Sénye község Zala vármegyében, a Zalaszentgróti járásban.
Fekvése Zala vármegye északkeleti részén, Zalaszentgrót és Keszthely között fekszik, előbbihez kicsit közelebb. Zsáktelepülés, közúton csak egy bő 2 kilométeres, szőlővel borított dombok között kanyargó bekötőúton közelíthető meg, amely Zalaszentlászló északi határában ágazik ki a 7336-os útról és a 73 201-es számozást viseli.
Nevének eredete A Senye személynévből eredeztetik, amelynek jelentése balkezes. (A középkorban egy ideig a Németfalu nevet is viselte)
Története Először 1251-ben említette oklevél mint a Zala vármegyében, Vindornyaszőlőstől nyugatra eső település (Sényén) birtokos Lőrinte nemzetségből való II. Lőrinte birtokát, majd 1340-ben, a Lőrentei család birtokaként.Később a Báthoryak, a Nádasdyak, Zrínyi Miklós is birtokolta, de a török is megadóztatta, majd a Széchenyi grófoké lett. A fénykorában (az 1850-es években) is mindössze 150 fős falucska elöregedő lakosságát az 1980-as évektől csöndre, jó levegőre vágyó, betelepülő magyar és német családok emelték meg.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Fölföldi Vilmos (független) 1994–1998: Fölföldi Vilmos (független) 1998–2002: Fölföldi Vilmos (független) 2002–2006: Fölföldi Vilmos (független) 2006–2010: Fölföldi Vilmos (független) 2010–2014: Fölföldi László (független) 2014–2019: Fölföldi László (független) 2019–2024: Fölföldi László (független) 2024– : Fölföldi László (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96%. A lakosok 64,3%-a római katolikusnak vallotta magát (17,8% nem nyilatkozott).Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
2022-ben a lakosság 70,7%-a vallotta magát magyarnak, 22,4% pedig németnek (15,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,6% volt római katolikus, 6,9% evangélikus, 3,4% református, 1,7% görög katolikus, 1,7% egyéb katolikus, 27,6% felekezeten kívüli (31% nem válaszolt).Sénye Helységnévtár
Látnivalók 1912-ben épült, 1992-ben felújított, rézlemez kupolájú harangláb, amely az első világháborúban elesettek emléktábláját is őrzi. Pünkösd utáni vasárnapon minden évben falunapot tartanak 2002-ben épült ökumenikus kápolna a hegyen (Vadász György építész alkotása)
Híres emberek Hegedüs Károly (1896–1966) főorvos, kórházigazgató ( Veszprém megyei életrajzi lexikon )
Jegyzetek
Külső hivatkozások Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Zala megye települései Kategória:Zala vármegye települései