Izrael ( Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam ( Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország, a Közel-Kelet egyik legfejlettebb országa, atomhatalom.
A mai Izrael állam létrejöttét 1948-ban kiáltották ki. Az ország részben az ókorban létezett Júda és Izrael izraelita illetve zsidó királyságok hajdani területén fekszik. Lakóinak nagy része izraelita vallású zsidó, akik a XIX. és XX. század során vándoroltak be a térségbe (alija). A lakosság további jelentős részét a palesztinok, a területen őshonos arabok alkotják. A szomszédos államok és Izrael között az állam 1948-as alapítása óta folyamatosak az összetűzések.
Izrael 1956-ban Franciaországgal és az Egyesült Királysággal karöltve megtámadta Egyiptomot, ezzel kirobbantva a szuezi válságot.
Izrael 1967-ben megtámadta arab szomszédait, és a hatnapos háború során elfoglalta az egyiptomi Sínai-félszigetet, a szíriai Golán-fennsíkot és megszállta a korábbi Palesztin Mandátum maradék területeit is. A megszállt palesztin területeken Izrael a nemzetközi jogot és az ENSZ tagsággal járó, önként vállalt kötelezettségeit súlyosan megsértve telepeket létesített és létesít, amit a nemzetközi közösség abszolút többsége, ide értve az Európai Uniót is, törvénytelennek és igazolhatatlannak minősít, és jogsértő módon annektálta Kelet-Jeruzsálemet és a Golán-fennsíkot, amit úgyszintén nem ismer el szinte egyetlen ország sem. Az 1973-as jom kippuri háború nyomán 1979-ben békeszerződést kötött Egyiptommal és kivonult a Sínai-félszigetetről. 1994-ben békeszerződést kötött Jordániával. A 2020-as évekre normalizálódott a kapcsolata néhány más arab országgal is, azonban az izraeli–palesztin konfliktus érdemi rendezésére nem tett lépéseket és megszállva tartja a palesztin területeket.
Konfliktusban áll Szíriával, a libanoni Hezbollahhal, a palesztin ellenállási szervezetekkel (Hamász, PIJ stb.) és Iránnal is. A régió több országa nem ismeri el, sőt elutasítja a létezését.
Nemzetközileg bírálják a palesztin területek 1967 óta tartó illegális megszállása miatt, és a gázai-övezeti palesztinok elleni népirtással, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolják.
Az ország Jeruzsálemet tekinti fővárosának, ezt azonban a nemzetközi közösség elsöprő többsége nem ismeri el. Tel Aviv az ország diplomáciai, technológiai, gazdasági és pénzügyi központja.
A kedvezőtlen külső körülmények (kiszolgáltatott földrajzi helyzet, háborúk a szomszédos arab államokkal, víz- és nyersanyaghiány, külföldi tőkétől való függés) ellenére sikerült fejlett gazdasági és tudományos szektort kialakítania.
Izraelt zsidó nemzetállamként hozták létre. Ennek megfelelően a visszatérés törvénye minden zsidónak jogot biztosít az izraeli állampolgárságra.
Izrael méretéhez és népességéhez képest jelentős befolyással bír a globális ügyekre, különösen a közel-keleti geopolitika, a csúcstechnológiai innovációk (mint a kiberbiztonság és a hadiipar), valamint a globális diplomáciai szövetségi rendszerek alakítása révén.
Az US News and World Report országrangsorában 2026-ban a 26-ik Előkelő helyet foglal el a globális emberi fejlettségi listán. Hadereje alapján 2026-ban a 15-ik. Jelentős a fegyverkereskedelme. 2026-ban a 37-ik a „legerősebb nemzetközi szövetségekkel” rendelkező országok rangsorában. 2024-ben tizedik volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát tekintve. Élen jár a kutatás-fejlesztési kiadások GDP százalékos arányában, az innovációs képességben, az emberek boldogság indexén. 2025-ben az ország 26-ik volt a CEOWORLD Magazine élhető országok indexén.
A Riporterek Határok Nélkül 2026-os sajtószabadsági rangsorán a vizsgált 180 ország közül Izrael a száztizenhatodik.
Az Izrael által a Gázai övezetben és Ciszjordániában elkövetett jogsértések, tömeggyilkosságok és háborús bűnök kikezdték Izrael nemzetközi megítélését. A Pew Research Center 2026-os kutatása szerint az általuk vizsgált 36 országban, köztük Magyarországon, Izrael megítélése többségében kedvezőtlen, vagy nagyon kedvezőtlen.
Az ország neve A terület „Palesztina” elnevezése az egyiptomi forrásokban i. e. XII. században megjelenő Peleset, illetve későbbi asszír Palastu népnévre vezethető vissza.Ehrlich, Carl S. (2001). Philistines. The Oxford Guide to People and Places of the Bible. Bruce M. Metzger és Michael D. Coogan (szerk.). Oxford University Press. Hérodotosz az i. e. V. században a tengerparti és az azon túli területeket is a Palesztina néven nevezi. A brit mandátum (1920–1948) alatt az egész régiót ezen a néven ismerték. Az 1948-as függetlenség kikiáltása során az új ország az „Izrael Állam” nevet vette fel. A javasolt más neveket, mint például az „Izrael földje” (Erec Israel), a Sion és Júdea, elvetették, míg a Ben-Gúrión által is javasolt, az i. e. X-VIII. század közt fennálló Izraeli Királyságtól kölcsönzött „Izrael” nevet elfogadták.One Day that Shook the world
Az Izrael földje és Izrael gyermekei elnevezéseket a történelem során a bibliai Izraeli Királyságra, illetve az egész zsidóságra használták. Az „Izrael” név Jákob pátriárkára utal, aki a Héber Biblia alapján a nevet azután kapta, hogy megbirkózott az Úr angyalával.És monda: Ne Jákóbnak hívják többé a te nevedet, hanem Izraelnek; mert mint fejedelem hatalmad van Istennél és az embereknél, és győztél." ( 1Mózes 32:28, 35:10). Lásd még Hóseás 12:5 . Jákob tizenkét fiától eredeztetik az ókori Izrael tizenkét törzsét. Földrajz
Domborzat Izrael a Földközi-tenger keleti partján fekszik. Északon Libanonnal, keleten Jordániával, Szíriával, délnyugaton Egyiptommal határos. Délen Eilat kikötőjénél az Akabai-öbölnél kijárata van a Vörös-tengerre.
Az ország túlnyomó része krétakori üledékes kőzetekből – mészkőből és márgából – felépült, törésekkel feldarabolt 800-1000 méter magas röghegység.
Legmagasabb része északon Galilea (Har Meron, 1208 m), amelynek keleti felét kiterjedt bazalttakarók fedik. Galileát a fiatal üledékekkel feltöltött Jizreel-síkság választja el a Szamária rögvidékétől, amelyhez délen Júdea csatlakozik.
Az ország déli részét a Negev-sivatag területén idős gránitból és homokkőből álló, enyhén gyűrt és bércekre töredezett hegyvidék foglalja el. A völgyekben a krétakori kőzetek alól triász kori gipsz, és különös sziklaalakzatokban gazdag núbiai homokkő bukkan elő.
A Negev északi peremének kisebb medencéit lösz borítja, máshol kő- és kavicssivatagok, helyenként homoksivatagok alakultak ki.
Izrael hegyvidékei nyugaton lankásan ereszkednek le a Földközi-tenger homokdűnékkel szegélyezett 10–25 km széles parti síkságára, amelyet csak egy helyen szakít meg a Kármel-hegy sasbérce. Itt él a lakosság zöme.
Keleten a röghegységek éles törésvonal mentén meredeken hanyatlanak az országhatáron húzódó Akabai-öböl felé futó szerkezeti árokba, amelynek tengelyében a Jordán folyik.
A Jordán-árok részei: Hula-völgy, Gór, a Holt-tenger vidéke, az Akaba-völgy.
A Holt-tenger partján található Földünk legmélyebb szárazföldi pontja. A víz tükre kb. 420, a tófenék 795 m-rel van a tenger szintje alatt.
Az ország déli részén a Negev-sivatag terül el, amely főleg kréta és eocén kori mészkőből és homokkőből áll.
Az ország belső területeit kelet felé a Palesztinai rögvidék foglalja el, amely észak–déli irányban három részre tagolható: Galilea, Szamária és Júdea.
Legmagasabb pont: Har Meron, 1208 méter, az ország északi végében, Naharijától kb. 35–40 km-re keletre.
Vízrajz Izrael fő folyója a Jordán, amely 251 km hosszú, átfolyik a Kineret-tavon (másként: Genezáreti-tó) és a Holt-tengerbe torkollik. A Golán-fennsík bazaltláva területei körülölelik a Kineret-tavat. A belső felföldről a tenger, illetve a Jordán felé tartó rövid patakok zöme időszakos.
Az ipar és a lakosság növekvő vízigényét a szennyvizek tisztításával, újrafelhasználásával, mesterséges csapadékkeltéssel, tengervíz-sótalanító üzemekkel (Asdód, Eilat) elégítik ki.Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007
Éghajlat
Éghajlata északi és nyugati részén mérsékelt mediterrán. Télen esik némi eső, de a hosszú meleg évszak tavasszal, áprilisban kezdődik és októberig tart. Az ország további részein szubtrópusi sztyepp, illetve szubtrópusi-trópusi sivatagi éghajlat uralkodik.
Az évi csapadékmennyiség északon – Galileában – 600–800 mm, dél felé ez fokozatosan csökken. A Negevben, a Jordán-árok déli felén és a Holt-tenger környékén (Júdeai-sivatag) viszont a 200 mm-t sem éri el. A nyári hónapok az egész országban szárazak.
Éghajlattáblázatok
Élővilág Tengerparti területeinek természetes növénytakarója a keménylombú erdő. Állományai azonban mára nagyon megfogyatkoztak, helyükön főként citrusfélék, olajfaültetvények, száraz, szúrós cserjések (macchia) találhatók. A Jordán folyó mentén is mezőgazdasági területek váltották fel a természetes növénytakarót. A szárazföld belsejében – főleg az ország déli részén – pázsitfűfélék, szárazságtűrő libatopfélék alkotta félsivatagi, sivatagi növényzet uralkodik.
Emlősök közül a keleti sün, a vadmacska, a nyest, a vidra, a méhészborz, a dorkászgazella, madarak közül a vörös vércse, a tőkés réce, a macskabagoly, a csuszka és a széncinke jellegzetes. Hüllők közül előfordul pl. a mór teknős, az anatóliai gyík és a négycsíkos sikló.
Környezet A helyszűke, félszáraz éghajlata, népességének gyors növekedése és a természeti erőforrások szűkössége miatt Izrael rendkívül érzékeny a környezeti problémákra. Ide tartozik a vízhiány és a szennyezés, a Holt-tenger zsugorodása, a hulladéktermelés és -ártalmatlanítás, a levegőszennyezés és a növekvő népsűrűség.
Izrael vízmegőrzési és újrahasznosítási infrastruktúrája fejlett; vízellátásának körülbelül fele visszanyert és tisztított szennyvízből, sósvízből és sótalanított vízből származik. Egy 2021-es jelentés szerint azonban az izraeli folyóvizek szennyezettebbek, mint azt korábban gondolták. A kutatók hatvan különféle szennyezőanyagot találtak a vizekben, főleg peszticidet és gyógyszermaradványokat.
Annak ellenére, hogy jelentős lépéseket tett a környezetvédelem terén, a gyorsan növekvő népesség és az emelkedő életszínvonal hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok és a légszennyező anyagok növekvő kibocsátásához, az urbanizáció révén a természeti területek csökkenéséhez, valamint a vízforrások túlhasználatához, ami az ivásra és öntözésre használt víz minőségének romlásához, a kinyerhető mennyiség csökkenéséhez vezet.
A járműhasználat jelentős növekedése és az erőművek kibocsátása miatt a jelentősen nőtt a légszennyezés. Egy kutatás feltárta, hogy még a kisebb vidéki városok is magas szintű légszennyezésnek vannak kitéve.
A gyorsan növekvő népesség miatt az elmúlt néhány évtizedben jelentős hulladékkezelési problémákkal szembesült. Az 1990-es évek elejéig Izraelben a legtöbb hulladék nem szabályozott szemétlerakókba került. Az 1993-ban végrehajtott kormányrendelet nyomán ezeket a szemétlerakókat bezárták a talajvízforrások súlyos szennyeződése miatt. 2010-ben Izraelben a szilárd hulladék megközelítőleg 65%-át elégették és lerakták, és körülbelül 30%-át újrahasznosították.Bar-Or, Yeshayahu; Matzner, Orna. "State of the Environment in Israel Indicators, Data and Trends 2010" (PDF). Israel Ministry of Environmental Protection. State of Israel Ministry of Environmental Protection Office of the Chief Scientist.
Nemzeti parkok
Története
A történelmi Izrael
thumb|155px|right|Merenptah-sztélé, a legkorábbi említési forrás Izraelről
A zsidók őseinek megjelenése Izrael területén a Biblia elbeszélése alapján az i. e. 2. évezred első felére tehető. A történet szerint Ábrahám ősatya családjával és félnomád törzsek egy csoportjával kijött a mezopotámiai Háránból, és hazát keresett azon a földön, amelyet Istene mutatott neki.