Kónya Lajos, születési nevén Koncser Lajos Jenő (Felsőgalla, 1914. november 2. – Budapest, 1972. július 13.) kétszeres Kossuth-díjas magyar költő, író, pedagógus.
Életpályája Koncser István (1874–1954) szabósegéd és Doma Rozália fiaként született. 1924-ben családjával kivándorolt Franciaországba. Visszaköltözésük után a soproni evangélikus tanítóképzőben szerzett oklevelet. Hosszú ideig alkalmi munkákból élt, majd 10 éven át Komárom vármegyében egy bányatelepen tanított. Az 1930-as évektől jelentek meg versei. 1940-ban Szeghalomra került, de még ebben az évben megkapta a behívó parancsát. 1942-ben megjárta a Don-kanyart. 1943 májusában érkezett vissza a frontról. Itt, Szeghalmon ismerte meg későbbi feleségét, Tóth Irma Györgyikét. Leszerelése után tanítani akart, munkára jelentkezett. Kisilvára nevezik ki. Állomáshelyének elfoglalása előtt 1943. július 24-én megtartották az esküvőt. 1944-ben a hadihelyzet alakulása miatt befejezik az iskolai oktatást Kisilván, ezért az alig egyéves erdélyi kitérő után feleségével visszatértek Szeghalomra, de sem az értelmiségiekkel, sem az alsóbb, szegényebb réteggel nem találta a hangot, nem tudott beilleszkedni.
1946-ban Oroszlányban, szülei közelében, vállalt munkát. Majd 1950-ben az Írószövetség lektorátusának vezetője lett. 1951–1954 között az írószövetség főtitkára volt. 1956-ban a Csillag főszerkesztője, 1950–1970 között gimnáziumban tanított. 1971-től haláláig a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos munkatársaként dolgozott.
Az 1950-es években a művelődéspolitika kedvelt költője volt. Az 1960-as évektől az emlékezés, a harmóniavágy és klasszicizálódás jellemzi verseit. Regényeket is írt.
A Hej, búra termett idő! című regénye Nemeskürty Istvánt megelőzve szólt a Magyar 2. hadsereg sorsáról.
Művei bélyegkép|Sírja a Farkasréti temetőben Verseskötetei Úti sóhaj. Versek; Gáspár Zoltán Ny., Sopron, 1936 Te vagy-e az? Kónya Lajos versei; Röttig-Romwalter Ny., Sopron, 1937 Hazug éjszaka. Versek; s.n., Felsőgalla, 1939 Honfoglalók (1949) Fények a Dunán (1950) Öröm és gyűlölet (1951) Tavaszi utazás. Versek a Német Demokratikus Köztársaságról; Szépirodalmi, Budapest, 1951 Kínai október. Napló; Szépirodalmi, Budapest, 1952 Bányászlámpák (1952) Válogatott versek (1953) Országúton (1954) Emberségek szerint (1956) Emlék és intelem (1960) Hazai táj (1961) Égen-földön (1964) Aszú (1967) Szálló magvak (1969) Kései ábránd (1971) Regényei Hej, búra termett idő! (1956) Virág Márton boldogsága (1962) Kicsi a világ (1970) Soproni évek. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1973 Hej, búra termett idő; utószó Nemeskürty István, ill. a szerző; Gondolat, Budapest, 1996 Grafikái Szegény emberek (linómetszetek, 1946) Egyéb művei Szép Anna lakodalma (elbeszélő költemény, 1950) Néphadseregünk. Vers; ill. Imre István; Ifjúsági, Budapest, 1951 Iskolások (verses mese, 1954) Naplók; szöveggond. Fehér Bence; TITE, Budapest, 2014 (TITE könyvek) Válogatott versek; vál., szerk. Fehér Bence; Hét Krajcár, Budapest, 2016
Díjai, elismerései
Kossuth-díj (1950, 1953)
Jegyzetek
Források Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999
További információk
http://www.konya.hu [ A magyar irodalom története 1945-1975] [ Magyar életrajzi lexikon] [ Kortárs magyar írók] Balatonboglári Könyvtár Monostori Imre: "Borul a föld". Kónya Lajos szerepei és költészete az ötvenes évtizedben; Alfadat-press–Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat, Tatabánya, 1998 (Limes-könyv-tár) Monostori Imre: Helykeresések. Három esettanulmány; Nap, Budapest, 2004 (Magyar esszék)
Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar tanítók Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:A Magyar Királyság katonái a második világháborúban Kategória:1914-ben született személyek Kategória:1972-ben elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek