Magyar Vöröskereszt

A Magyar Vöröskereszt (Magyarországon a köznyelvben használatos neve: Vöröskereszt) a Nemzetközi Vöröskereszt és a Nemzetközi Vörös Félhold mozgalmakhoz csatlakozó, a Nemzetközi Vöröskereszt alapelvei és elismerési feltételei szerint működő nemzeti humanitárius társadalmi szervezet. Az 1993. évi XL., valamint a 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseinek értelmében közhasznú szervezet. A 2017. évi LXXVI. törvény szerint külföldről támogatott szervezetnek minősül.https://index.hu/mindekozben/poszt/2017/06/29/a_voroskereszt_el_is_keszitette_a_logoj_amin_mar_szerepel_hogy_ok_kulfoldrol_tamogatott_szervezet/

A Magyar Vöröskereszt demokratikus tömegszervezet, amely elősegíti és szervezi az embereknek az egészségügyi kultúra fejlesztésére és terjesztésére, az egészségügyi viszonyok javítására irányuló munkáját, azaz előmozdítja a lakosság bevonását az egészségügy különböző feladatainak megoldásába. További célja a nemzetközi együttműködés biztosítása és fejlesztése az egészségügy területén.

Főbb tevékenységei A Magyar Vöröskereszt főbb tevékenységei közé tartozik: egészségügyi felvilágosítási munka szervezése és végzése a lakosság körében; közreműködés a különböző állami akciók zavartalan lebonyolításában: védőoltások, szűrővizsgálatok, tisztasági mozgalom; véradók toborzása; közreműködés az elemi csapások elhárításábanLásd még a Mancs szócikket!; tevékeny részvétel az elsősegélynyújtásban, illetve -oktatásban (vö. KRESZ-oktatás); önkéntes ápolók és ápolónők kiképzése; alapfokú elsősegélynyújtó tanfolyamok tartása a lakosság körében; keresőszolgálat; önkéntesek képzése hely szerint.

Története A magyar szabadságharc leverése után az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák–Magyar Monarchia is csatlakozott a Genfi egyezményekhez, a magyar kormány azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az önkéntes egészségügyi szolgálatot Magyarországon külön és önállóan szervezzék meg. Az 1878. április 12-én megtartott értekezleten döntés született Ausztriában és Magyarországon önállóan működő Vörös Kereszt Egyletek szervezési és működési alapelveinek kimunkálásáról. Miközben az önálló magyar segélyegylet létrehozásáról folytak a tárgyalások, a K.u.K. hadserege 1878-ban megindultak Bosznia-Hercegovina megszállására. Ebben az időben már számos jótékony nőegylet működött Magyarországon. Ezek vezetői közös értekezletet tartottak és elhatározták, hogy mozgalmat indítanak a Bosznia-Hercegovinában harcoló katonák, valamint az itthon maradt hozzátartozóik megsegítésére. Központi Segélyező Nőegylet néven gyűjtést kezdeményeztek. A kezdeményezés jelentős eredményét tapasztalva a Nőegylet vezetői elhatározták, hogy munkájukat állandósítják és az egész országra kiterjesztik. Bizottságot választottak, hogy a genfi egyezményeknek megfelelő alapszabályt dolgozzon ki. Az elfogadott Alapszabály szerint 1879. március 27-én megtartott közgyűlésen megalakult a Magyar Országos Segélyező Nőegylet Erzsébet királyné védnöksége alatt. A Nőegylet elismerésre méltó munkát végzett a Vöröskereszt eszméinek terjesztésében, kezdeményezésére bontakozott ki Magyarországon az önkéntes és hivatásos ápolónőképzés. Vezetői részt vettek a Magyar Vöröskereszt megalakításában, így joggal tekinthetjük őket a Magyar Vöröskereszt közvetlen elődjének.

