Gárdony

Gárdony üdülőváros Fejér vármegyében, a Velencei-tó déli partján, a Gárdonyi járás székhelye. Fontosabb városrészei: Gárdony, Agárd, Dinnyés, Csiribpuszta.

Fekvése A Velencei-medence és a Közép-Mezőföld határán, a fővárostól 50, a megyeszékhelytől, Székesfehérvártól 17 kilométerre helyezkedik el. A 7-es főút áthalad a település teljes hosszán, a környező települések egy részével pedig mellékutak kötik össze: Pákozddal és Seregélyessel a 6213-as, Zichyújfaluval a 6212-es utak. Áthalad a városon az elővárosi jellegű is, amelynek több megállási pontja is van itt, a legfontosabb közülük Gárdony vasútállomás, ahol a gyorsvonatok többsége is megáll, ezért jó vasúti összeköttetésben áll Székesfehérvárral és Budapesttel, illetve más, a vasútvonal mellett fekvő településekkel is. Gárdonyt is érinti a Velence–Gárdony–Agárd–Dinnyés útvonalon közlekedő autóbusz-körjárat.

A település gazdaságát a turizmus határozza meg, vonzerejét elsősorban a Velencei-tó strandjainak köszönheti. A város utóbbi időkben tapasztalható komoly fejlődésének egyik fő oka lehet a nagy beköltözési vágy. Elsősorban Budapestről és Székesfehérvárról érkező családok választják a csendes, ám jó közlekedési viszonyokkal rendelkező várost.

Gárdony városrészei közé tartozik Agárd és Dinnyés, továbbá a Matonyai-tanya, mely 1 lakásból áll és Gárdony centrumától 2,5 kilométerre fekszik.

Története Gárdony és a szomszédos Agárd területén már a bronzkortól kezdve találni leleteket, azonban komolyabb település – eltekintve az országos jelentőségű dinnyési vaskori leletek által feltételezettől – nem volt a környéken, mivel a külvilág felé csak délről nyitott területen nem túl jó minőségű, szikes talaj volt. Egészen a 19. századig a környék meghatározó települései az északi parti Pákozd és Sukoró, a keleti parti Velence és tótól 10 km-re délre fekvő Zichyújfalu voltak. 200px|left|thumb|Az Agárdi Gyógy- és Termálfürdő

Agárd első említése 1193-ból, Gárdonyé 1260-ból ismert. Ebben az időszakban azonban alig – összesen legfeljebb huszan – éltek a környéken, az itteni földeket leginkább sukorói és pákozdi jobbágyok művelték. Az 1543-ban Székesfehérvárt elfoglaló törökök feldúlták a két falut, a környék elnéptelenedett. 1579-ben Jakusits Ferenc kapta meg Agárdot, akinek fia a jezsuita rendnek adományozta azt. 1684-től, a török kiűzésétől kezdve folyamatosan betelepítések történtek Agárdra, amely település akkor már a fehérvári kanonok tulajdonát képezte. Gárdony közben Adony fennhatósága alatt stagnált.

A II. József által elrendelt népszámlálás eredményei Agárdon már 34 lakost említenek. Közben Gárdony is fejlődésnek indult, 1784-ben épült meg református temploma. A környék a Nádasdy család marhaállományának legeltetésére szolgált a 19. században, innen eredt a Bika völgye elnevezés, amellyel akkoriban illették Agárd térségét.

Gárdony történetének legnagyobb lépése a Déli Vasút Budapest-Székesfehérvár-vonalának 1861-es megnyitása volt, ami a Balatonhoz hasonlóan a Velencei-tó déli partvidékének lecsapolását is jelentette, így a környékbeli földek minősége is javult. Az 1930-as években népszerű üdülőfaluvá vált. 1966-ban Gárdonyhoz csatlakozott Zichyújfalu, 1977-ben pedig Gárdonyhoz csatolták a szomszédos Agárdot és Dinnyést. Ennek következtében újabb lendületet vett a nagyközség fejlődése. Immár tudatos politikával a Balaton tehermentesítése végett fejlődött országos jelentőségű üdülőhellyé, megtörtént a tópart rendezése, strandok épültek a nádasok helyén, ami komoly következménnyel járt a Velencei-tó ökológiai egyensúlyára nézve.

1971-ben kormányhatározat született a part turisztikai fejlesztésére. A Sólyom és Vöcsök típusokkal beindultak a szárnyashajó járatok. 1977-ben nyílt meg az Agárdi Popstrand, ahol azóta nyaranta népszerű könnyűzenei fesztiválokat rendeznek.Csorás Lajos - Az Agárdi Popstrand, az ország legrégebbi szabadtéri rockszínpada (gardonykult.hu, Gárdonyi Géza Könyvtár és Kulturális Központ, Nemzedékek Háza)

1979-ben Agárdot Dinnyéssel együtt Gárdonyhoz csatolták, 1989-ben városi rangot kapott a település, majd 1997. december 15-én elszakadt a település többi részénél fejletlenebb Zichyújfalu. A különválás fő oka volt, hogy a gárdonyi önkormányzat nem forgatta vissza a faluba az ott keletkező óriási bevételeket, melyeket a zichyújfalui Agrokomplex világszínvonalú takarmánygyárának köszönhettek. 200px|right|thumb|Gárdonyi Géza szülőháza Agárdon

A város szülöttje Gárdonyi Géza, akinek szülőháza Agárdpusztán látható. 300px|thumb|right|Az agárdi Temetődomb Régi képek Gárdonyról>>>

A város a 20. század utolsó évtizedeiben az ország egyik legkulturáltabb idegenforgalmi területe lett, a nyári hónapokban átlagosan 40-50 ezer ember kereste fel a tavat. A térség idegenforgalmi értékét növeli a bikavölgyben feltörő 58 fokos termálvíz, amelynek hasznosítására épült Agárdi Gyógy-és Termálfürdő munkálatai 1984-ben fejeződtek be, új távlatokat nyitva ezzel a turizmus fejlődésében. Időközben az fürdő komplexum kinőtte magát és állami támogatással 2008-ra jelentősen kibővülve várja az oda látogatókat.

