Hegyközcsatár () falu Bihar megyében, Romániában, az azonos nevű község központja.
Hegyközcsatar 2022.08.06 - 6|bélyegkép|jobbra|200px|Hegyközcsatár központja
Fekvése
Románia, partiumi részén Nagyváradtól (Oradea) 12,5 km-re északkeletre, Bihar, Hegyköztóttelek és Hegyközújlak között fekvő községközpont. Közigazgatásilag hozzátartozó települések: Hegyköztóttelek, Siter és Sitervölgy.
Földrajz
A Réz-hegységhez nyugatról csatlakozó Felső Bihari Hegyköz dombvidéke a tengerszint felett 211 méteren fekszik. Kis patakja dél-délnyugat felé haladva a falu alatt folyó Kösmő (mn. Tábor) patakkal egyesül. A Kösmő-patak, amely előbb nyugatra, majd északi irányba folyik, Paptamási (rom. Tămăseu) felett a Berettyó folyó bal oldalába ömlik.
Északon a Morcó, mögötte a Nagy-Latabár erdő, északkeleten a Kis-Latabár erdő, keleten pedig a Csatári (Ygfon v. Igfon, majd Uradalmi) erdőnek nevezett határrészek húzódnak, az erdős rész legmagasabb pontja az Ágoston tető (249-2,6 m). Dél-délkeleten a Hajnal hegy (196-1), körülötte pedig a Csipkés nevű határrész, dél-nyugaton a Nagyrét, nyugaton pedig az Őrhegy (214-2,9) nevű határrészek fekszenek. Ugyancsak nyugaton található a Nagy-hegy (227-1,6), és az Őrhegy-tető nevű dombvidékek (200–230 m közötti magaslatokkal). Végül északnyugaton a Hegyalja nevű határrész terül el.
A település maga magas dombtetőre épült, mely a völgyek felé, az égtájak minden irányában terjeszkedik. A községközpontban található a református, tőle néhány száz méterre délkeleti irányban pedig a katolikus templom, mely szomszédságában a Polgármesteri Hivatal és a Rendőrség található. Vele átellenben egy két emeletes tömbház emelkedik, alatta üzletsorral. A tömbház mellett a Kultúrotthon található (jelenleg újítás alatt áll), mely különböző rendezvényeknek, kulturális eseményeknek ad otthont, egykor magába foglalta a község könyvtárát is.
A település sík vidékein mezőgazdasági területek, míg domboldalain szőlőtermesztés alakult ki. Gazdag legelőin állattartás, legeltetés folyt, ez ma már csak részben fellelhető tevékenységként van jelen. A község keleti határában erdőség húzódik, mely három falu között képez összekötő kapcsot. A község határai: északon Szalárd (Sălard), északnyugaton Hegyközkovácsi (Cauaceu) falu, nyugaton Bihar (Biharea), délen és délkeleten Hegyközújlak (Uileacul de Munte) falu és Hegyközpályi (Paleu) települések.
Helynevek, utcák és dűlők nevei
Ágoston erdő - a községtől keletre fekvő lejtős dombokon, domboldalakon fekvő erdőség, cser, bükk, és tölgy és más nemű keményfát szolgáltat; területe vissza lett szolgáltatva az egykori erdőtulajdonosoknak; a területen ezt követően a tulajdonosok által drasztikus fakitermelés vette kezdetét, ennek következtében ma ezen az erdőterületen minimális famennyiség található.
Ágoston forrás - az Ágoston-erdő legmagasabb pontja alatt, sziklakőből fakadó hidegvizű forrás, vize a Kösmő patakba folyik. A szocialista rendszerben kedvelt kirándulóhelye volt a település lakosságának, fiataljainak; majálisokat és egyéb szabadtéri játékokat rendeztek itt évente két-három alkalommal. Ma a drasztikus erdőkitermesztés teljesen felborította a táj sajátosságait, ez által a terület már nem vonzza a kirándulókat sem.
Ágoston patak - a csatári (egykori uradalmi) erdő legmagasabb pontjának sziklájából fakadó forrás vize, mely a közeli Kösmő patakba ömlik.
Ágoston tető - az egykori Ágoston-erdő legmagasabb pontja, alatta, sziklakőből fakad az Ágoston-patak forrása; az egykor fákkal, bokrokkal sűrűn benőtt terület magaslata nehezen volt megközelíthető; Ma már ez teljesen megváltozott, csupasz dimbes-dombos vidék lett pár kiöregedett fával és vízmosással.
Akol - az Új-hegy és a Rókás fölött helyezkedett el; a településtől keletre elhelyezkedő terület, közel volt a csatári erdőhöz; egykor itt voltak a településen tenyésztett birkák akoljai; innen kapta a nevét is; a területet ma legelők és az Új-hegy szántói szegélyzik.
