Magyarország Alaptörvénye Magyarország hatályos alkotmánya, a magyar jogrendszer alapja és legmagasabb szintű írott jogforrása. Az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el, a köztársasági elnök 2011. április 25-én írta alá, és 2012. január 1-jén lépett hatályba. Az Alaptörvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény helyébe lépett, amelyet 1989-ben a rendszerváltás során tartalmilag alapvetően átalakítottak.Magyarország Alaptörvénye. Nemzeti Jogszabálytár.
Az Alaptörvény meghatározza Magyarország államformáját, az államhatalom gyakorlásának alapelveit, az alapvető jogokat és kötelezettségeket, az államszervezet fő intézményeit, a jogalkotás alkotmányos kereteit, a közpénzügyi szabályozás alapjait, valamint a különleges jogrend típusait és korlátait. Szerkezete a Nemzeti hitvallás című preambulumból, az Alapvetés című fejezetből, a Szabadság és felelősség alapjogi fejezetből, Az állam című államszervezeti részből, a Különleges jogrend című fejezetből, továbbá záró rendelkezésekből áll. Saját rendelkezése szerint az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja és jogszabály nem lehet vele ellentétes.
Az Alaptörvény elfogadása és későbbi módosításai a magyar közjogi viták központi témái közé tartoznak. Támogatói az önálló, rendszerváltás utáni kartális alkotmány megalkotását, a történeti alkotmányos hagyományok elismerését, a családvédelem, a közpénzügyi fegyelem és a nemzeti vagyon védelmének alkotmányos megerősítését emelik ki. Kritikusai elsősorban az elfogadás politikai és társadalmi konszenzusát, az Alkotmánybíróság egyes hatásköri korlátait, a sarkalatos törvények széles körét, valamint a későbbi módosítások gyakoriságát bírálják.Venice Commission: Opinion on the New Constitution of Hungary, CDL-AD(2011)016, 20 June 2011.
A 2026. július 18-án kihirdetett tizenhetedik módosítással együtt az Alaptörvénynek tizenhét módosítása jelent meg a Magyar Közlönyben.Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítása (2025. április 14.). Nemzeti Jogszabálytár.Magyarország Alaptörvényének tizenhatodik módosítása (2026. június 15.). MKOGY Jogtár.Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása (2026. július 13.). Magyar Közlöny, 2026. évi 92. szám, 3414–3418. A Kormány nevében Magyar Péter miniszterelnök által 2026. július 4-én T/324. számon benyújtott módosítást az Országgyűlés 2026. július 13-án fogadta el.T/324. számú iromány: Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása. Benyújtás dátuma: 2026. július 4. 16:00; benyújtó: Magyar Péter miniszterelnök; előadó: Dr. Törőcsikné Dr. Görög Márta igazságügyi miniszter. A módosítás az új Alkotmány megalkotásáig tartó átmeneti közjogi rendezés részeként korlátozza az országgyűlési képviselővé választhatóságot, átalakítja az Alkotmánybíróság és a bírósági igazgatás egyes szabályait, létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, megszünteti több közpénzügyi alkotmányos korlátozást, csökkenti egyes sarkalatos tárgykörök körét, és 2026. október 1-jétől visszaállítja a „megye” elnevezést. Az új Alkotmányt a tervek szerint népszavazással erősítik meg.
Jogi jellege és helye a jogrendszerben Az Alaptörvény a magyar jogforrási rendszer csúcsán álló, különleges jogi erővel bíró alkotmányos norma. Elfogadásához és módosításához az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazata szükséges. Az Alaptörvény elfogadására vagy módosítására irányuló javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő. Ez az eljárási követelmény szigorúbb, mint a sarkalatos törvényeké: a sarkalatos törvény elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A jogszabályi hierarchiában az Alaptörvény alatt állnak a törvények, a kormányrendeletek, a miniszterelnöki rendeletek, a miniszteri rendeletek, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei, az önálló szabályozó szervek vezetőinek rendeletei és az önkormányzati rendeletek. A jogrendszerhez tartoznak emellett a közjogi szervezetszabályozó eszközök, például normatív határozatok és normatív utasítások is; ezek nem minősülnek jogszabálynak, de a közjogi szervezetek működésének szabályozásában szerepük van. Az Alaptörvénnyel jogszabály nem lehet ellentétes; az Alaptörvény-ellenes jogszabály megsemmisítésében központi szerepe van az Alkotmánybíróságnak. Az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozatai általános hatállyal, vagyis nem csupán az adott ügy felei között érvényesülnek.
Az Alaptörvény értelmezésére külön szabályt ad az R) cikk: rendelkezéseit azok céljával, a Nemzeti hitvallással és a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell értelmezni. A 28. cikk a bíróságok jogértelmezésére ír elő alkotmányos mércét: a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmezni. A történeti alkotmány vívmányaira való utalást támogatói a magyar alkotmányos identitás kifejezéseként értékelik, kritikusai viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a „vívmányok” köre nem zárt katalógus, ezért alkalmazásuk jogbiztonsági kérdéseket vethet fel.Árva Zsuzsanna: Kommentár Magyarország Alaptörvényéhez. Jogtár-kommentár.Szente Zoltán: A historizáló alkotmányozás problémái – a történeti alkotmány és a Szent Korona az új Alaptörvényben. Közjogi Szemle, 2011/3.
