bélyegkép|Kertész Ákos 1991-ben. Fotó: Kertész Dániel Kertész Ákos (Budapest, 1932. július 18. – Montréal, 2022. december 7.)Elhunyt Kertész Ákos író, az Amerikai Népszava volt munkatársa Bartus László nekrológja az Amerikai Népszavában, nepszava.us, 2022-12-22. Hozzáférés: 2022-12-23) Kossuth-díjas magyar író, filmdramaturg. 2012-től haláláig Kanadában élt.
Életútja Kertész Ferenc (1903–1953) cukrászmester és Vágó Lilla (1908–1993) fiaként született asszimilálódott zsidó családban. Azt mondta: „a holokausztot nem a hóhérok kegyéből, hanem a szerencsének köszönhetően élte túl.” 1950-ben érettségizett Budapesten, és mivel a polgári származása miatt ekkor még nem vették föl az egyetemre, 12 évig karosszérialakatos volt az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban, 1954–1966 között az V. sz. Állami Autójavító Vállalatnál. Közben állami ösztöndíjjal elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–népművelés szakát (1961–1966). 1966–1992 között a Mafilm dramaturgja, forgatókönyv- és dialógusírója volt. Innen ment nyugdíjba 60 évesen, de a filmszakmával továbbra is ápolta a kapcsolatot, regényeiből, idegen irodalmi anyagokból, rendezői ötletből stb. számtalan forgatókönyvet és tévéjátékot írt. 1994 és 1997 között az Élet és Irodalom című hetilap szerkesztője és főmunkatársa volt.
2012. február 29-én Kanadába távozott, és ott menekültstátuszt kért. Saját állítása szerint az Amerikai Népszavában 2011. augusztus 29-én közölt cikke (lásd alább) megjelenése óta állandó fizikai zaklatásnak, fenyegetettségnek volt kitéve Magyarországon. 2013 novemberében a menekültkérelmét elfogadták a kanadai hatóságok.
Munkássága Számos film, tévéfilm forgatókönyvének írója vagy társszerzője. Színpadra írt saját műveit külföldön is bemutatták. Makra című regényét 12 nyelvre fordították le, és 1,2 millió példányban fogyott el a világon. (Makra, 1972; Névnap, 1973; Sziklafal/Özvegyek, 1976; Huszonegy, 1984; Családi ház manzárddal, 1984.) Regényeit, kisregényeit lefordították idegen nyelvekre. Aki mer, az nyer című kisregénye bolgárul Szófiában jelent meg 1984-ben, ugyanitt szintén bolgár nyelven Makra című regényét 1988-ban adták közre. Több művét francia, román, német, cseh, lengyel, orosz, szlovák, svéd, észt, japán, spanyol stb. nyelven jelentették meg. Fő regényei, színpadi művei az 1960-as, 1970-es évek magyar társadalmának tükrei a fiatalok, a munkásrétegek szemszögéből. Színpadi műveit ma is játsszák Magyarország határain túl is, egyik legsikeresebb darabja az Özvegyek című, amelyet egész Kelet-Közép-Európában játszottak és játszanak, s még Örményországba is eljutott.
Vitatott írásai Kertész Ákosnak a 2011. augusztus 29-i Amerikai Népszavában megjelent, az Amerikai Magyar Népszavában való publikációs lehetőségét féltő nyílt levelében a magyarok jellemével kapcsolatban megfogalmazott álláspontja a magyarországi közélet egy részében megbotránkozást keltett, de voltak, akik ugyanakkor e heves reakció vélt kezdeményezőinek erkölcsi kompetenciáját is kétségbe vonták. Viszont mások megbecsülik Kertész Ákos szavait és bátorságát.
Kertész Ákos pár nappal később az alábbi közleményt adta ki:
Budapest közgyűlése 2011. szeptember 21-én határozatot hozott díszpolgári címének visszavonásáról, bár a cím adományozásának rendjét szabályozó rendelet erre nem ad lehetőséget. A Fővárosi Közgyűlés 2011. december 14-én végül egy rendeletmódosítással törölte Kertészt a díszpolgárok listájáról.
A Jobbik feljelentést tett Kertész ellen közösség elleni izgatás gyanújával, ám az ügyészség ezt elutasította, mivel szerintük a kijelentés a véleménynyilvánítás keretén belül maradt.
Mártonfi Attila lexikográfus, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa az „A magyar genetikusan alattvaló.” mondatot szövegelemzésnek vetette alá, mégpedig figyelembe véve, hogy a genetikusan szó jelentésköre eltér a genetikailag szóétól, és a Nyelv és Tudományban adott szövegértelmezése szerint a kérdéses mondat retorikai eszközöktől megfosztott olvasata: „Történeti meghatározottságból adódóan a (hosszú ideig feudalizmusban élő) magyar társadalom tagjainak kulturálisan meghatározott, jellegzetes viselkedése, hozzáállása a mindenkori hatalomnak való alárendelődés.” Kálmán László nyelvész vitába szállt ezen értelmezéssel, s az ügyből hosszabb nyelvészeti polémia bontakozott ki. Kertész egy nyilatkozatában átvitt értelműnek minősítette a kérdéses terminust; mint mondta: kijelentését esztétikailag kell értelmezni, nem tudományosan: „a magyar túlnyomórészt, nagyon sokszor fájdalmasan alattvalói attitűdökkel él és attitűdökkel rendelkezik – természetesen nem minden magyar: ilyen őrültséget nem állíthatok”.
