Goslar, teljes nevén Goslar Alte Kaiserstadt (Goslar Régi Császárváros) egy német város, tartományi körzet központja Alsó-Szászország tartományban. Része az UNESCO világörökségének.

Fekvése Goslar Alsó-Szászország déli részén, a Harz hegység északi vonulatainál helyezkedik el, 175-763 méter tengerszint feletti magasság között. A városközpont 255 méter magasan található. A városon keresztülfolyik a Gose folyó, ami egy mellékfolyója az Oker folyónak. A legközelebbi nagyvárosok Hildesheim, Braunschweig, Magdeburg, Göttingen és Hannover.

Városrészei Altstadt: Óváros, részei a Felső-, Alsó- és Belváros Hahndorf: Északra a településtől, falusias jellegű Hahnenklee: Gyógyüdülő és pihenőhely a Felső-harzban Jerstedt: falusias jellegű falu az város északnyugati részén Jürgenohl: Az Óváros északi lakónegyede Ohlhof: A város északkeleti lakónegyede Oker: ipari jellegű városrész Sudmerberg: keleti lakónegyed Georgenberg mit Kattenberg: az Óvároshoz közeli lakónegyed Rammelsberg mit Siemensviertel und Rosenberg: az Óváros déli lakónegyede Steinberg: az Óváros nyugati lakónegyede Baßgeige: az óváros északnyugati részén lévő kézműipari rész

Története Már a rómaiak idején is úgy ismerték a Harz hegységet, mint Európa egyik legjelentősebb érclelőhelyét, emiatt neve hamar felkerült a térképekre. A várost a rammelbergi gazdag ezüst és ólomércbányák közelsége hozta létre, 922-ben I. Madarász Henrik német király alapította. Már a 11. században II. Henrik a közeli Rammelsbergi ezüstbánya miatt itt építtette fel a császári székhelyét. A Rammelsbergen a 3. század óta folyt az érc kitermelése, egészen 1988-ig. 1253-ban Wilhelm von Holland Szabad Birodalmi és Hanza-várossá tette. Ez többek között önállóságot hozott a városnak. 1530 és 1637 között 28-an estek áldozatul a boszorkányüldözéseknek.

Goslar a harmincéves háború során a katolikus oldalon harcolt. II. Gusztáv Adolf svéd király 1632-ben megbüntette a várost az ellenséggel való együttműködés miatt. 1642-ben megbukott és átruházta goslari jogait a császár a Welfekre.

1803-ban a város elvesztette a jogait és átmenetileg porosz irányítás alá került. 1807-ben A Tilsiti béke után Napóleon császár az újonnan létrehozott Vesztfáliai Királysághoz csatolta. A napóleoni háborúk után a bécsi kongresszus a Hannoveri Királyságnak ítélte. thumb|right|Goslari utcarészlet 1824-ben Heinrich Heine meglátogatta a várost. Itt írt a harzi útjáról. A 19. században a város gazdaságilag hanyatlott, az épületek omladoztak. A III. Birodalom alatt a város nagyon fontos kitermelési központ, úgynevezett Reichsbauernstadt lett, ezért komoly fejlesztésekre került sor. 1935-től 1945-ig a Wehrmacht egyik fontos helyőrség-városa volt, több vadász-századdal. Az SS is üzemeltetett itt tisztiiskolát.

A második világháború után a város a brit megszállási övezetbe került egész Alsó-Szászországgal együtt. Az angol hadiigazgatás létrehozott egy úgynevezett DP-tábort.A DP az angol Displaced Persons kifejezés rövidítése. A kifejezés azokat a személyeket jelölte, akik a háború után nem reménykedhettek abban, hogy eredeti lakóhelyükre visszatérhetnek. Közéjük zömmel tartoztak a náci lágerek túlélői, az elüldözött német nyelvű lakosság, a megállapíthatatlan származású árvák, stb. A 60-as, 70-es években érkeztek az első dél-európai vendégmunkások Goslarba,, akiket döntően a nehézipar foglalkoztatott.

1988-ban végleg leállt a termelés a Rammelsbergi-tárnákban, majd ezután bányamúzeumot alakítottak ki. 1992-ben az Óváros és a bánya megkapta az UNESCO-Világörökség része címet.