Alhegy alja - keleti, hosszabb ideig árnyékos volta miatt kevesebb és gyengébb bort terem.
Avas gaz - a település észak-keleti részén található legelő a Komló-völgy keleti részén, mely a fű avas íze miatt nem igazán volt alkalmas a legeltetésre; a lovak semmiképpen sem fogyasztották az Avas-gazról kaszált és begyűjtött szénát, a tehenek pedig csak alig (ugyanakkor tejük avas ízűvé vált), inkább csak a juhok ették, de azok is csak ímmel-ámmal, hamar továbbálltak. Emiatt is került ide a futballpálya. Több mint 30 éven át nem is volt vele gond; a legelőt északon a tótteleki bekötőútig tartó szántóföld határolta, keleten pedig a Bagjas határrész, nyugaton pedig maga a település.
Baglyos - itt a kaszáló rétek lapos fekvésűek, a hegyoldalakról hirtelen lerohanó víz által gyakran az egész szénatermés elpusztult; évről-évre fészkeltek és fészkelnek ma is baglyok a környező rétet szegélyző gyepűsorban; közel helyezkedik el a település dögkútja, mely anno nyitott állapotban remek élelemszerzési lehetőség volt a madarak és fiókáik számára.
Bánhegyesi sikátor - A Sir-kút tér központ felé nézve bal oldalán nyílik, néhány háza van a helyi iskola épülete mögött, majd a Malom utca elején betorkollik abba, érintve a Nagyutcát is.
Bihar erdő - a községtől keletre fekvő lejtős dombokon, domboldalakon fekvő erdőség, cser, bükk, és tölgy és más nemű keményfát szolgáltatott egykor Bihar település lakosai számára.
Bíró sikátor - pár száz méter hosszú útszakasz a Kis utca vége és a kovácsi út kezdete között (kb. az egykori Gépállomásig). Egykor a Kis-utcai temető mentén elhaladó földút volt; az egykori temető a Paluska sikátortól, a Kis utca végéig, valamint a Pazurik sikátor és a Kis utca közötti területen volt található.
Böcör - a Nagy utcából a központ felé nézve balra esik; egy delta formájú kis tér a Malom utca, Bánhegyesi sikátor és a Nagy utca kereszteződésében. Buriász - tető és déli fekvésű szőlőterület mérsékelt éghajlattal, a legjobb, valamint legtöbb bort adja.
Czigány hegy - a kevesebb és gyengébb bort teremő vidékek közé tartozik, a hegyvonulat keleti részét délig, nyugati oldalát estig éri a napsütés, a közeli erdő vonzása gyakori csapadékhullást biztosít az itteni szőlőparcellák és kertek számára; zömében ma is folytatnak itt szőlőművelést, közel helyezkedik el a településhez.
Cserhát erdő - a községtől keletre fekvő lejtős dombokon, domboldalakon fekvő erdőség, cser, bükk, és tölgy és más nemű keményfát szolgáltat.
Csiket - ezen a területen meghatározóak az emelkedett és egyenes fekvésű szántó földek; a mellette található völgyben kispatak fut végig a Sás-völgy felé; emelkedett és egyenes fekvésű szántóföldek szegélyzik.
Csipkés - Egykor csipkebokroktól elvadult dombság volt, ma már többnyire lakott, területén kertek és szántók találhatóak.
Csipkés köz - egy delta formájú terület, mely jobbra a Csipkésre vezet, balra viszont egy szűk gyalogösvényen keresztül a "Zug"-ba jutunk.
Énekes - emelkedett partoldal, pincékkel szegélyezve, mely a Petri sikátor folytatásaként, annak földútja mentén a jelenlegi Köztemető alatt fut végig annak bejáratáig; nevét az egykori pincesor adta, ugyanis az őszvégi borok forrásidején gyakran tartózkodtak itt a gazdák borozgatva, énekelve, megköszönve a természetnek a bő szőlőtermést.
Farkasos erdő - a községtől keletre fekvő lejtős dombokon, domboldalakon fekvő erdőség, cser, bükk, és tölgy és más nemű keményfát szolgáltat.
Fehér sikátor - a Fő-tér északi végét köti össze a Varga-dombbal, majd a Varga utcával.
Fő tér - a település központja; északra nézve jobb oldalán fut tovább a Nagy utca, míg bal oldalán egy kisebb összekötő név nélküli utca köti össze a központot a Varga-dombbal, majd a Varga utcával; maga a Főtér kb. 300 méter hosszú 50-60 méter széles területen fekszik. Itt található a középületek közül a helyi Polgármesteri Hivatal (Postával és Rendőrséggel), a Katolikus-templom, a Református-templom, a helyi Gyógyszertár (egykori 1-es iskola), egy kétemeletes tömbház (alatta Élelmiszer-bolt és Italbolt), Kultúrotthon, Orvosi komplexum házi- és fogorvosi ellátással és a két vallásközösséghez tartozó egy-egy papi lak, parókia- és egyéb épületek.