Művei Hétköznapok szerelme. Kisregény és elbeszélések; Szépirodalmi, Budapest, 1962 Sikátor. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1965 Makra. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1971 Névnap / Autók és utak. Hangjáték / Elbeszélések / Üvegkalitka; Szépirodalmi, Budapest, 1972 Sziklafal / Özvegyek (1976) Két regény / Makra / Sikátor; Szépirodalmi, Budapest, 1979 (30 év) Kasparek (1979) Családi ház manzárddal (1982) Aki mer, az nyer (1984) Huszonegy (1984) A világ rendje. Válogatott kisregények és novellák; Szépirodalmi, Budapest, 1984 Zakariás; Magvető, Budapest, 1990 Másnaposság (1990) A gyűlölet ára; Pannon, Budapest, 1992 (A romazsaru címen is) Akár hiszed, akár nem. Válogatott írások, 1974–1994. Novellák, publicisztikák, vallomások; Ab Ovo, Budapest, 1994 Tündérmesék. Három kisregény / Csoda Rogacsovban / Csengődi Böbe házassága / Indián nyár; Fekete Sas, Budapest, 1999 A tisztesség ára (2000) Zé és más történetek (2000) Még a kapanyél is elsülhet. Történelmi regény; Ab Ovo, Budapest, 2001 Prófétát a lelátókra! Esszék, publicisztikák, egyéb csacskaságok, 1999–2002; Ab Ovo, Budapest, 2002 Brúnó, Borcsa, Benjámin… (2004) A Nap utcai fiúk (2006) A romazsaru. Bűnügyi regény; jav. kiad.; Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2009 (A gyűlölet ára címen is) Égszakadás, földindulás. Napló miniatúrák. Kisesszék és publicisztikai írások. Könyvhét, 1998–2009; Kiss József, Budapest, 2009 (Könyvhét könyvek) Tigrisbunda. Regény; Noran Libro, Budapest, 2011 Jónás Ninivében. Publicisztikák, esszék 2002–2010; Pallas Páholy, Budapest, 2011
Művei idegen nyelven Witwen, ford.: Jörg Buschmann (Berlin, 1976) Kornelovy vdovy, ford.: Kateřina PoŠová (Prága, 1976) Jmeniny – Příliš hořká komedie o dvou částech, ford.: Anna Rossová (Prága, 1978) Vdovy – Hra v dvoch častiach, ford.: Ladislav Obuch (Pozsony, 1978) Makra – en vanlig människa, ford.: Maria Ortman (Helsingborg, 1978) Namnsdagen / Den som vågar vinner, ford.: Maria Ortman (Stockholm, 1984) Ģimenes māja ar mansardu, ford.: Laima Žihare (Riga, 1987) Makura, ford.: Miyasaka Ichiko (Tokió, 1988) Le prix de l'honnêteté: La véritable histoire d'une enquête policière, ford.: Georges Kassai & Gilles Bellamy (2004)
Díjai, elismerései SZOT-díj (1966) József Attila-díj (1972, 1984) A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1981) Az Év Könyve Jutalom (1990) A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1991) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1992) Arany János-díj (1999) Hazám-díj (2002) Budapest díszpolgára (2002, 2011-ben visszavonták) Kossuth-díj (2008)
Jegyzetek
Források
Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek Kertész Ákos önéletrajza Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kossuth-díjasok listája
Kanada elfogadta Kertész Ákos menekültkérelmét – Index, 2013. november 15.
A „Vitatott írásai” c. szakaszhoz
A cikk ezen az összefoglaláson alapul az MTI-től
Kertész Ákos: Lánc és kard – Amerikai Népszava, 2011. április 20. Kertész Ákos nyílt levele az Amerikai Népszavához
A Főv. Kgy. 78/2011.(12.30.) rendeletre vonatkozó előterjesztés az önkormányzat honlapján A hamis zsidó önkép (Kertész Ákos, 2014. október 21.)
Nyelvészeti szempontok Mit állított Kertész Ákos? (Mártonfi Attila, Nyest, 2011. szeptember 23.) Genetikusan: Kertész és Mártonfi a cél mellé lőtt (Kálmán László, Nyest, 2011. szeptember 27.) Genetikus: mit is jelent? (Németh László, 2011. október 5.) Kálmán László árnyékra vetődött (Mártonfi Attila, 2011. október 7.) Harmadakkora válasz (Kálmán László, 2011. október 10.) Zárszó a Kertész-vitában? (Mártonfi Attila, 2011. október 18.)
További információk Kamarás István–Kiss Endre–Somorjai Ildikó: A „Makra” és 116 olvasója; OSZK KMK, Budapest, 1977 Kertész Ákos művei az OSZK nektár adatbázisában Kortárs magyar írók A Fővárosi Közgyűlés 26/1993. (VIII. 1.) Főv. Kgy. számú rendelete a díszpolgári cím adományozásáról
Kategória:1932-ben született személyek Kategória:2022-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar filmdramaturgok Kategória:József Attila-díjasok Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Hazám-díjasok Kategória:Arany János-díjasok Kategória:SZOT-díjasok Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar emigránsok Kanadában Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Az Élet és Irodalom vezetői, újságírói Kategória:A Magyar Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettjei Kategória:Az Amerikai Magyar Népszava vezetői, újságírói