Ukrajna (ukránul Україна) Kelet-Európa egyik állama.
Fekvése
Ukrajna Európa keleti részén helyezkedik el. Területét tekintve Oroszország után a második legnagyobb területű állam Európában. Területe 603 700 km².
Az ország határainak hossza 6500 km. Délen a partjait a Fekete-tenger és az Azovi-tenger mossa. Ukrajna hét országgal határos: Oroszország, Fehéroroszország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Moldova.
Ukrajna legnyugatibb és legkeletibb pontja között a távolság 1316 km, legnyugatibb pontjának koordinátája k. h. 22° 08′ (Tiszasalamon , Kárpátalja), legkeletibb pont koordinátája k. h. 40° 13′ (Cservona Zirka, Luhanszki terület). A legészakibb és legdélibb pont közötti távolság 893 km, legészakibb pont koordinátája é. sz. 52° 22′ (Gremjacs, Csernyihivi terület), a legdélibb pont koordinátája é. sz. 44° 23′ (Szarics-fok, Krím), az elcsatolt Krím nélkül a Duna-deltában fekvő Nova Zemlja sziget (Budzsák régió), é. sz. 45° 11′. Ukrajna földrajzi középpontja Dobrovelicsivka mellett található (Kirovohradi terület), koordinátái: .
Domborzata
Ukrajna domborzata eléggé változatos. Területének 95%-a síksági, 5%-a hegyvidéki fekvésű (alföld 70%, hátság 25%, hegység 5%). Ukrajna síksági részén a Kelet-európai-síkság található. A síkságok átlagos magassága a tengerszinttől számítva az alföldeknél 175–180 m, a hátságoknál 300–400 m. A hegységek átlagos magassága 1500–2000 m.
Alföldek Az ország területének 70%-át foglalják el az alföldek: Polisszjai-alföld – átlagos magassága 200 m körüli Dnyepermelléki-alföld – átlagos magassága északról délre haladva csökken, 170–90 m Poltavai-alföld – a Dnyepermelléki-alföld része Fekete-tengermelléki-alföld – magassága 150–200 m közötti Észak-krími-alföld – magassága nem haladja meg a 40 m-t Kárpátaljai-alföld – magassága 105–120 m közötti, több részre oszlik: Csapi-munkácsi-síkság, Szlatinai-síkság
Hátságok Ukrajna területének 25%-át foglalják el a hátságok: Volhíniai-hátság – magassága 220–250 m közötti. Podóliai-hátság – magassága 280–320 m közötti. Több részre oszlik: Kremeneci-hegyek, Holohori, Voronyáki, Opillja, Roztoccsa, Tovtri Hotini-hátság – magassága kb. 350–400 m, legmagasabb pontja Berda-hegy 515 m Szlovecsanszk-Ovrucsi-hátság – a Polisszjai-alföld területén található, legmagasabb pontja 316 m Dnyepermelléki-hátság – magassága 150–320 m között változik Donyeci-hátság – közepes magassága 175–300 m közötti Azovmelléki-hátság – több úgynevezett mohila is található itt Közép-Orosz-hátság – nyúlványai találhatóak az ország délkeleti-keleti határai mentén.
Hegységek Ukrajna területének 5%-át foglalják el a hegységek. Az országban két hegységrendszer található: az Ukrán-Kárpátok nyugaton és a Krími-hegység délen. Ukrán-Kárpátok – az ország legnagyobb hegysége, amely a Kárpátok-hegységrendszer részét képezi (Északkeleti-Kárpátok) Több hegyvonulatból áll: Keleti-Beszkidek, Gorgánok, Elő-Kárpátok, Pokuttya-Bukovinai-Kárpátok, Vízválasztói-Verhovinai-vonulat, Poloninai-vonulat, Csornahora (Hoverla, 2061 m, Brebeneszkul, 2035 m, Pop Ivan, 2026 m, Pietrosz, 2022 m), Rahói-hegyek, Vulkanikus-vonulat. Több fontos hágó is található itt: Uzsoki-hágó, Vereckei-hágó, Tatár-hágó. Krími-hegység – a Krím félsziget déli részén helyezkedik el, három hegyvonulatból áll: Fő-vonulat (Roman Kos, 1545 m, Aj-Petri, 1234 m), Belső-vonulat, Külső-vonulat.
Tektonikai felépítés
Ukrajna területének nagy része a Kelet-európai-táblához tartozik. Az Ukrán-pajzs prekambriumi eredetű, a tábla megemelkedett része, domborzatban Dnyepermelléki- és az Azovmelléki-hátság kötődik hozzá. Volhíniai-podóliai-lemez és Galíciai-volhíniai-medence prekambriumi eredetű, domborzatformái a Volhíniai- és a Podóliai-hátságok. Dnyeperi-Donyeci-medence területén a Dnyepermelléki- és a Poltavai-alföldek találhatóak. A Donyeci gyűrődéses terület domborzatformája a Donyeci-hátság. A Voronyezsi-kristályos-masszívum prekambriumi eredetű, a domborzatban ez a Közép-Orosz-hátság. A Fekete-tenger melléki-medence prekambriumi eredetű és főleg a Fekete-tengermelléki-alföld területe kapcsolódik hozzá.
Nyugat-európai-tábla a Kelet-európai-tábla és a Kárpátok között helyezkedik el. Szkíta-tábla a hercini hegységképződés során alakult ki (~350-285 millió éve) és főleg a Krím síksági része tartozik ide. Ukrán-Kárpátok gyűrődéses struktúrái az alpesi hegységképződés során alakultak ki (~1 millió évtől), domborzatformái az Elő-kárpáti-hátság, a Kárpátok hegysége és a Kárpátaljai-alföld. Krími-hegység gyűrődéses struktúrái az alpesi hegységképződés során alakultak ki, egy része a Fekete-tengerbe süllyedt.
Geológiai felépítés
Ukrajna területén különböző korokból származó kőzeteket találunk a legősibbektől (archaikumtól) a legfiatalabbakig (negyedidőszakig). A legősibb kőzetekre az Ukrán-pajzs területén bukkantak: gránit, gneisz, kvarcit, pala, homokkő stb. Volhíniában, a Dnyeperi-donyeci-medencében és a donyeci gyűrődéses területen paleozoikumból (~310-385 millió év) származó homok, homokkő, mészkő, dolomit, kőszén, agyag található. A Volhíniai-Podóliai-lemezen, a Voronyezsi-kristályos masszívumban, az Ukrán-Kárpátokban, a Krími előhegyeiben mezozoikumból (~230-65 millió éve) származó homok, homokkő, agyag, márga található. Kainozoikum ideji (~65-70 millió évtől) üledékes kőzetek (gleccser-, eolikus- és folyami üledékek) az egész ország területén megtalálhatóak: mészkő, homok, agyag stb.
Ukrajna ásványkincsei
Ukrajna területe gazdag különböző ásványkincsekben. Több mint 90-féle ásványkincset tártak fel és kb. 8000 lelőhelyen folyik a kitermelés.
Tüzelésre használt ásványkincsekUkrajna területén a következő tüzelőanyag-energetikai ásványkincsek találhatóak kőszén: donyeci-kőszénmedence, lvivi-volinyi-kőszénmedence barnaszén: dnyeperi-medence, Elő-Kárpátok területe, Kárpátalja területe kőolaj és földgáz: kárpáti kőolaj és földgázrégió, dnyeperi-donyeci kőolaj- és földgázrégió, Fekete-tengeri-krími földgázrégió tőzeg: főleg a Polisszja területén található.
Érces ásványkincsek Ukrajna jelentős mennyiségű érces ásványkinccsel rendelkezik világviszonylatban: vasérc: krivij rihi-vasércmedence, kremencsuki-vasércmedence, bilozerszki-vasércmedence, kercsi-vasércmedence. mangánérc: nyikopoli-medence, velikotomaki-medence. titánérc, nikkelérc, timföld, higanyérc, aranyérc, színesfémek, uránérc, rézérc stb.
Nemérces ásványkincsek Ukrajna jelentős mennyiségű nem érces ásványkinccsel rendelkezik világviszonylatban: ozokerit, terméskén, kősó, kálisó, foszforit, tűzálló agyag, grafit, kaolin, csillám, földpát, homok, gránit, gabbró, labradorit, kréta, márvány stb., ásványvíz.
Paleográfiai feltételek Ukrajnában Ukrajna területe különböző korokban más-más felszínformákkal rendelkezett. Archaikum (~2,5 milliárd éve) – hegységképződési folyamatok mentek végbe ekkor főleg. Paleozoikum (310-385 millió év) – Ukrajna területének legnagyobb részét tengerek borították. Az éghajlat nagy mértékben kedvezett a kősó, kőszén, kőolaj, földgáz képződésének. Mezozoikum (~230-60 millió éve) – a tengerek területe a kor végére visszahúzódnak részben. Az éghajlat következtében főleg kréta keletkezett. Kainozoikum (~70-65 millió éve) – ekkor kezdődik az alpi orogenezis, a tengerek visszahúzódnak, a neogén korban mérsékelt éghajlat dominált, az antropogén korban 10 000 évvel ezelőtt véget ért az utolsó eljegesedés, kialakult a mai természeti viszonyok alapja.
Talajok, talajtakaró, talajkészlet
Ukrajna talajára jellemző a szélességi zonális tagolódás a síksági területeken, míg a hegységekben magassági övezetesség figyelhető meg. A különböző talajok az országban nem azonos nagyságú területeket foglalnak el. Fontosabb talajtípusok: Podzolos gyeptalaj – a gleccserek helyén és folyók agyagos és homokos üledékein keletkezik tölgyesek és fenyvesek alatt; főleg a Polisszja területén fordul elő. Szürke erdei talaj – lombos erdők alatt keletkezik, tölgyesek és fenyvesek alatt; Podólia és Volhínia területe. Csernozjom talajok – ezek Ukrajna legtermékenyebb talajai, melyek az erdőssztyepp és sztyepp területén találhatóak. Több típusa is van: tipikus, egyszerű, déli, podzolos csernozjom. Gesztenyebarna talajok – főleg a Fekete-tengermelléki-alföldön találhatóak. Mocsaras talaj – a vegyeserdők folyóinak árterében helyezkednek el. Réti- és gyeptalajok – folyók árterében és lapályos helyek területén található. Szoloncsák és szolonyec talajok – szikes, terméketlen talajok. Az Ukrán-Kárpátok talajai: barna erdei talaj, barna podzolos glejes talaj, barna podzolos talaj, barna réti talaj, hegyi réti talaj és tőzeges talaj.
A Krími-hegység talajai: déli csernozjom, karbonátos gyeptalaj, barnatalaj, vörös talaj, hegyi csernozjomtalaj.
A talajkészletekhez azok a földek tartoznak, amelyeket a mezőgazdasági, erdészeti, építészeti, ipari stb. célra használnak vagy használhatnak. Ukrajnában a földek ~70%-a mezőgazdasági haszonföld.
Vízrajz Folyók
Ukrajna területén több nagy folyórendszer is található. Dnyeper – Ukrajna leghosszabb folyója, az oroszországi Valdaj-hátságon ered. Összhossza 2201 km, hossza Ukrajnában 981 km, vízgyűjtő területe 504 ezer km². Legnagyobb mellékfolyói: jobb oldaliak: Pripjaty, Teteriv, Rosz, Inhulec, bal oldaliak: Gyeszna, Trubizs, Szula, Pszel, Oril, Szamara. Dnyeszter – az Ukrán-Kárpátok északkeleti részén ered, összhosza 1362 km, Ukrajnában 705 km, vízgyűjtő területe 72,1 ezer km². Legnagyobb mellékfolyói: Szeret, Zbrucs, Sztrij. Déli-Bug – a Podóliai-hátságon ered, 806 km hosszú, vízgyűjtő területe 63,7 ezer km². Legnagyobb mellékfolyója az Inhul. Donyec – a Don mellékfolyója, hossza 1053 km, Ukrajnában 672 km, vízgyűjtő területe 98,9 ezer km². Nyugati-Bug – a Visztula mellékfolyója, hossza 772 km, Ukrajnában 401 km, vízgyűjtő területe 73,5 ezer km². Duna – Európa második legnagyobb folyója (a Volga után), hossza 2858 km, Ukrajnában 174 km (a folyó alsó szakasza), vízgyűjtő területe km². Legnagyobb ukrajnai mellékfolyói: Tisza, Prut, Szeret. Szalhir – a Krím félsziget legnagyobb folyója.
Tavak, víztározók
Ukrajna területén közel 20 ezer tó található, melyek nagysága változó. A volinyi terület északi részén találhatóak a Sacki-tavak: Szvityáz-tó, Pulemecke-tó, Piscsanszki-tó, Ljucimir-tó, Luki-tó. A Sacki-tavak gazdagok halban, vízimadarakban, a tavakat tűlevelű és lomblevelű erdők veszik körül. Itt alakították ki a Sacki Nemzeti Parkot.
Ukrajna területén sok az ártéri tó. Ezek a folyómeder változása illetve a folyószabályozások során jöttek létre. Ezek a tavak különböző méretűek és formájúak (patkó alakúak, hosszúak, kerekek stb.). Többségük nem mély. Az ártéri tavak gazdagok halban, vízimadarakban és kiváló pihenőhelyek. A Duna alsó folyásánál 26 nagy tó alakult ki. Legnagyobbak: Jalpug-tó, Kahul-tó, Szaszik (Kunduk)-tó, Katlabuh-tó, Kitaj-tó.
A Fekete-tenger partvidékén 22 limán található. Legnagyobb limánok: Dnyeszter-limán, Bugi-limán, Dnyeper-limán, Kujalanickij-limán, Hadzsibej-limán.
Ukrajna területén több sóstó is található: Perekopi-sóstavak, Szivas-öböltó, Szaszik-tó. Az Ukrán-Kárpátok területén is sok tó található. Legnagyobb a Szinevéri-tó, a legmagasabban a Brebeneszkul-tó található.
Ukrajna több nagy folyóján is építettek víztározókat. Ezek megváltoztatják a folyók tulajdonságait. A víztározóban lelassul a folyó sebessége, csökken a vízcsere és az átfolyó víz mennyisége, felhalmozódik benne az iszap. Víztározók: Dnyeperen – Kijevi-víztározó, Kanyivi-víztározó, Kremencsuki-víztározó, Dnyiprodzerzsinszki-víztározó, Dnyeperi-víztározó, Kahovkai-víztározó. Dnyeszteren – Dnyeszteri-víztározó Déli-Bugon – Ladizsini-víztározó Ukrajna területén a legnagyobb mocsarakat az Ukrán-Polisszja területén találjuk, mivel a területnek nagy a folyósűrűsége, ugyanakkor ezek a folyók nagyon lassúak.
Éghajlat
Ukrajna éghajlata mérsékelt-szárazföldi, de a Krím déli részén szubtrópusi hatás érvényesül.