A ruhaméret („nagyság”) olyan jelzőszám vagy betű, amely arra utal, hogy a megjelölt ruhadarab milyen méretű és alkatú testre illeszkedik legjobban. Ennek alapján tudja a vásárló kiválasztani, hogy milyen méretű ruhadarabot válasszon magának. Külön-külön mérettáblázatok szolgálnak a szövött és kötött női, férfi- és gyermek-felsőruházatokra, a szövött és kötött alsó- és sportruházatokra.
Testarányok bélyegkép|400px|A fő testméretek
A szakirodalom a felnőttek testének hosszirányú arányait a fej méretére alapozza és eszerint az arányos test magassága a fej 7 és féleszerese. A valóságban azonban test formája minden egyes embernél más és más. A magas, az alacsony, a kövér és a sovány ember testméretei az ideális arányoktól eltérnek.
A ruházati cikkek szabásánál a test néhány jellegzetes méretét veszik alapul. Ezek:
ingeknél a nyakbőség, a vállszélesség, a mellkerület (mellbőség), nőknél a mell alatti rész kerülete, a derékbőség, a csípőbőség, a kar hossza, nadrágoknál a láb belső hossza (lépéshossz), zokniknál, cipőknél a lábfej hossza, kesztyűknél a tenyér körmérete.
Ezek a méretek és egymáshoz viszonyított arányaik általában minden embernél eltérők. Ezért régen – a ruhaipar 19. századbeli megjelenéséig – mindenkire egyedileg készítettek ruhákat, amelyek szabásánál az adott személy egyedi testméreteit vették alapul. Mivel a ruhaipar olyan emberek számára készíti termékeit, akiket nem ismer, a ruhadarabok jellegzetes méreteit csak statisztikai alapon állapíthatja meg. Ebből a célból a fogyasztóközönség széles körében időnként statisztikai felméréseket (méretkutatást) végeznek és ezek adatait dolgozzák fel. Hazánkban az első nagyarányú méretkutatást mintegy 50 000 emberen 1958-ban végeztek, amely az ország egész területére kiterjedt. Ennek során megállapították, hogy a lakosság nagyobb része a középmagas kategóriába tartozik (férfiaknál 170, nőknél 161 cm az átlagos testmagasság). (A méretkutatást az 1970-es években megismételték, de azóta nem végeztek ilyen felmérést és nem módosították annak megfelelően a konfekció-mérettáblázatokat, pedig feltételezhető, hogy a lakosság, főleg a fiatalok méretei, méretarányai jelentősen változhattak.) A ruhaipar ennek megfelelően hazai piacra elsősorban a középmagas, szabályos testalakot veszi alapul a méretezésénél, de természetesen ezektől eltérő (magas, zömök, karcsú, telt stb.) testalkatúak számára is gyárt ruhadarabokat.
A különböző testalkatokhoz tartozó jellemző méretek – antropológiai különbségekre visszavezethetően – országonként bizonyos, sokszor jelentős eltéréseket mutatnak, ezért a külföldről származó ruhadarabok, bár ha azonos méretnagyság jelölésűek is, eltérhetnek a hazai szabványokban szereplő, a magyar viszonyokra érvényes méretektől.
Mérettáblázatok
A mérettáblázatok a tömeggyártásban készülő ruházati termékek méreteit tartalmazzák.
A ruházati iparban többféle mérettáblázatot alkalmaznak:
belkereskedelmi mérettáblázatok, amelyek a hazai kereskedelmi forgalomba kerülő gyártmányokra vonatkoznak; az export-mérettáblázatok a külföldi megrendelők által adott egyedi mérettáblázatok; a testméret-táblázatok alkattípusonként (középarányos, magas, alacsony, karcsú, (férfi) hasas, (női) molett, hajlott, feszes, mély vállú, magas vállú) 4 méretet foglalnak magukba: a testmagasságot, a mell-, a csípő- és a derékkerületet (-bőséget); a divatméret-táblázatok a divatra jellemző, esetenként változó ruhaméreteket tartalmazzák (pl. szoknya- vagy nadrághossz); a műszaki mérettáblázatok egy-egy meghatározott gyártmányra vonatkoznak és nagyságszámonként tartalmazzák a termék minden alkatrészére azokat a méreteket, amelyek alapján a szabásminták megszerkeszthetők; a méretnagyság-táblázatok azok, amelyek adatai a vásárló számára adnak felvilágosítást, hogy milyen méretű ruhadarabot válasszon ki.
