jobb|bélyegkép|260px|Zetelaka környéke 1769-1773 között jobb|bélyegkép|260px|A víztározó Zetelaka () község Romániában, Hargita megyében. Közigazgatásilag hozzá tartozik Zeteváralja, Ivó, Deság, Küküllőmező és még Sikaszó is.

Fekvése A község Székelyudvarhelytől 12 km-re északkeletre a Nagy-Küküllő völgyének felső, hegyvidéki szakaszán fekszik.

Nevének eredete Neve a régi magyar Zotam személynévből való, ennek eredete a szláv Zem személynév. Névmagyarázatához hozzátartozik, hogy a nép körében ismert monda szerint egykori várát Zéta király állította és tőle ered a neve.

Története 1332-ben a pápai tizedjegyzék Zathalaka néven említi először. A hagyomány szerint eredetileg a ma Csellőnek, vagy Csele-dombnak nevezett helyen feküdt a Küküllő kiszélesedő völgyében, a mai falutól negyedórára és régen Cseleházának hívták. A tatárjáráskor a falut felégették, azután települt mai helyére. Középkori temploma a többszöri újjáépítés dacára megsemmisült. Mai római katolikus temploma 1912 és 1914 között épült. A falu 1590 és 1612 között katolikus esperesi székhely volt. 1622-ben Bethlen Gábortól szabadalmakat kapott, kiváltságait később több ízben megerősítették. Lakói híres zsindelykészítők voltak, amiért egykor adómentességet is élveztek. A település fafeldolgozásáról és faáruiról híres. 1910-ben 4724 lakosa volt, 1992-ben 4602 lakosából 4598 magyar és 4 román volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.

Látnivalók A vár csekély romjai a helységtől félórányira a Deság patakának a Küküllőbe torkolása feletti sziklacsúcson találhatók. A várat valószínűleg földrengés döntötte romba. Ivóból lehet a legkönnyebben és leggyorsabban megközelíteni a Hargita hegyvonulat legmagasabb csúcsát, az 1801 m magas Madarasi Hargitát (a székelyek „Szent Hegyét”). A településen sok 19–20. századi székelykapu megcsodálható. A helység fölött kialakított víztározó ismert horgászhely (pisztráng, süllő, domolykó, ponty, pénzes pér, csuka).

Képgaléria Képek Zetelakáról a www.erdely-szep.hu honlapon

Híres emberek

Itt született 1757-ben Török Albert Domaszcén hitszónok, minorita szerzetes, egyházi író, teológiai tanár és iskolaigazgató. Itt született 1783-ban Zsombori József kanonok, egyházi író, iskolaigazgató. Itt született 1894-ben Máthé Ferenc ferences rendi szerzetes, egyházi író, szerkesztő. Itt született 1895-ben páter Boros Fortunát ferences szerzetes, történész a ferences rend erdélyi történetének kutatója, fő műve 1927-ben jelent meg. 1953-ban mártírhalált halt a Duna-csatornánál létesített munkatáborban. A temetőben síremléke áll. Itt született 1901-ben Szabó Dömjén római katolikus egyházi író. Itt született 1914-ben Mezei Mózes ferences szerzetes, egyházi író, szótáríró. Itt született 1949-ben Tornay Endre András szobrász és éremművész. Itt született 1962-ben Vofkori Tímea költő, esszéíró, történettudományi szakíró. György Alida 1995-ben, író-költő, Hármasszabály (2021) című kötetéért megkapta a Romániai Írók Szövetsége debüt-díját

Testvérvárosok Balatonföldvár, Magyarország Kismányok, Magyarország Balatonfenyves, Magyarország Tiszanána, Magyarország Bozsok, Magyarország Kismaros, Magyarország Gyöngyöspata, Magyarország Sárbogárd, Magyarország Derekegyház, Magyarország Tardoskedd, Szlovákia Nagymányok, Magyarország

Jegyzetek

Kategória:Hargita megye települései Kategória:Udvarhely vármegye települései