Népességszám-változás thumb|Lakosságszám-változás Év Lakónépesség 1821 7.547 1848 9.748 1871 11.900 1885 15.997 1905 23.640 1925 27.881 Év Lakónépesség 1933 29.538 1939 34.371 1946 47.855 1950 53.804 1956 53.236 Év Lakónépesség 1961 54.151 1968 53.819 1970 52.649 1975 53.963 1980 52.556 Év Lakónépesség 1985 49.636 1990 46.251 1995 46.142 2000 44.278 2005 43.119 (1968. december 31-ei állapot)

Politika Városi tanács

A városi tanács 2006. szeptember 10 óta:

SPD: 16 hely (38,38%) CDU: 13 hely (32,98%) FDP: 5 hely (11,69%) Bürgerliste Goslar: 2 hely (5,81%) Goslarer Linke: 2 hely (5,75%) Grüne: 2 hely (5,35%)

Polgármesterek 1917–1933: Friedrich Klinge 1933–1945: Heinrich Droste 1945: Heinrich Wulfert 1945: Paul Eyferth 1945–1946: Dr. Rudolf Wandschneider 1946: Rudolf Bosse 1946–1948: Conrad Bruns 1948–1949: Friedrich Klinge (DP) 1949–1952: Dr. Hermann Pfaffendorf 1952–1958: Alexander Grundner-Culemann 1958–1968: Dr. Hermann Pfaffendorf 1968–1972: Wilhelm Degenhardt (CDU) 1972–1981: Helmut Sander 1981–1983: Dr. Herbert Werner 1983–1986: Marta Lattemann 1986–1988: Helmut Sander 1988–1991: Dr. Jürgen Paul 1991–1996: Marta Lattemann-Meyer 1996–2001: Dr. Otmar Hesse, tiszteletbeli 2001–2006: Dr. Otmar Hesse (SPD) 2006 óta: Henning Binnewies (SPD)

Címerek thumb|A goslari sas Az aranyozott alapon van egy feketés-pirosas sas. A címer már a 14. század óta jelen van. Már azelőtt egy évszázaddal is létezett a városnak egy pecsétje, amelyben szerepelt a sas, amely a császárok címerállata is volt egyben. A sas másolata megtalálható a Marktplatz kútján.

Látnivalók Goslar elsősorban arról híres, hogy itt található Németországban egy helyen a legtöbb favázas-ház, németül Fachwerkhaus. Mintegy 1800 ilyen technológiával épült ház található a városban.

Múzeumok thumb|right|Szt. Martin templom Goslarer Múzeum Rammelsbergi bányamúzeum (UNESCO-Világörökség) A késő középkor múzeuma (a Zwingerben) Mönchehaus-Múzeum a modern művészeteknek Zinnfiguren-Múzeum Hangszer- és babamúzeum Vadász-emlékezőhely Zwinger Heimatstube Hahnenklee

Építészet thumb|right|A Kaiserworth thumb|right|A császári palota

Rómán stílusú császári rezidencia Marktplatz a gótikus Városházával és az evangélikus Szt. Cosmas és Damian Marktkirchével Nagy-Szent-Kereszt (középkori elfekvő) Kis-Szent Kereszt Dómelőcsarnok (az 1047-es Szt. Simon és Judás Stiftskirche) Kaiserworth (Céhek háza 1497-ből, ma hotel) Szt. Aegidienkápolna Brusttuch (patríciushház 1521-ből) Szt. Anne-ház (a legöregebb teljesen épen megmaradt Fachwerkhaus 1488-ból) Siemenshaus (A Siemens-család származóháza 1693-ból) Lohmühle (korai 16ik század) evangélikus Szt. Péter és Pál Kolostortemplom evangélikus Stephanikirche (Barokktemplom) evangélikus Szt. Mariae in horto Neuwerkkirche (Újépítésú Templom) katolikus Szt.-Jakobi-Templom, rómán Templom (1073), 1803 óta katolikus Klauskápolna Szent György Apátság romjai számos történelmi Fachwerkhaus, favázas, oromzatos ház kőből és fából Herman Moritz szülőháza Városi Erőd ketreccel és Széles Kapuval (Breitem Tor) neóromantikus állomásépület

Közlekedés

Goslarnak autóbusz és 2 vasútállomása van. Az egyik közel az Óvároshoz, a másik az Oker-városrészt szolgálja ki. A vasúti összeköttetés jónak mondható Bad Harzburg és Hannover irányába. A városon keresztülhalad a B6, B82 és a B241-es számú Bundesstraße. A goslari tömegközlekedési vállalat 6 buszvonalat üzemeltet a városban.

Testvérvárosok

Arcachon, Franciaország, 1965 óta Windsor and Maidenhead, Egyesült Királyság, 1969 óta Beroun, Csehország, 1989 óta Brzeg, Lengyelország, 2000 óta Ra'anana, Izrael, 2007 óta

Források Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma 1980)

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Hanza-városok Kategória:Alsó-Szászország települései