A házi méhAz OH. alapján különírjuk. vagy nyugati mézelő méh (Apis mellifera), a köznyelvben gyakran egyszerűen csak méh, méhésznyelven bogár is, a mézet termelő méhfajok egyike. Háziasítása mintegy 6000 évvel ezelőtt kezdődött, és a selyemlepke mellett voltaképpen az egyetlen korán háziasított rovarfaj.
A méhészet ma is sok ember megélhetését biztosítja hazánkban és világszerte. A méhészetben főként mézet, de ezen kívül virágport esetleg propoliszt, méhviaszt, méhpempőt, méhmérget és tenyészállatokat is termelnek a méhészek. Megporzó tevékenysége miatt az egyik legfontosabb haszonállattá vált. Mindezidáig 28 alfaját ismerték el; ezeket méhfajtáknak is nevezik. Az európai fajták az utolsó jégkorszak óta alakultak ki, miután a házi méh újra benépesítette a kontinenst. A fekete európai méh Európa északi területeiről Németországban, Svájcban és Ausztriában is elterjedt. Közép-Európa keleti részén, így a Kárpát-medencében a krajnai fajta a leggyakoribb. Az olasz fajtát az olasz területeken kívül is sok helyen elterjesztették, így Ausztráliába is betelepítették.
Több más méhfajtához hasonlóan a házi méh is államalkotó repülő rovar. Ázsiában a nem más tagjai is élnek, például a keleti mézelő, más néven indiai méh, a varroa atka eredeti gazdaállata.
Történelem
bélyeg|180px|Mézvadászat. Barlangrajz a középső kőkorból. Valencia, Spanyolország
Feltételezések szerint a házi méh eredetileg Indiából származik. Domesztikált állatként ma már világszerte elterjedt a mérsékelt és a trópusi égöv alatt.
A tudomány jelenlegi állása szerint az első méhfélék 100 millió évvel ezelőtt jelentek meg. A legrégebbi házi méhhez köthető lelet egy borostyánkő, amiben az ősméh hossza mindössze 2,95 milliméter. A kő Mianmarban került elő egy borostyánkőbányában.George Poinar et al.: A Fossil Bee from Early Cretaceous Burmese Amber. In: Science, 2006. október 27., Bd. 314, Nr. 5799, S. 614, .
Sok növényfaj megporzásában vesz részt, így kulcsszerepe van az ökoszisztémában.
Európában már évezredek óta használják a méhek által termelt mézet. Egy tizenkétezer éves barlangrajz Cuevas de Arañában (Bicorp, Valencia) ábrázol egy mézvadászt.
Közép-Anatóliában már 7000 évvel ezelőtt célzottan tartottak méheket, és Egyiptomban Kr. e. 2000 körül már fejlett méhészkedést folytattak. A méh Alsó-Egyiptom fáraójának hatalmi jelvényévé vált. A méhanya mint hieroglifa az uralmat jelentette. Ebben az ábrázolásban a fáraó volt a méhanya, és Egyiptom népe a dolgozók serege. A kasokat agyagból készítették, és tenyésztették is a méheket.
A zsidók szent iratai több helyen is említik a mézet. A termékeny földű gazdag országot, így Egyiptomot és Kánaánt tejjel-mézzel folyó földnek nevezik. A méz Keresztelő János egyik fontos tápláléka volt. A Talmud ír a méhek fejlődéséről és a rajzásról. Kasaikat szalmából fonták. Törvényük volt arra, hogy a méhraj azé, aki megtalálja.
Az ókori görögök Kr. e. 600 körül hozták első törvényeiket a méhtartás szabályozására. Ők már ismerték a méhanya szerepét a méhcsaládban, és ennélfogva eredményesen tenyésztették a méheket. Szétszedhető kasaik voltak, amiket keresztrudakkal merevítettek.
VIII. Orbán pápa címerében három méh szimbolizálta a munkát, a takarékosságot és az édességet.
Megjelenése
A méh államalkotó rovar, több tízezer egyede él együtt egy családban. A méhcsaládot eltérő morfológiájú és eltérő funkciót betöltő egyedek, kasztok alkotják. A méhkirálynő 22 milliméter, a here 20 milliméter, a dolgozó pedig mintegy 16 milliméter hosszú. Néhány afrikai méhfajta ennél kisebb termetű. A méhanya teste hosszúkás; a here fullánktalan és potroha lekerekített. A méhek színe fajtától függően az aranysárgától a sötétbarnáig (feketéig) változik, gyakran a potroh csíkozott. A csíkozást a potrohgyűrűk alapjánál világos, egyébként sötétebb színe adja. Szőrének színezete sárgásbarna; a szőrzet az idősebb egyedeken elkopik, és előbukkan a csillogó kitinpáncél. Szívó-nyaló szájszerve van. Nagy, összetett szemeik vannak, ezek nem látják a piros színt, viszont érzékelik az ibolyántúli sugárzást. A herék összetett szeme nagyobb, mint a nőnemű egyedeké. A méhek három kisebb pontszemükkel csak közelre látnak.
Szárnyerezete megkülönbözteti más méhfajoktól. Sőt, az erezet alapján maguk a méhcsaládok is azonosíthatók. Repülés közben erőteljes repülőizmai mozgása tartja a levegőben. Tori izmainak rezegtetésével a dolgozó segíthet meleget termelni a kaptárban. Szárnyainak rezegtetésével meleg napokon hűtheti a levegőt. Szárnyizmaikkal a méhek hangot is tudnak kelteni, amire ritkán kerül sor. A fiatal anyák kelés előtt vartyognak, kelés után tütülnek. Tánc közben is szoktak hangot adni a méhek. Az anyák felismerhetők arról, hogy potrohuk túllóg a szárnyukon.
Mirigyek választják ki a méhviaszt, amelyet lépsejtek felépítésére használnak. A hátsó lábak tollszerű sörtéin megtapad a virágpor. A középső lábakon lévő merev sörtékkel seprik a „kosárkába” a virágport a mellről és az elülső lábakról. A hátsó lábakon található a „kosárka” vagyis a pollenzacskó. A nektár lenyelése után a nyelőcsövön végigmenve a mézgyomorba kerül, ahol nincs emésztés, de a garatmirigyek által termelt enzimek működésbe lépnek, és átalakítják a nektárt, például elkezdik lebontani az összetett cukrokat. A mézgyomrot és a gyomrot egy akaratlagosan is mozgatható egyirányú csapóajtó választja el. A mézgyomorban tárolt nektárt a dolgozó hazaviszi, és visszaöklendezve átadhatja társainak, vagy betöltheti egy sejtbe.
A legtöbb méhfaj fegyvere a fullánk. Vannak fullánktalan méhek is, amelyek rágóikkal harcolnak. A dolgozók fullánkján számos apró, visszafelé hajló horog van; ez beleszakad az elasztikus bőrbe, így a dolgozó elpusztul, miután a fullánkját használva, emlőst szúr meg, ellenben ha kitinen hatol át, akkor vissza tudja húzni a fullánkját (például: viaszmoly testéből). A méhanya vissza tudja húzni a fullánkját emlős bőréből is, mert fullánkján csak 3-5, szemben a munkásméh fullánkjával, amin 21-25 visszahajló horog van. Ez gondoskodik arról, hogy a fullánk bentmaradjon a megszúrt emlős bőrében, és a méregmirigyekkel együtt kiszakadjon a méhből. Ekkor a méregmirigyet körbevevő izmokat az idegek mozgatni kezdik. Ez belepumpálja az „áldozat” bőrébe a méreghólyag tartalmát. A magyar köznyelv számos más nyelvtől eltérően csípésnek nevezi a folyamatot, habár tulajdonképpen szúrásról van szó, amit a tudományos és a méhésznyelv így is nevez. A fullánk tulajdonképpen módosult tojócső, mely eredeti funkcióját elvesztette. Az anya csak rajzás közeli állapotban használja. A fullánk behatolásával egyidejűleg riasztó feromon szabadul fel, ami arra készteti az arra járó vagy repülő többi méhet is, hogy fullánkját az adott ellenségbe szúrja, lehetőleg az előző csípés közelében, mivel ott érződik a legerősebben a feromon szaga.May Berenbaum: Blutsauger, Staatsgründer, Seidenfabrikanten. Die zwiespältige Beziehung von Mensch und Insekt. Spektrum, Akademischer Verlag, Heidelberg/ Berlin/ Oxford 1997, , S. 110. Egy csípéssel 0,1 mg méreg jut az ellenség testébe. Wussten Sie, dass Hornissenstiche nicht gefährlicher als Bienenstiche sind ? Auf: aktion-wespenschutz.de hozzáférés: 2014. március 26. A méhészek füsttel szokták megelőzni a szúrást, amikor kaptárt bontanak.
Szaporodása és életmódja
A házi méh euszociális faj, tehát olyan nagy családokban él, ahol az egyedek többsége nem szaporodik, hanem rokonait támogatja a szaporodásban. Nyár közepén egy egészséges család 40 000-80 000 egyedből áll. Egy egészséges családon belül csak a méhanya rakja a petéket. A megtermékenyített petékből nőstények kelnek ki. Ezek lehetnek nemileg aktív utódok, tehát újabb méhanyák. Túlnyomó többségük azonban nemileg nem aktív nőstény, a dolgozók. Ők is raknak néha petéket (álanya), ha nincs a családban méhanya, de az álanya által rakott peték nincsenek megtermékenyítve, így ezekből a petékből csak „herék”, azaz hímnemű méhek lesznek. Ez a „szűznemzés”, a parthenogenezis. Herék csak az év egy szakaszában vannak; ennek ideje az éghajlattól függ. Magyarországon többnyire valamikor augusztusban van a hereűzés, amikor a dolgozók kiéheztetik a heréket, és nem is engedik vissza őket a kaptárba, ha kirepültek. Ezután csak anyátlan vagy álanyás családban lehet heréket találni egészen a következő év tavaszáig.
A méhek haplodiplod ivarmeghatározási rendszert mutató állatok, a megtermékenyített, diploid petékből nőstények, a megtermékenyítetlen, haploid petékből pedig hímek fejlődnek. Hím utódot, azaz herét tehát az anya és a dolgozók is képesek létrehozni.
A fiatal anyák 3-6 napos koruktól kirepülnek párzani, ha napos, szélcsendes az idő. A petézés megkezdése előtt akár több alkalommal is kirepülhetnek. Akár 20 herével is pározhatnak. A here ivarszerve beleszakad az anyába, így a here hamarosan elpusztul. A párzáskor kapott spermiumokat az anya elraktározza, és a továbbiakban ebből termékenyíti meg petéit. Ha két hétig nem tud kirepülni, akkor már nem tud párzani, és herepetéző lesz. Az anya idősebb korban is herepetézővé válhat, ha elfogytak a hímivarsejtjei. Összeférhetetlenség miatt a saját testvérei nem tudják megtermékenyíteni a fiatal anya petéit. A genetikai sokféleség előnyös a tél túléléséhez. Kísérleti körülmények között a genetikailag egységes családok többet gyűjtöttek, több utódot termeltek, ám készleteiket már decemberre felélik, és éhen halnak, illetve megfagynak.H. R. Mattila, Thomas Dyer Seeley: Genetic Diversity in Honey Bee Colonies Enhances Productivity and Fitness. In: Science, 2007. július 20., Vol. 317, Nr. 5836, S. 362–364, .
Az anya naponta akár 1500 petét is rakhat. A heresejtekbe hím, a dolgozósejtekbe és az anyabölcsőkbe nőstény petét rak. A nőnemű utódból attól függően válik anya vagy dolgozó, hogy milyen sejtben nő fel, és hogy mivel etetik. A petéből 3 nap múlva kel ki az álca. 3 napig minden álca méhpempőt kap; az anyaálcát végig méhpempővel etetik. A lárva 8 nap múlva bebábozódik, majd a kifejlett állat újabb egy hét múlva kel ki a bábból. A fejlődés ideje függ a kaszttól és a hőmérséklettől. Az európai fajtáknál az anya 16, a dolgozó 21, a here 23 napig fejlődik. Az afrikanizált méhek gyorsabban fejlődnek, ott az anyák már 14 naposan kelnek. Vannak más, gyorsabban felnövő hibridek is, amelyek így immunisak az atkára.
Állomány
Legnagyobb méhtartók2021(Számok millió darab méhcsalád) 1. 12,8 2. 9,3 3. 8,7 4. 7,5 5. 7,1 6. 3 7. 2,9 8. 2,9 9. 2,8 10. 2,6 – 20. 1,2.. Föld összesen 101Forrás: FAOhttp://www.fao.org/faostat/en/#data/QC|publisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
A házi méh tartása az egész világon elterjedt tevékenység, mivel ezek a méhek fontos szerepet játszanak az élelmiszer-ellátásban és a mezőgazdaságban. 2021-ben a házi méhből több mint 110 országban tartottak, és az éves állomány nagysága meghaladta a 101 millió darab méhcsaládot.
A világ legnagyobb háziméh-tartói közé tartozik India, Kína, Törökország, Irán és Etiópia. Ezek az országok a 2021-es állományuk alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Indiában volt az éves világ háziméh-állományának a 12%-a.
bélyegkép|200px|Dolgozó nektárt gyűjt virágból bélyeg|200px|Here (hím méh) bélyeg|200px|Méhanya lányai körében. Az egyik dolgozó éppen eteti bélyeg|300px|jobbra|Vegyes életkorú fiasítás: jobbra peték, középen fiatal, balra idős álcák. A fedett sejtek bábokat tartalmaznak bélyegkép|200px|Lárvák és peték a lép sejtjeiben bélyegkép|200px|jobbra|Megjelölt méhanya (méhkirálynő) és a dolgozók bélyeg|200px|Dolgozó fullánkja. Ebben a nagyításban nem láthatók a horgok
Rajzás bélyeg|180px|Méhraj egy kidőlt fa törzsén