II. János Pál pápa (; ; ; született: Karol Józef Wojtyła ) katolikus nevén Szent II. János Pál pápa (Wadowice, 1920. május 18. – Róma, 2005. április 2.) lengyel római katolikus pap, a római katolikus egyház pápája 1978-tól haláláig. Írói álneve Andrzej Jawien volt.
II. János Pált 1978. október 16-án választották pápává. Október 22-én, szabad ég alatt, a Szent Péter-bazilika előtti téren mutatta be székfoglaló szentmiséjét, melyen 117 bíborossal karöltve és mintegy negyedmillió emberrel imádkozott együtt. 264. volt az egyházfők sorában,The world comes to pay respects – Preparations under way for funeral in St. Peter’s Square, NBC News, 2005. április 4. (letöltve: 2006. december 20.) 455 év óta az első nem olasz származású,The priesthood years: rebel with a cause, CNN (letöltve: 2006. december 20.) és az összes addigi pápa között a legelső, aki egy szláv nép fia. Ezért különösen magáénak érezte azoknak a népeknek a felhívását, akikhez a két szent testvér, Cirill és Metód fordult.Orientale Lumen
Pápai tevékenységét végigkísérte a népek és vallások közti egyetértés elősegítése, ennek jegyében bocsánatot kért az egyház múltbéli bűneiért. Erkölcsi tanításában konzervativizmus,Pope John Paul II dies in Vatican, BBC News, 2005. április 3. (letöltve: 2006. december 20.) valamint az emberi élet és méltóság melletti kiállás jellemezte. Társadalmi kérdésekben egyaránt kritizálta a „létező” szocializmust és a kapitalizmust. Szorgalmazta a keresztény gyökerek megemlítését az Európai Unió alkotmányában. A béke híve volt, többször felemelte szavát a háborúk ellen.
Több mint 100 utazást tett külföldre, nagyobb utat járt be, mint az összes addigi pápa. A világsajtó hamar elkeresztelte „utazó pápá”-nak. 1338 embert avatott boldoggá és 482-t szentté.His Holiness John Paul II – Short Biography, Holy See Press Office, 2005. június 30. (letöltve: 2006. december 19.) Boldoggá avatta többek között Kalkuttai Teréz anyát 2003-ban; a magyar szentek közül ő avatta szentté Kingát, IV. Béla király egyik lányát 1999-ben, valamint Hedviget, Nagy Lajos leányát. 2004-ben pedig boldoggá avatta IV. Károlyt.
II. János Pál volt a harmadik leghosszabb ideig hivatalban lévő pápa Szent Péter és IX. Piusz után. Kétségtelenül ő a történelem eddigi legismertebb és legközkedveltebb pápája, ugyanakkor a legismertebb lengyel a világon.
Utóda, XVI. Benedek pápa 2011. május 1-jén boldoggá avatta és ünnepét október 22. napjában jelölte meg, majd 2013. július 5-én Ferenc pápa aláírta a szentté avatásához szükséges dokumentumot. Szentté avatására 2014. április 27-én, az Isteni irgalmasság vasárnapján került sor, XXIII. János pápával együtt.
Élete Lengyelországtól a pápává választásig Karol Józef Wojtyła a dél-lengyelországi, Krakkótól 50 km-re fekvő Wadowicében született. Édesapja, Karol Wojtyła katonatiszt volt az Osztrák–Magyar Monarchiában, édesanyja, Emilia Kaczorowska tanítónő. Hívő katolikus családból származott.The early years: an unhappy childhood, CNN (letöltve: 2006. december 22.) Karol három gyermek közül a legfiatalabb volt, de nővére meghalt, mire ő megszületett. A Karol nevet apja azért adta fiának, mert nagy tisztelője volt IV. Károly magyar királynak.
1929-ben édesanyját, 1932-ben orvos bátyját, Edmundot, 1941-ben édesapját is elvesztette. Érettségi után beiratkozott a krakkói Jagelló Egyetemre és egy színjátszó iskolába. A náci megszállás idején az egyetemet bezárták, ekkor egy kőbányában, majd egy vegyi üzemben dolgozott.His Holiness John Paul II – Short Biography, Holy See Press Office, 2005. június 30. (letöltve: 2006. december 22.) Sokat sportolt (síelt, túrázott, kajakozott, úszott és focizott), és különböző színjátszókörökben is részt vett.