Az Alaptörvény és a sarkalatos törvények A sarkalatos törvények olyan törvények, amelyek elfogadásához és módosításához az Alaptörvény a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát írja elő. A sarkalatos törvény nem áll az egyszerű törvény fölött a jogforrási hierarchiában, de az elfogadásához szükséges minősített többség miatt politikai és intézményi stabilizáló szerepe van. Az Alaptörvény továbbra is sarkalatos szabályozást követel meg többek között az Országgyűlés működése, a választójog, a népszavazás, az Alkotmánybíróság, a bírósági szervezet, a bírák jogállása és javadalmazása, az ügyészség, az alapvető jogok biztosa, a helyi önkormányzatok, az állampolgárság, a családvédelem, az egyházak jogállása, a média- és sajtószabályozás, a honvédelem, a rendvédelmi szervek, továbbá egyes közpénzügyi és különleges jogrendi kérdések körében.
A sarkalatos törvények széles köre az Alaptörvény egyik legtöbbet vitatott sajátossága. Támogatói szerint ezek a szabályok az alkotmányos intézmények stabilitását és az alapvető közjogi kérdések szélesebb parlamenti támogatottságát szolgálják. Kritikusai szerint túl széles körben köthetik meg egy későbbi, egyszerű többséggel rendelkező parlament politikai mozgásterét.Müller György: Az Alaptörvény utáni kormányzati viszonyokról. Közjogi Szemle, 2011/2., 31. o.
A tizenhetedik módosítás több rendelkezésből törölte a sarkalatos törvényre utalást. Ennek következtében egyszerű törvényben is rendezhetők a címer és a zászló használatának, valamint az állami kitüntetéseknek a részletes szabályai; a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok megismerését ellenőrző független hatóság szervezete és működése; az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységének egyes szabályai; a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályai; a Magyar Nemzeti Bank szervezetének, működésének és egyes feladatainak szabályai; az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének részletes szabályai; továbbá a különleges jogrend több részletszabálya. A sarkalatos jelleg megszüntetése nem törölte az érintett alaptörvényi intézményeket vagy alapelveket, hanem az alacsonyabb szintű szabályozás elfogadásához szükséges parlamenti többséget változtatta meg.
A kihirdetett módosítás e tekintetben szűkebb a benyújtott T/324. számú javaslatnál. A végleges szöveg nem törölte a sarkalatos törvényi követelményt a P) cikk (2) bekezdéséből, illetve a 38. cikk (1)–(2) bekezdéséből, így a termőföldre, az erdőkre és a mezőgazdasági üzemekre, valamint a nemzeti vagyon kezelésének és védelmének alapvető szabályaira vonatkozó minősített többségi követelmény fennmaradt.
Nemzetközi jog és európai uniós jog Az Alaptörvény Q) cikke szerint Magyarország a nemzetközi jog és a magyar jog összhangjának megteremtése érdekében biztosítja a nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítését, és elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog és a belső jog viszonya különösen az emberi jogi egyezmények, a nemzetközi szerződések kihirdetése és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtása körében bír gyakorlati jelentőséggel.
Az E) cikk az Európai Unióhoz való tartozás alkotmányos alapja. Ennek alapján Magyarország az Európai Unió tagállamaként az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az uniós jog és az Alaptörvény viszonya a magyar alkotmányjog egyik élő vitaterülete. Az Európai Unió Bíróságának gyakorlata az uniós jog elsőbbségéből indul ki, míg a magyar Alkotmánybíróság a 22/2016. (XII. 5.) AB határozatban kimondta, hogy az alkotmányos önazonosság tartalmát az Alaptörvény egésze, a Nemzeti hitvallás és a történeti alkotmány vívmányai alapján, esetről esetre bontja ki.22/2016. (XII. 5.) AB határozat. A szakirodalomban ez a megközelítés a szuverenitásvédelem és az alkotmányos identitás eszközeként, illetve az uniós jog egységes érvényesülését érintő kockázatként is megjelenik.Drinóczi Tímea: A 22/2016 (XII. 5.) AB határozat: mit (nem) tartalmaz, és mi következik belőle. MTA Law Working Papers, 2017.
Alkotmány és alaptörvény Az alkotmány tág értelemben az állam alapvető közjogi rendjét jelenti: az államhatalom gyakorlásának módját, az állami szervek felépítését, az alapvető jogok rendszerét, valamint az állam és az egyén viszonyát. Szűkebb értelemben alkotmány alatt azt a legmagasabb jogi normát értik, amely különleges jogi erővel rendelkezik, és amelynek minden más jogszabálynak meg kell felelnie.Kukorelli István – Schmidt Péter szerk.: Az alkotmányosság alapjai. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1989, 8. o.
A modern alkotmányosság nem merül ki abban, hogy egy államnak van írott alkotmánya. Általában ide sorolják a jogállamot, a közhatalom jogi korlátozását, a hatalommegosztást, az alapvető jogok biztosítását, a törvény előtti egyenlőséget, a bírósághoz fordulás jogát, a közhatalom ellenőrizhetőségét és az alkotmány védelmét biztosító intézményrendszert. Az Emberi és polgári jogok nyilatkozata 16. cikke klasszikus megfogalmazásban úgy rendelkezett, hogy annak a társadalomnak, amelyben a jogok biztosítéka és a hatalommegosztás nincs megállapítva, nincs alkotmánya.Az Emberi és polgári jogok nyilatkozata, 16. cikk.
Az Alaptörvény „alaptörvény” elnevezése részben a magyar közjogi hagyományra utal. A történeti alkotmány rendszerében a kiemelt közjogi jelentőségű törvényeket gyakran sarkalatos törvényeknek nevezték, noha ezek nem alkottak a mai értelemben vett, elkülönített jogforrási kategóriát. A hatályos Alaptörvény ezzel szemben kifejezetten meghatározza a sarkalatos törvény fogalmát, és több tárgykörben kötelezővé teszi a minősített többségű szabályozást. Jakab András az „alaptörvény” megjelölés választását szimbolikus historizálással és a történeti alkotmány hagyománya iránti elköteleződéssel hozza összefüggésbe.Jakab András: Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei. HVG-ORAC, Budapest, 2011, 178. o.