Futrás - Kert-alján található kertség, melyet egy "V" alakú sikátor ölel át. Szóeredet: A „futrás" szó a német Futterseil-ből ered, mely egykor a takarmányt a nyereg kapájához erősítő kötél elnevezése volt. Később a széna hordására és lekötésére használt fonott rendkívül erős kötelet nevezték „futrás kötélnek”. Egy másik területen is használták a TSZ-es időszakokban, mégpedig a szemes és silókiadó munkásokat hívták Futrásoknak.
Görög utca (mn. Mészárszék-sikátor) - a központ bal oldalán a tömbház bal sarkán nyíló kis sikátorszerű, immár közművesített, köves utca, mely a Sírkút utca, Pápista utca és a Kis Pápista utca kereszteződésében végződik; valamikor egy görög kereskedő lakott ebben az utcában, hentesáruval, borkiméréssel és vegyeskereskedéssel is foglalkozott saját házánál; Ő utána nevezték el Görög utcának, mások pedig Mészárszék-sikátornak. Ki így, ki úgy nevezte az utcát. Több borospince is fémjelzi nevét ebben a sikátorban az egykori görög borkereskedőnek.
Hajnal hegy - tető és déli fekvésű szőlőterület mérsékelt éghajlattal, a legjobb, valamint legtöbb bort adja.
Hadházi utca - a kanyarodó Nagy utca második balra nyíló kis utcácskája, mely összekötő kapocs a Nagy utca és a Róka utca között; az itt keletkezett aprócska térből indul ki északi irányba haladva a Király utca, mely végül a Malom utcába fut bele.
Hideg kút - a település nyugati részén található gémeskút a legjobb minőségű kútvízzel rendelkezik, közel az egykori TSZ épületekhez; itt itatták az egyesülés dolgozói az állatokat.
Hosszú kert - emelkedett és egyenes fekvésű szántó földekből áll.
Kertalja - zömében lakott terület, rétség és mezőség; emelkedett és egyenes fekvésű háztáji- és szántóföldek szegélyezik, kisebb sikátorokkal.
Király utca - néveredete nem ismert, valószínűleg egy itt élő családról kapta a nevét; A Hadházi- és a Róka utca végén található kis térből indul ki és a Malom utcába fut bele; az említett terecskén volt található egykor a Király-kút nevű gémeskút is.
Kis mező - állatok legeltetésére szolgáló terület volt, egy része az ma is; szomszédságában volt az egykori MTSZ állatistállókkal tarkított farm-területe; Ma ebből már csak egy-két istálló és az egykori magtár épülete látható; Évente itt tartják meg a községi falunapokat, a hideg kút közelében található vízmosásokkal tarkított területen pedig Moto-Cross és Terepmotor versenyeket rendeznek a falunapok alkalmából.
Kis-Pápista utca - a Pápista utcából nyílik és a Kert-alja nevű rétségben végződik; a Pápista utcához hasonlóan ezen az utcán is római katolikus hitű családok lakták, innen a megnevezés; a „kis” jelző arra utal, hogy kisebb a Pápista utcánál, ugyanakkor lakosai szempontjából szoros összefüggésben van vele.
Kis rét - a település északi végén, a Macskás-sikátor szomszédságában található füves rét, mely a Csiket- és a Kismező határrészeket kötötte össze a Sás-völggyel, mely Hegyközcsatár nyugati határrészét képezi.
Kis utca - a település második legnépesebb utcája; a Főutcából - 4-500 méterre a falu központjától északra - ágazik el nyugati irányba, majd folytatódik észak-északnyugat irányba Hegyközkovácsi felé haladva, érintve a Kis-mezőt és az egykori TSZ megmaradt épületeit.
Kocsis sikátor - a település központjából északra haladva a Nagy utcából az első leágazás, mely egykor földút, ma már kövesútként dominál; a sikátor baloldalán kb. 4-5 ház épült, majd ezt követően érünk el a jobb oldalon található Puszta-kert nevű helyre, mellyel szemben két földút vezet a Hegy-kapu és a Czigány-hegy irányába; a sikátoron tovább haladva elérjük az egykori református temetőt jobb kéz felől, majd ugyanezen oldalon továbbhaladva az egykori katolikus és az egykori járványtemetőket; Ide már nem temetnek; Tovább haladva a mai Köztemető főbejáratához érünk.
Kont - itt a kaszáló rétek lapos fekvésűek, a hegyoldalakról hirtelen lerohanó víz által egykor az egész szénatermés elpusztult.