1942-ben jelentkezett az illegalitásban működő krakkói szemináriumba. Ebben az időben színtársulatban is játszott. 1946. november 1-jén szentelték pappá. Ezután a Krakkói főegyházmegye érseke Rómába küldte, hogy doktori tanulmányokat folytasson. Ezalatt elzarándokolt a híres stigmatizálthoz, Pio atyához, aki megjósolta neki, hogy egy napon övé lesz „a legmagasabb tisztség az Egyházban”.; vö. És, akit 2002-ben éppen ő emelt a szentek sorába. 1948-ban visszatért Lengyelországba. 1949-től a Szent Flórián-templom plébánosaként és egyetemi lelkipásztorként működött. 1951–1953 között teológiai és filozófiai tanulmányokat folytatott, majd az erkölcsteológia professzora lett.
1958-ban szentelték püspökké és nevezték ki krakkói segédpüspökké. 1964. január 13-án Krakkó érseke lett, 1967. június 26-án pedig bíboros. Részt vett a második vatikáni zsinaton (1962-1965). 1978-ban, VI. Pál pápa halála után tagja volt a konklávénak, amely megválasztotta I. János Pál pápát, aki 33 nap uralkodás után máig nem tisztázott körülmények közt elhunyt. Wojtyła érsek visszatért Rómába, hogy részt vegyen az újabb pápaválasztáson. 1978. október 16-án őt választották pápává.
Wojtyła elődje tiszteletére vette fel a II. János Pál nevet. Mint I. János Pál, ő is eltökélte, hogy kevesebbet ad a ceremóniákra, és hű marad ahhoz, amit „Servus Servorum Dei” címe kifejez (Isten szolgáinak szolgája). Egyszerűbb beiktatási ceremóniát akart, és nem viselte a pápai tiarát.
Merényletkísérletek 1981. május 13-án egy török férfi, Mehmet Ali Ağca rálőtt II. János Pálra, amit a pápa túlélt. Életben maradását a fátimai Szűzanya csodálatos közbenjárásának tulajdonította.Ferenc pápa Fátimában szentté avatta a két egykori Szűz Mária-látnokot, magyaridok.hu3 titkot bízott Szűz Mária a fátimai pásztorgyerekekre, akiket most szentté avattak, librarius.hu Egyes feltevések szerint a bolgár titkosszolgálat, végső soron pedig a Szovjetunió állt a merénylet mögött,Stasi Files Implicate KGB in Pope Shooting, Deutsche Welle, 2005. április 1. (letöltve: 2006. december 19.) mivel tartott a pápával szoros kapcsolatban álló lengyel Szolidaritás mozgalomtól. A pápa később meglátogatta merénylőjét a börtönben és megbocsátott neki. Ağcát Olaszországban 30 év börtönbüntetésre ítélték,Ali Agca kegyelmet kapott , Új Ember, 2000. június 25. (letöltve: 2006. december 19.) de 2000-ben a pápa közbenjárására kegyelmet kapott. Innen Törökországba vitték, ahol újra börtönbe került korábban elkövetett bűncselekményekért.Ali Agca nem vehet részt a pápa temetésén, origo, 2005. április 5. (letöltve: 2006. december 19.) 2006 januárjában szabadon engedték,Turk who tried to kill Pope in 1981 to be released on Thursday, CBC News, 2006. január 8. (letöltve: 2006. december 19.) de ez később tévedésnek bizonyult, így vissza kellett térnie a börtönbe.Retour de Mehmet Ali Agca en prison , RTL Belgique, 2005. január 21. (letöltve: 2006. december 19.) A Vatikán álláspontja szerint a fátimai titkok közül a harmadik, melyet csak 2000-ben hoztak nyilvánosságra, ezt a merényletet jövendölte meg.Hittani Kongregáció: Fatima üzenete , katolikus.hu, 2000. augusztus 11. (letöltve: 2006. december 19.)
1982. május 12-én a portugáliai Fátimában egy spanyol pap újabb merényletet próbált elkövetni a pápa ellen, de a testőrség megállította. A merénylő nem értett egyet a második vatikáni zsinat határozataival,Mayo Mohs: Once Again, with Horror , Time, 1982. május 24. (letöltve: 2006. december 20.) a pápát pedig Moszkva ügynökének tartotta. Hét év börtönbüntetésre ítélték,Sentenced , Time, 1983. május 16. (letöltve: 2006. december 20.) majd száműzték Portugáliából.
Életének utolsó hónapjai bélyeg|250px|2004-ben Jóllehet IX. Piusz 1846-os megválasztása óta ő volt a legfiatalabb pápa, huszonöt év apostoli tevékenység és két merénylet után egészsége már nem volt a régi. 1991-ben állapította meg egy orvos, hogy a pápa Parkinson-kórban szenvedMeghalt Karol Jozef Wojtyla – életrajz, index.hu, 2005. április 2. (letöltve: 2006. december 19.) (a Szentszék csak halála után erősítette meg a hírt.A Vatikán elismerte, a pápa Parkinson-kóros volt, index.hu, 2005. április 3. (letöltve: 2006. december 19.)) Utolsó éveiben gyakran vetették fel, hogy mondjon le pápaságáról gyöngülése miatt, ő azonban tartotta magát a gyakorlathoz, ami szerint a pápa nem mond le betegség miatt, hanem haláláig ül a trónján, Istenre bízva a döntést, hogy meddig kell betöltenie hivatalát.
2005. február 1-jén a pápát kórházba szállították, mert influenzától és torokgyulladástól szenvedett. Bár ebből még felépült,'Cured' Pope returns to Vatican, BBC News, 2005. február 10. (letöltve: 2006. december 19.) pápasága óta először nem tudott részt venni a hamvazószerdai szertartásokon. Február 24-én belázasodott, és nehezen kapott levegőt, emiatt újra kórházba szállították, és gégemetszést hajtottak végre rajta. Március 13-án visszatért rezidenciájába.Pope returns to Vatican after op, BBC News, 2005. március 13. (letöltve: 2006. december 19.) A húsvéti misét sem tudta pontifikálni, csak integetett a hívek tömegének.
250px|bélyeg|Temetése 250px|bélyeg|Sírja a Szent Péter-bazilika altemplomában a boldoggá avatásáig 250px|bélyeg|Boldoggá avatása a Szent Péter-bazilika előtt 250px|bélyeg|Koporsója a Szent Sebestyén-kápolna oltára alatt
Március 31-én egy fertőzés következtében belázasodott, de kérésére nem vitték kórházba, mert a Vatikánban szeretett volna meghalni.
Halála, búcsúztatása, temetése Április elsején állapota egyre rosszabbodott. Ugyanezen a napon szívrohamot is kapott.Frail Pope suffers heart failure, BBC NEWS, 2005. április 1. (letöltve: 2006. december 19.) Délután öt óra körül elveszítette az eszméletét, és április 2-án 21 óra 37 perckor elhunyt. A halálhírt Joaquín Navarro-Valls vatikáni szóvivő jelentette be.A Vatikán sajtóközleménye: „Il Santo Padre è deceduto questa sera alle ore 21.37 nel Suo appartamento privato.” 2005. április 2. (letöltve: 2006. december 19.) Temetésére április 8-án került sor a vatikáni Szent Péter-bazilikában. A szertartást a bíborosi testület dékánja, Joseph Ratzinger vezette.
Szentté avatása
Hívek egy csoportja kezdeményezte a pápa szentté avatását. Ennek első lépcsőfokát, a boldoggá avatási ügyet 2005. június 28-án megnyitották,His Holiness John Paul II – Short Biography, Holy See Press Office, 2005. június 30. (letöltve: 2006. december 20.) és két évvel halála után az egyházmegyei szakasz le is zárult (az ügyirat ünnepélyes aláírására 2007. április 2-án kerül sor).Rekordgyorsasággal halad II. János Pál boldoggá avatása, FigyelőNet/MTI, 2007. március 27. (letöltve: 2007. március 27.) A szentté avatások szabályai szerint öt évet kell várni valakinek a halála után, hogy megkezdhessék a szentté avatási procedúrát, azonban ettől az előírástól el lehet térni.Response of His Holiness Benedict XVI for the Examination of the Cause for Beatification and Canonization of the Servant of God John Paul II, Congregation for the Causes of Saints, 2005. május 9. (letöltve: 2006. december 20.) Erre példát adott maga II. János Pál is, amikor idő előtt engedélyezte az eljárás megkezdését Kalkuttai Szent Teréz esetében, és őt halála után alig valamivel több mint hat évvel, 2003. október 19-én boldoggá is avatta.Teréz anya boldoggá avatása, Múlt-Kor történelmi portál, 2003. október 18. (letöltve: 2006. december 19.)
A boldoggá avatás egyik feltétele, hogy történjen legalább egy olyan csoda, amely bizonyíthatóan az ő közbenjárásának tudható be. II. János Pál esetében megvizsgálták egy francia apáca meggyógyulásának körülményeit, és azt hivatalosan is megtörtént csodának ismerték el, de két újabb gyógyulást is az ő közbenjárásának tulajdonítanak.
2009 decemberében XVI. Benedek „tiszteletreméltó” címmel ruházta fel, ami az utolsó lépés a boldoggá avatás előtt. 2011. május 1-jén XVI. Benedek pápa boldoggá avatta. Másnap a koporsóját a Szent Péter-bazilika altemplomából a Szent Sebestyén-kápolna oltára alatti részbe helyezték át.