Néhány éve az általános iskola (és gimnázium) és az idősek otthona fűtését a termálvízzel oldják meg.

Közélete Polgármesterei +Polgármester1990–1994Bori SándorMDF1994–1998független1998–2002Dr. Vágner Elzafüggetlen2002–2006Szabó IstvánFidesz2006–2010Tóth IstvánFidesz2010–2014Fidesz-KDNP2014–2019Fidesz-KDNP2019–2024Fidesz-KDNP2024–Eötvös Pál ÁrpádA Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület

Gazdaság

Magyarország egy dinamikusan fejlődő területén fekszik. A jó ütemű gazdasági növekedést Budapest és Székesfehérvár közelségének, valamint a legnépesebb településeként a Velencei-tó idegenforgalmának köszönheti. A térségben a kereskedelmi szálláshelyeken és a magánszállásadás keretében eltöltött vendégéjszakák száma ezer lakosra vetítve 7044, ami az országos átlag 320%-a.

A térségben 648 regisztrált munkanélküli van, ami mindössze 3,12%-os arányt jelent a 18-59 éves népesség számához képest az országos 5,6%-kal szemben.

Sokan vándorolnak a környékre, így . Az idetelepülők túlnyomórészt az idősebb korosztályhoz tartoznak, ennek következtében a fiatal lakosság aránya viszonylag alacsony.

Sport Kézilabda A Gárdony-Pázmánd NKSE női kézilabdacsapat megnyerte az NBII 2015–2016-os szezonját, így feljutott a csapat az NBI/B bajnokságba.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 1,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,5%, református 10,1%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 20,9% (31,5% nem nyilatkozott).Gárdony Helységnévtár

2022-ben a lakosság 87,9%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% lengyelnek, románnak, horvátnak, örménynek, ukránnak és szlováknak, 5,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,2% volt római katolikus, 9,6% református, 1% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 1,4% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 18,1% felekezeten kívüli (43,8% nem válaszolt).Gárdony Helységnévtár

Nevezetességek Rönkvár: Az egri vár mintájára készült rönkvár a Velencei-tavi Galéria és a Gárdonyi Géza Múzeum szomszédságában Agárdon. 150px|right|thumb|Az emléktábla Gárdonyi Géza szülőházán Gárdonyi Géza Emlékház: Az író agárdpusztai szülőházában berendezett emlékmúzeum. Agárdi Gyógy- és Termálfürdő: 1000 m mélyről feltörő 58 fokos vízét 32-36 fokra hűtik, így kerül a medencékbe. A gyógyvíz mozgásszervi, reumás betegségek, kopások és nőgyógyászati problémák kezelésére javallott. Agárdi tematikus sétány: A 7-es úttól induló sétány, mely a Gárdonyi Géza utcát követve bemutatja a látogatóknak a város nevezetességeit. Érinti például a Chernel István Általános iskolát és Gimnáziumot, az agárdi temetőben látható Nádasdy obeliszket és az agárdi pálinkafőződét. A sétány vége Agárdpusztán található a Gárdonyi Géza emlékház és az egri vár kicsinyített mását ábrázoló rönkvár mellett.

Testvérvárosai Gieboldehausen, NémetországFlecken Gieboldehausen - Städtepartnerschaft (Hozzáférés: 2010. december 10.) Halikko, Finnország Kirchbach, AusztriaGárdony Város Önkormányzatának képviselő-testületének 13/2007.(IV.25.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról (pdf) (Hozzáférés: 2010. december 10. Mörlenbach, Németország Postbauer-Heng, Németország Żary, Lengyelország Sepsikőröspatak Románia Lesquin, Franciaország

Híres emberek Itt született 1855. augusztus 4-én Nagy Géza régész, etnográfus. Itt született 1862. december 7-én Babay Kálmán író, református lelkész. Itt (Agárdpusztán) született 1863-ban Gárdonyi Géza, a 19-20. század fordulójának egyik legjelentősebb magyar írója. Itt (Agárdon) született vitéz gróf Hunyady Ferenc (1895–1966) földbirtokos, író, sportvezető, országgyűlési képviselő. Itt született 1897. január 2-án Csóka István grafikus, festő, művészeti író. Gárdonyhoz kötődnek még a Gázszer FC labdarúgói.

Jegyzetek

További információk 300px|thumb|right|Sándor Károly Labdarúgó akadémia az Agárdi Nádasdy kastélyban Gárdony város honlapja Gárdony város turisztikai információs portálja Látnivalók Gárdony a funiq.hu-n

Kategória:Fejér megye települései Kategória:Fejér vármegye települései Kategória:Magyarország fürdőhelyei Kategória:Magyarország városai Kategória:Velencei-tó