Beregrákos (ukránul Ракошинo (Rakosino / Rakoshyno)) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése Munkácstól 9 km-re északnyugatra, Szerednyétől délkeletre, Benedeki, Csapolc, Dombokpuszta, Kajdanó és Orosztelek tartozik hozzá.
Nevének eredete Neve a Rákos folyónévből való, ami a Latorca egyik ága lehetett.
Története 1332-ben „Rakus” néven említik először. 1645-ben emeletes Rákóczi-udvarház volt itt, melyet a lengyelek pusztítottak el 1657-ben.
Már a középkorban volt temploma, mely már 1737-ben romokban állott.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RÁKOS. Magyar, és orosz falu Bereg Vármegyében, földes Ura Gróf Schönborn Uraság, lakosai görög katolikusok, és reformátusok, fekszik Munkátshoz 1 mértföldnyire, határja egyenes fekvésű, ’s leginkább kukoritzát terem, halászattya van, erdeje nints, harmadik osztálybéli.”
Református templomát a korábbi fatemplom helyett 1836 és 1844 között emelték klasszicista stílusban.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rákos, népes orosz-magyar f., Beregh vmegyében, az ungvári országutban, ut. p. Munkácshoz 1 1/2 mfdnyire: 3 rom. kath., 619 g. kath., 654 ref., 12 zsidó lak. Gör. kath. és ref. anya sz. egyházak. Határa róna s bőtermékenységü; legelője sok, erdeje nincs. Itt lovas katonaság szokott tanyázni. F. u. gr. Schőnborn.”
A trianoni békéig Bereg vármegye Latorcai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1981-ben restaurálták református templomát. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
1910-ben 2726 lakosából 1538 magyar, 1043 ruszin és 139 német volt. 2005-ben 7620 lakosából 2405 (40%) a magyar.
300px|bélyegkép|balra|A beregrákosi szovjet hősi emlékmű Neves személyek Itt született Doktor Sándor szülész, nőgyógyász, baloldali politikus (1864–1945). Itt született Pap Károly irodalomtörténész, egyetemi tanár (1872–1954). Itt született 1885-ben Salamon Béla színművész, akinek 2024-ben emlékpadot állítottak a szülőháza előtt.
Jegyzetek
Források A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914
Kategória:A Munkácsi járás települései Kategória:Bereg vármegye települései