A ruhaméret (nagyság) jelentése
A nagyipari tömeges ruhagyártással szükségessé vált, hogy a ruhákat különböző méretekben sorozatban gyártsák. Ehhez tipikus testméreteknek megfelelően méretezik a ruhákat, általában az arányos („normál”) testfelépítést véve alapul. A testméreteket nagyszámú különböző testméretű ember méreteinek felvételével és statisztikai feldolgozásával állapítják meg. Ennek alapján alkotnak ruhaméret-csoportokat, amelyeket számokkal (nagyságszám) jelölnek. Ezek a nagyságszámok az európai szabványok szerint alapesetben a felnőtt férfiak ruházatánál a mellbőség felét, női ruhák esetében ennek 6-tal csökkentett értékét jelentik. (Például 96 cm mellbőséghez férfiaknál 96/2=48-as méret, nőknél 96/2–6=42-es méret tartozik). A normál mérettől eltérő szabású ruhadaraboknál ezektől eltérő számrendszereket alkalmaznak; gyermekruhák esetében a nagyságszám a testmagasság felső értékét jelöli (pl. 116-os nagyság a 111–116 cm testmagassághoz tartozó ruhadarab jelzésére szolgál); melltartók és fűzőáruk esetében a nagyságszám a mell alatti bőség méretét jelöli, emellett betűk (A, B, C, D) utalnak a melltartókosár méretére; az ingek nagyságszáma a nyakbőség méretével egyezik; kesztyűk esetében a tenyér szélességének megfelelő szám a nagyságszám.
A 20. század közepetáján jelent meg a ruházati világpiacon az Amerikai Egyesült Államokból származó S, M, L, X jelölések, amely rendre kis (Small), közepes (Medium), nagy (Large) és különlegesen (eXtra) nagy méretet takar, és ami később kiegészült XL, XXL, sőt XXXL stb. jelöléssel is: ezek a méret további fokozására utalnak (a néha szintén előforduló XS és XXS a különlegesen kis méretet jelenti). Ezekhez a betűjelölésekhez nem mindig tartoznak szabványosított konkrét méretek, sokszor a gyártók saját mérettáblázataihoz vannak rendelve, vagy az egyes régiókban más-más konkrét méretet értenek alatta.
A ruhaméreteket szokás egy külön rátűzött címkén (piktogramon) úgy is feltüntetni, hogy egy a teljes testet ábrázoló rajzon centiméterben feltüntetik, milyen magas, milyen mell- és milyen derékbőségű személynek felel meg.
Összehasonlító ruhaméret-táblázatok
A ruhaméreteket a világon számos különféle szabvány szerint jelölik.
A vonatkozó eredeti nemzetközi szabvány az ISO 3635:1981 Size designation of clothes — Definitions and body measurement procedure c. szabvány volt, amit 2017-ben az ISO 8559-1:2017 Size designation of clothes — Part 1: Anthropometric definitions for body measurement c. szabvány váltott fel. Az Európai Unióban egy új szabványt alkottak EN 13402 néven, ennek magyar megfelelője az MSZ EN 13402-3:2014 Ruházatok méretnagyság-jelölése. 3. rész: Méretek és intervallumok c. szabvány. Az Egyesült Királyság (UK) saját, BS 3666:1982 Specification for size designation of women's wear című szabványt alkalmaz.
A különböző országokban alkalmazott ruhaméret-táblázatokat az alábbiakban mutatjuk be néhány ruhafajtára és néhány országra vonatkozólag.
Női ruhaméretek
+ Női szoknyák, ruhák és kabátok EU 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 USA 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 UK 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 USA XS S S M M L L XL 1X 2X
+ Blúzok és pulóverek EU 40 42 44 46 48 50 USA 32 34 36 38 40 42 UK 34 36 38 40 42 44
+ Lányka ruhák és kabátok EU 28 30 32 34 36 38 40 42 UK 3 5 7 9 11 13 15 17 USA 1 3 5 7 9 11 13 15
+ Női cipők EU 35 35½ 36 37 37½ 38 38½ 39 40 41 42 USA 5 5½ 6 6½ 7 7½ 8 8½ 9 9½ 10 UK 2½ 3 3½ 4 4½ 5 5½ 6 6½ 7 7½
Férfi ruhaméretek + Férfi öltönyök, pulóverek, kabátok EU 44 46 48 50 52 54 56 58 60 UK / USA 34 36 38 40 42 44 46 48 50
+ Férfiingek EU 36 37 38 39 40 41 42 UK / USA 14 14½ 15 15½ 16 16½ 17
+ Férfizoknik EU 39 40 41 42 43 44 45 UK / USA 9½ 10 10½ 11 11½ 12 12½
+ Férficipők EU 37½ 38 38½ 39 39½ 40 41 42 43 44 45 46 UK 5½ 6 6½ 7 7½ 8 8½ 9 9½ 10 10½ 11½ USA 6 6½ 7 7½ 8 8½ 9 9½ 10 10½ 11 12
Források
További információk Shoe Size Conversion Erre figyelj, ha külföldről rendelsz ruhát
Kategória:Ruházat Kategória:Ruhaipar Kategória:Szabványok