Schöpflin Aladár Mihály (Maniga, 1872. október 4. – Budapest, 1950. augusztus 8.) Kossuth-díjas magyar műkritikus, irodalomtörténész, író, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Schöpflin Géza (1876–1960) költő, műfordító bátyja, Schöpflin Gyula (1910–2004) író apja, Schöpflin György (1939–2021) politológus, politikus nagyapja.
Életpályája Apja Schöpflin Gyula, a Zichy család uradalmi tiszttartója, anyja Greguss Hermina volt.Felsőzéllei evangélikus keresztelési akv. 31/1872. folyószám. https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y39N-H95
Evangélikus teológiai tanulmányait Pozsonyban végezte, filozófiát a Budapesti Egyetemen tanult. 1898-ban a Vasárnapi Ujság segédszerkesztője lett. Ezután a Huszadik Század munkatársa is volt. A Nyugatnak kezdettől fogva (1908) munkatársa, egyik vezető kritikusa volt. 1909-től a Franklin Társulat irodalmi titkára. 1918-tól a Vörösmarty Akadémia főtitkára volt. 1919-1923 között a Szózat című napilap irodalmi rovatvezetője volt. Az 1926-ban létrehozott Magyar PEN Club egyik szervezője volt. 1933-1942 között a Tükör című folyóiratnál a színházi rovatot vezette. 1936-tól a Kisfaludy Társaság tagja lett. 1941-től a Baumgarten-díj kurátora, valamint a Magyar Csillag társszerkesztőjeként működött Illyés Gyula mellett. 1948-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta.
Felesége Maderspach Irén (Bp., 1887. október 9. – Bp., 1977. január 13.) volt.Bp. V. ker. állami halotti akv. 11/1977. folyószám.
Munkássága Jelentős része volt Ady Endre, Móricz Zsigmond és mások elismertetésében. Sokat fordított angolból, franciából, németből. Szerkesztette a Magyar színművészeti lexikont. (Ebből a 2010-es években adatbázis is készült a WJLF munkacsoportjánál https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/ ) Számos kisebb tanulmányt és esszét írt a magyar irodalom jeles alkotóiról, arcképvázlatokat a világirodalom klasszikusairól. Kritikusi érdeklődése kiterjedt a konzervatív irodalom képviselőinek műveire is (pl. Szabolcska Mihály, Bárd Miklós). Sok tanulmányban foglalkozott Gyulai Pál, Péterfy Jenő és Ignotus szerepével. Az 1920-as, 1930-as évek irodalmi vitáiba bekapcsolódott, békítő, egyeztető szándékkal írta írásait, felvázolta az irodalmi szakadás politikai hátterét, átfogó képet adott a századelő irodalmáról, elsősorban a Nyugat jelentőségéről.
bélyegkép|jobbra|200px|Schöpflin Aladár és Schöpflin Gyula sírja Budapesten. Kerepesi temető: 33-2-42.
Művei bélyegkép|jobbra|200px|Emléktáblája:I. kerület Attila út 79.
Julien Gordon, Rezeda kisasszony. Elbeszélés, angolból ford. Bp., 1902. Elfrida és egyéb amerikai elbeszélések, angolból ford. Bp., 1903. Anthony Hope, Peggy a kotnyeles. ford. Bp., 1904. Hamlin Garland, Sötét zsarnokság, angolból ford. Bp., 1905. Amerikai elbeszélők. (Bret Harte, Mark Twain, Stockton) angolból ford. Bp., 1905. (Magyar Könyvtár 247.) Wilde Oszkár, Dorian Gray arczképe, angolból ford. Bp., 1907. Wharton Edith, A vidámság háza. Regény. Angolból ford. Bp., 1907. A haladás útján; Lampel, Bp., 1911 (Benedek Elek kis könyvtára) Magyar írók (1917) Magyar írók. Irodalmi arcképek és tollrajzok; Nyugat, Bp., 1917 A piros ruhás nő. Regény; Franklin, Bp., 1921 Mossóczy Pál szép nyara. Regény; Franklin, Bp., 1922 Hatvani professzor feltámadása (elbeszélés, 1923) Kitli János szerencséje. Regény; Franklin, Bp., 1924 Írók, könyvek, emlékek (1925) Vége a szép nyárnak (dráma, 1925) A piros ruhás hölgy (dráma, 1926) Az ördögfiókák. Gyermekregény; Franklin, Bp., 1926 Balatoni tragédia; Franklin, Bp., 1927 Magyar színművészeti lexikon. A színjátszás és drámairodalom enciklopédiája, 1-4.; szerk. Schöpflin Aladár; Színészegyesület, Bp., 1929-1931 Ady Endre (1934) Őszi szivárvány (dráma, 1934) A magyar irodalom története a XX. században; Grill, Bp., 1937 (Babits Mihály–Gellért Oszkár–Schöpflin Aladár: A magyar irodalom a XX. században) Egy magyar könyvkiadó regénye; összeáll. Révay József, Schöpflin Aladár; Franklin, Bp., 1938 Vihar az akváriumban; Franklin, Bp., 1939 Mikszáth Kálmán (1941) Válogatott tanulmányok; vál., szerk., bev. Komlós Aladár; Szépirodalmi, Bp., 1967 Schöpflin Aladár Móricz Zsigmondról; vál., előszó Réz Pál; Szépirodalmi, Bp., 1979 Egy apolitikus elmélkedései; vál., sajtó alá rend., előszó, utószó Schöpflin Gyula; Századvég–Nyilvánosság Klub, Bp., 1994 (Ars scribendi) Schöpflin Aladár összegyűjtött levelei; sajtó alá rend., jegyz. Balogh Tamás; Pro Pannonia, Pécs, 2004 (Pannónia könyvek) Ady Endre; tan. Balogh Tamás; Polis, Kolozsvár, 2005 (Kettős tükörben) Schöpflin Aladár a Vasárnapi Ujságban, 1898–1921; sajtó alá rend. Széchenyi Ágnes; Argumentum, Bp., 2018
Jegyzetek
Források Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó kiadó, Budapest, 1999
További információk
Fukári Valéria 2012: Schöpflin Aladár magyarországi apai ősei, családtörténete. Fórum Társadalomtudományi Szemle 2012/1.
Kampisné Dedinszky Izabella: Schöpflin Aladár irodalmi munkássága; Pesti Lloyd Ny., Bp., 1943 (Bibliográfiai füzetek) A hetvenötéves Schöpflin Aladár; emlékkönyv összeáll. Gellért Oszkár, Vidor Miklós; Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, Bp., 1947 Fülöp László: Schöpflin Aladár pályaképe; KLTE Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézet, Debrecen, 1993 Rákai Orsolya: A teljes zenekar. Schöpflin Aladár és a társadalmi modernség irodalmi jelentősége; EditioPrinceps, Bp., 2013 (Klasszikusok) Rózsafalvi Zsuzsanna: A portré alakvariánsai Schöpflin Aladár életművében; Ráció, Bp., 2013 Széchenyi Ágnes: Ő a magyar kritika. Schöpflin Aladár; Osiris–Ludovika Egyetemi Kiadó, Bp., 2022 (Osiris irodalomtörténet. Monográfiák)
Kategória:Magyar esztéták Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar irodalomkritikusok Kategória:Magyar műfordítók Kategória:MTA-tagok Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Magyarországi szabadkőművesek Kategória:1872-ben született személyek Kategória:1950-ben elhunyt személyek Kategória:Manigaiak Kategória:Baumgarten-díjasok Kategória:A Nyugat folyóirat szerzői Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek