Rédei László (Rákoskeresztúr, 1900. november 15. – Budapest, 1980. november 21.) Kossuth-díjas matematikus, egyetemi tanár, a magyar absztrakt algebrai iskola megalapozója. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Kutatási területei: algebrai számelmélet, algebra, geometria. 220px|bélyegkép|Sírja a Fiumei úti sírkert 27. MTA parcellájában Élete, munkássága Rédei Imre posta és távirdai tisztviselő és Horváth Ida fiaként született. 1921-től 1940-ig középiskolai tanárként tanított Budapesten, Miskolcon és Mezőtúron.Lásd: Rédei László az SZTE Egyetemi Könyvtár oldalán Eközben 1932-ben a debreceni Tisza István Tudományegyetemen magántanári képesítést szerzett és 1934–1935-ben Humboldt-ösztöndíjasként Göttingenben folytatott tanulmányokat.Lásd: Rédei László a MacTutor oldalán 1940-ben az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat Kőnig Gyula-díjjal tüntette ki.

Még abban az évben a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemre került, ahol 1941-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Először a geometriai, majd az algebra és számelméleti tanszéket vezette.

Pályafutása során közel százötven dolgozatot és öt könyvet írt. Legjelentősebb eredményeit az algebra és a számelmélet területén, a véges Abel-csoportok elméletében érte el. Tétele a magyar matematika egyik legszebb gyöngyszeme, hatásos eszköznek bizonyult az n-dimenziós euklideszi terek térfedő kockarácsainak vizsgálatánál, egyben fontos számelméleti vonatkozásai is vannak, és segítségével meglepő kódoláselméleti eredmények születtek. További eredményei a p-csoportokkal, a végesen generált félcsoportokkal, illetve a félcsoportok és gyűrűk bővítéselméletével kapcsolatosak. Rédei Lászlót az MTA 1949-ben levelező, 1955-ben rendes tagjává választotta.

Rövidebb tanulmányutakon járt az NDK-ban, az NSZK-ban, Ausztriában, a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Svédországban, Norvégiában, Jugoszláviában. 1967-től újra Budapestre költözött és az MTA Matematikai Kutatóintézet Algebrai Osztályát vezette.

Fia, L. B. Rédei Szegeden kezdett tanulmányait Svédországban fejezte be elméleti fizikusként. Balesetben elhunyt még apja életében, azonban a halálhírt már nem mondták el apjának, aki akkor már idős volt és beteges. Feleségével együtt a Kútvölgyi Kórház krónikus osztályára kerültek. Hosszú betegeskedés után egy infarktus következtében 1980. november 21-én hunyt el, sírja a budapesti Fiumei úti sírkert MTA parcellájában található.Lásd:Wiegandt Rochárd: Rédei László, történelmi háttérben. Szubjektív emlékekBudapesti Negyed 25. (1999/3)

Könyvei Algebra I. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1954. Theorie der endlich erzeugbaren kommutativen Halbgruppen, 1963. Begründung der euklidischen und nichteuklidischen Geometrien nach F. Klein., Budapest, 1965. Theorie der endlich erzeugbaren kommutativen Halbgruppen, 1970. Endliche p-Gruppen, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989Rédei még 1977-ben leadta a kész kéziratot, de pénzhiány miatt a kiadó csak 1989-ben, Rédei halála után 9 évvel jelentette meg a könyvet.

Szerkesztései

Acta Mathematica Hungarica társszerkesztő, 1950- Semigroup Forum társszerkesztő, 1969-

Társasági tagság

Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társaság (1922–1947) Bolyai János Matematikai Társaság (1947–) Deutsche Mathematiker Vereinigung (1934–) Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina (1962–)

Emlékezete thumb|right|200px|Rédei László, Kalmár László és Szőkefalvi-Nagy Béla tiszteletére készített dombormű a szegedi Dóm tér pantheonjában Rédei László születésének 100. évfordulóján (2000-ben) a szegedi Dóm tér Nemzeti pantheonjában domborművet avattak fel Rédei László, Kalmár László és Szőkefalvi-Nagy Béla akadémikusok tiszteletére.Lásd: Rédei László (1900. XI. 15. | 1980. XI. 21.) Polygon X. köt. 2. szám 2000. nov.Lásd: www.kozterkep.hu

Díjai, elismerései Kőnig Gyula-díj (1940) Kossuth-díj arany fokozata (1950, 1955) A felsőoktatás kiváló dolgozója (1954) József Attila-emlékérem (1970) Munka Érdemrend arany fokozata (1970) Szele Tibor-emlékérem (1973) Posztumusz Magyar Örökség díj (2007)Lásd a Magyar Örökség díj oldalát

Kapcsolódó szócikkek Magyar akadémikusok listája

Jegyzetek

Források Magyar életrajzi lexikon : 1000–1990. Javított, átdolgozott kiadás, Budapest, 2001 Szegedi egyetemi almanach : 1921–1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Rédei László lásd 403-404. p. 

További információk Wiegandt Richárd: Rédei László, történelmi háttérben Szubjektív emlékek Rédei László az SZTE Egyetemi Könyvtár oldalán

Rédei László a MacTutor oldalán Rédei László (1900. XI. 15. | 1980. XI. 21.) Polygon X. köt. 2. szám 2000. nov.

Kategória:Magyar matematikusok Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:MTA-tagok Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:1900-ban született személyek Kategória:1980-ban elhunyt személyek Kategória:Szele Tibor-emlékérmesek Kategória:Magyar Örökség díjas személyek Kategória:Rákosmentiek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek