Sopron (, , az ókorban , középkorban latinul: Sepronium, régies német írásmóddal: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron megyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye. A Nyugat-Dunántúl harmadik, valamint Győr után megyéje második legnépesebb települése. „A leghűségesebb város” (latinul: Civitas Fidelissima).
Magyarország egyik legrégebbi városa, a határhoz való közelsége miatt pedig kapcsolatot teremt hazánk és nyugati szomszédunk, Ausztria között. Műemlékekben a második leggazdagabb település Magyarországon, kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében pedig Magyarország 9. legnépszerűbb települése. 2016-ban ICOMOS-díjat kapott a Várfal sétány és a Várkerület megújítása. A város területén folyik át az Ikva, melynek forrása a Soproni-hegységben található, és amely a Hanság-főcsatornába torkollik. A félsziget-szerűen Ausztriába benyúló Sopron erős német kisebbséggel rendelkezik és hivatalosan kétnyelvű. Kedvelt úticél mind a burgenlandiak, mind a más tartományok osztrákjainak számára. Bécstől mintegy 70 km-re délkeletre, Budapesttől 210 km-re északnyugatra, Pozsonytól 64 km-re délnyugatra, Győrtől 78 km-re nyugatra, a Fertő-tótól pedig 10 km-en belül délnyugatra helyezkedik el.
Területe az őskor óta lakott, de első épületei a római korban, Scarbantia néven épültek, fontos kereskedelmi csomópontként. A népvándorlás után a magyarok erődítményt alakítottak ki, ebből a korból származik a város neve is. 1277-ben szabad királyi városi rangot kapott. A 15. század végére négyezres lakosságával fontos szerepet töltött be. A török időkben menekültek érkeztek, jelentősége nőtt. 1625-ben III. Ferdinándot itt koronázták királlyá. A várost 1676-ban tűz pusztította, mely után barokk stílusban újjáépült. 1681-ben országgyűlésnek adott otthont. Az első szénbánya 1753-ban nyílt a közelben, később a várfalakat lebontották. Az 1910-es népszámlálás szerint a város lakossága főként német és magyar volt. Az első világháború után népszavazással döntöttek Magyarország mellett. A II. világháborút bombázások és a németek kitelepítése követte. 1989-ben a város közelében tartották a történelmi jelentőségű páneurópai pikniket.
Sopron egyetemi város, 1919-ben költözött ide Selmecbányáról a Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola, amit ma Soproni Egyetemnek hívnak. A reformációban betöltött szerepe miatt a város 2016-ban elnyerte az „európai reformáció városa” tiszteletbeli címet. A város klímája és a környező hegyek és dombok nagyon kedvezőek a borászat számára. Becenevei közé tartozik még „a kékfrankos fővárosa”, melynek eredete egészen Napóleon idejéig vezethető vissza. Ezenkívül itt található a Heineken holland sörgyártó magyar leányvállalatának, a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt.-nek a magyarországi sörgyára is, ahol többek között a Soproni márkájú sörök készülnek.
Nevének eredete Sopron neve személynévből (Suprun) keletkezett magyar névadással. A személynév forrása a latin Sophronius személynév lehetett, ami szláv közvetítéssel kerülhetett Magyarországra.
Egy másik elmélet szerint a város nevét a latin "superum" szóból eredeztetik, amely a város közigazgatási jelentőségére utalhatott.
Továbbá, egyes vélemények szerint a név a latin "Cyperus" szóból alakult ki, amely a sásfélék családjába tartozó növény neve, utalva arra, hogy a rómaiak egy mocsaras, lápos területen alapították a várost.
Egy másik elmélet szerint a név eredete a római Sempronius személynévre vezethető vissza, amely Bonfini humanista történetíró szerint a város névadója lehetett.
A város német neve, Ödenburg, jelentése "puszta" vagy "elpusztult vár". Elsődlegesen a ma is meglévő Erdburger (=Földvári) dűlő környékére vonatkozhatott.
Egyes magyarázatok szerint ez a név a honfoglalás előtti (Karoling-kori) német elnevezésből származik, amely a romjaiban is monumentális római városfalakra utal. Más vélekedések szerint a 14. században a német telepesek és kereskedők által alapított új település neve volt, amely később a városra is átterjedt.
Címer A hegyes talpú, vörös címerpajzson két ezüstszínű kör között helyezkedik el a felirat, amelyet felül egy szintén ezüstszínű máltai kereszt választ el: "SOPRON CIVITAS FIDELISSIMA". A körirat belsejében egy öt csúcsíves ablakkal és öt orommal ellátott várfal látható, amelyből három torony emelkedik ki. A két szélső torony egy-egy ablakkal és három orommal rendelkezik. A pajzs felső sarkában, jobbról egy aranyszínű koronás női fej, balról egy aranyszínű szakállas férfi fej található, a háttérben kereszttel. Mindkét fej dicsfény övezi. A pajzs belsejében egy aranyszínű olajág is megjelenik.
Sopron Város Önkormányzata 1990-ben történelmi jogon újította meg a címert. A Megyei Jogú Város képviselő-testülete az 1340-ben, a szabad Magyarország királyától adományozott címerpecsét mellett döntött. Az 1340-es címerpecsét "korszerűsítése" kizárólag a körirat módosítására terjedt ki, a címer lényegét nem érintette.
Sopron címerének motívumait számos szakember és laikus próbálta értelmezni és magyarázni. A háromtornyos várfal az öt gótikus ablakkal a középkori várat szimbolizálja, egy falakkal védett, erődítmény jellegű várost jelenít meg.
A bástyafal a jogos önvédelem jelképe. Egyes értelmezések szerint a csúcsíves ablakok a középkor csodálatos egységét, az építészet és az emberi lélek felfelé törekvését fejezik ki. Mások szerint a csúcsíves stílus annak az építészeti megoldásnak az eredménye, amely lehetővé tette, hogy a födémek hatalmas súlyát a gyámpillérekre vezessék át.
A "SOPRON CIVITAS FIDELISSIMA" körirat jelentése: "SOPRON A LEGHŰSÉGESEBB VÁROS". Sopron e címet az 1921-es népszavazás emlékére, hűségéért kapta. bélyegkép|252x252px|Sopron város címere
Földrajz
Fekvése bélyegkép|281x281px|Sopron óvárosa a Schneeberggel a háttérben Magyarország nyugati határánál, az Alpokalján helyezkedik el, a Nyugat-Dunántúlon, a Nyugat-Dunántúl turisztikai régióban, Bécstől 60 km-re délkeletre, Budapesttől pedig 220 km-re nyugatra. A település a Soproni-hegység és a Fertő melletti Fertőmelléki-dombság között, a Soproni-medencében található, az Ikva és a Rák-patak találkozásánál. A város fekvése és mikroklímája különösen kedvez a szőlőtermesztésnek és a bortermelésnek, ezért Sopront gyakran nevezik a "kékfrankos fővárosának".
Éghajlat A Keleti-Alpok közelsége jelentős hatást gyakorol a mikroklímájára. A város éghajlata a mérsékelt égövi óceáni (Köppen Cfb) kategóriába tartozik, amelyet kiegyensúlyozott, viszonylag enyhe időjárás jellemez. Az évi középhőmérséklet megközelítőleg 10,9 °C, ami Magyarország átlagaival összevetve kissé hűvösebbnek számít. Ez részben az emelkedettebb domborzatnak és az erdős környezetnek köszönhető. Az éves csapadékmennyiség Sopronban átlagosan 764–765 mm, ami az országos átlagnál valamivel magasabb, és egyenletes eloszlást mutat az év során. Ez a kiegyensúlyozott csapadékeloszlás fontos szerepet játszik a környező erdők, valamint a szőlő- és gyümölcstermesztés szempontjából is.
A nyári hónapok (június, július, augusztus) általában kellemesen melegek, de nem túl forrók. A legmelegebb hónap július, amikor az átlagos nappali csúcshőmérséklet 25–26 °C körül alakul, míg az éjszakai minimumok 16–17 °C-ra hűlnek vissza. Az extrém hőség ritka, a 30 °C fölötti hőmérséklet csak néhány napon fordul elő évente. A nyarak jellemzően naposak, de nem ritkák a záporokkal, zivatarokkal tarkított időszakok sem. A magas páratartalom és a viszonylag gyakori csapadék miatt a nyár nem annyira száraz, mint az ország más részein. Ezek a jellemzők különösen kedvezőek a szőlőtermesztéshez, ami Sopron és környéke egyik hagyományos gazdasági ága.
A téli hónapok (december–február) hűvösek, de mérsékeltek. A leghidegebb hónap január, ekkor az éjszakai minimumok gyakran fagypont alá csökkennek, átlagosan -3 °C körül, míg a nappali maximumok 2–4 °C között alakulnak. A havazás előfordul, de általában nem tartós. A városban a tél viszonylag enyhének számít a Kárpát-medence más területeihez képest, amit az Atlanti-óceán felől érkező enyhe, nedves légtömegek okoznak. Ezek a légtömegek gyakran hoznak borult, párás, ködös időt a térségbe, különösen a Soproni-hegység és a Fertő-tó közelsége miatt.
Az évi átlagos relatív páratartalom Sopronban mintegy 70%, ami viszonylag magasnak számít. Ez különösen a hűvösebb hónapokban érezhető, amikor a levegő gyakran nyirkos, ködös. A város éves napsütéses óráinak száma kb. 1800, ami közepes értéknek tekinthető Magyarországon. A legtöbb napsütés júniusban és júliusban tapasztalható, ilyenkor a napi napsütéses órák száma elérheti a 10–12 órát is. Tavasszal és ősszel a napsütéses órák száma csökken, a felhőzet gyakoribbá válik, de az időjárás ilyenkor is viszonylag kiegyensúlyozott.
Az elmúlt évtizedekben Sopron térségében is érzékelhetők az éghajlatváltozás hatásai. A helyi klímakutatások szerint például a szőlőérés előtti időszak (július 1–20.) középhőmérséklete az 1961–1990 közötti 18,4 °C-ról 1991–2020 között már 21,1 °C-ra emelkedett és a közelmúltban gyakoribbá váltak az aszályos időszakok. Ez nemcsak a mezőgazdaságot, hanem az Alpokalja és a Fertő-tó vidékének - csapadékban eredetileg bővelkedő - ökoszisztémáját is befolyásolja. A melegebb időjárás elősegíti bizonyos kártevők elterjedését és megváltoztathatja a termesztett szőlőfajták optimális időzítését is. Az ilyen változások új kihívások elé állítják a soproni borvidéket, de lehetőségeket is rejtenek, például új, melegkedvelőbb fajták meghonosítására.
Története bélyegkép|jobbra|295x295px|A borostyánút rekonstrukciója a Fő téren A terület az őskor óta lakott. A közeli Várhelyen a kora vaskor idején, az i. e. 7. században földvárként épült. Ennek a hallstatti földvárnak és a hozzá kapcsolódó halomsíroknak a feltárását Bella Lajos soproni tanár, régész kezdte el 1887-ben.
A római korban egy Scarbantia nevű város állt itt, amelyen két fontos útvonal is áthaladt.Zubreczki Dávid - A titokzatos római kori út, amelyen a mai napig utazunk (Telex.hu, 2025.05.09.) Fóruma a mai főtér helyén volt. A jelenlegi városháza építése során 1897-ben innen került elő az a három nagy méretű római szobor, amelyek Jupitert (Zeuszt), Junót (Héra)és Minervát (Athéné) ábrázolják.
A népvándorlás korában Scarbantia romokban maradt, új település csak a honfoglalás után jött létre itt. A város lakói a Kr. u. 4. században a későbbi belváros területén 3–4 m vastag városfalat emeltek, hogy megvédjék magukat a barbárok támadásaitól. Ezt a falat a népvándorlás korszakában valószínűleg lerombolták. Maradványaira emelték 1092-ben Sopron várjobbágyai az új határvár faszerkezetű, földdel erősített sáncát. A faváz később a tűz martaléka lett, és a bedöngölt agyag salakká égett. Ezt a titokzatos „vörös sáncot” az újkori építkezések a belváros több pontján feltárták, így az Esterházy-palota hátsó falát védő vasbeton fal építésekor is.
A 9–11. század környékén a régi római városfalat kiegészítették, és felépült a vár is. Ekkor kapta magyar nevét a város, Suprun nevű ispánjáról. 1153-ban már fontos városként említik.
1273-ban II. Ottokár cseh király árulás következtében elfoglalta a várat. Annak ellenére, hogy Ottokár túszként magával vitte a város előkelőinek gyermekeit, Sopron 1277-ben megnyitotta kapuit IV. László király előtt, akinek így sikerült visszafoglalnia, ezért jutalmul szabad királyi várossá tette. Ezután, 1297 és 1340 között emelték a római alapokra a várárokkal körülvett, 8–10 méter magas várfalat, aminek belső síkjára támaszkodtak a belváros házai.
1441. február 25-én Luxemburgi Erzsébet özvegy királyné Sopront és környékét 8000 aranyért elzálogosította III. Frigyes német-római császárnak. A várost csak Hunyadi Mátyás szerezte vissza, aki 1463. július 19-én megegyezett Frigyessel, hogy 80 ezer forintért visszaadja a koronát és az elzálogosított területeket.
1526-ban a város lakossága kiűzte a zsidókat Sopronból.