1947) Károlyi Imre (1873–1943) Károlyi Mihály miniszterelnök, köztársasági elnök (1875–1955) Károlyi József legitimista politikus, országgyűlési képviselő (1884–1934 Károlyi Józsefné üzletasszony, társadalmi aktivista, színházigazgató (1892–1964) Károlyi Viktor huszárfőhadnagy, országgyűlési képviselő (1902–1973) Károlyi Gyula (1907–1942) Horthy Miklós kormányzó veje Károlyi László (1931), a fóti Károlyi István alapítvány vezetője Károlyi György a Károlyi József Alapítvány vezetője (1946–)

Kastélyok, kúriák

Album

Jegyzetek

Források G. Prokešová - S. Prokeš 2012: Príspevok k histórii Stupavy - Rod Károlyiovcov v Stupave 1867-1945. Stupava. Vári András 1983: A gróf Károlyi család nagykárolyi birtokkerületének jövedelmei és gazdálkodása 1760-1791. Szirmai Szirmay Antal: Szathmár vármegye

Kapcsolódó szócikkek Károlyi Károlyi-kastély Károlyi Mihály-kormány Károlyi Gyula-kormány

Kategória:Magyar történelmi családok Kategória:Örökös főispánok