A Vöröskereszt magyar szervezetének alakulásáról A Hon 1881. május 16-i esti száma tudósított: „[a] vörös-kereszt férfiegylete ma délelőtt tartotta a múzeum dísztermében gr. Károlyi Gyula elnöklete alatt alakuló ülését.” Az egylet a Magyar Nemzeti Múzeumban történt megalakulása másnapján, 1881. május 17-én mondta ki egyesülését az Országos Segélyező Nőegylettel: „(…) Károly Lajos főhercegnek, mint a király ő felsége helyettesének elnöklete alatt folyt le az egyesült vörös-kereszt egylet alakuló közgyűlése az akadémia dísztermében.” Ivánka Imre tevékenyen részt vett a Magyar Vöröskereszt megalapításában, melynek gondnoka lett (1881–1890). 1884-ben a Nemzetközi Vöröskereszt II. értekezletén Genfben németül számolt be a Magyar Vöröskereszt tevékenységéről.Dr. Kiss László – Ozogány Ernő – Lacza Tihamér: A magyar tudomány évszázadai II. Magyar orvosok, mérnökök, tudósok (Lilium Aurum Kft., Dunaszerdahely, 1996)

A központi választmány értesítette a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát a Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egyletének megalakulásáról, valamint kérte felvételét a nemzetközi kötelékbe. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) 1882. január 20-án kelt körlevelében jelentette be a magyar egylet működését. A Magyar Vöröskereszt egyenjogú tagja lett a nemzetközi mozgalomnak, azóta is aktív tagja. Az elmúlt évszázadban a Magyar Vöröskereszt megszakítás nélkül működik Magyarországon. 1919-től tagja a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének (IFRC). 1992-től a Magyar Köztársaság mindenkori elnöke a Magyar Vöröskereszt fővédnöke.

Vezetői 1891–1918 és 1921–1923: Csekonics Endre 1956: Killner György (kormánybiztos) 1957–1989: Gegesi Kiss Pál elnök 1989–2004: dr. Andics László elnök 2004–2012 Habsburg György elnök 2012–2021: dr. Göndöcs Zsigmond elnök 2021 óta: dr. Fodor Antalné elnök

Törvény a Magyar Vöröskeresztről

1993-ban a Magyar Vöröskeresztről törvény született.

Jelképei és használatuk A Vöröskereszt jelképei a törvény 5. §-a szerint az ismertetőjele, a jelvénye és a megnevezése (a jogszabályban együtt: jelvény). A Vöröskereszt ismertetőjele a fehér alapon nyugvó vörös kereszt. A Vöröskereszt jelvénye kör alakú, fehér mezőben nyugvó vörös kereszt, Magyar Vöröskereszt megnevezéssel mint körfelirattal.(2) Az ismertetőjel, jelvény és megnevezés (a továbbiakban együtt: jelvény) mind béke, mind háború idején a Vöröskereszt szervein kívül csak a nemzetközi egyezményekben meghatározott egészségügyi alakulatok és intézmények, valamint az utóbbiak személyzetének és felszerelésének védelmére vagy megjelölésére használható. A Vöröskereszt béke idején, kivételesen – a nemzetközi egyezményekben meghatározott célokra – engedélyezheti a jelvények, valamint annak utánzását jelentő minden jelnek vagy elnevezésnek a használatát az arra egyébként nem jogosult magánszemélyek vagy szervezetek számára. A jelképek illetéktelen használata szabálysértésnek minősül.

Jegyzetek

További információk A Magyar Vöröskereszt hivatalos honlapja A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt hivatalos honlapja Vöröskereszt weboldal-gyűjtemény 2017. évi LXXVI. törvény a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról

Kapcsolódó szócikkek Magyar Ifjúsági Vöröskereszt A Vöröskereszt jelképei AHA Színpad Országos Mentőszolgálat Magyar Vöröskereszt Díszjelvénye

Kategória:Magyarországi humanitárius szervezetek Kategória:Magyarországi civil szervezetek Kategória:Vöröskeresztes mozgalmak Kategória:Önkéntesség Kategória:Magyarországi egészségügyi szervezetek Kategória:1881-ben alapított szervezetek

Magyar Vöröskereszt

Źródło i licencja