Az informatikában adatállománynak, állománynak vagy fájlnak nevezzük a logikailag összefüggő adatok halmazát, tömbjét. Tárolásuk bármilyen adathordozón történhet. Kétféle fájlt különböztetünk meg. Az első a processzor által végrehajtható utasításokat tartalmazó, futtatható állomány. A második típus az adatállomány, mely a futtatható programok számára képes értelmezhető adatot, adatokat biztosítani. Adatfájl például egy képfájl, egy szövegfájl vagy egy adatbázisfájl. Az adatállomány mint jogi fogalom nem azonos a fájllal. Állományok azonosítása
Minden állomány rendelkezik azonosítóval, mely alapján megkülönböztetjük őket. Ez az azonosító egy névből, egy kiterjesztésből és a kettőt elválasztó karakterből (pont) áll. Az azonosításnak különböző operációs rendszereken eltérő szabályai vannak.
Általános azonosítási szabályok
Egy könyvtáron belül azonos névvel és kiterjesztéssel legfeljebb egy fájl rendelkezhet. Több azonos névvel rendelkező fájl szerepelhet egy könyvtáron belül, de csak ha a kiterjesztésük különbözik. Több nevében és kiterjesztésében azonos fájl is létezhet a partíción, de ennek feltétele, hogy minden fájlnak eltérő könyvtárban kell szerepelnie.
Azonosítás DOS operációs rendszer alatt
A DOS operációs rendszerben a fájlnév legalább 1, legfeljebb 8 karakter hosszúságú lehet. Tartalmazhatja az angol ABC 26 betűjét, számjegyeket, kötőjelet és alulvonást. Nem engedélyezett a szóköz, perjel, visszaperjel karakter (angolul backslash), relációs jelek. Ezzel a névadási szisztémával 4 347 792 138 496 (azaz több mint négyezer-háromszáznegyvenhétmilliárd-hétszázkilencvenkétmillió) különböző módon nevezhetjük el fájljainkat. A kiterjesztés legfeljebb 3 karakter hosszúságú lehet, megadása nem kötelező. Megközelítőleg 54 000 kiterjesztés különböztethető meg.
Azonosítás Windows operációs rendszerek alatt
A Windows operációs rendszerben a fájlnév 256 karakter hosszúságú lehet. Tartalmazhat UNICODE karaktereket (pl. ékezetes betűk), szóközöket, felkiáltójelet és több pontot is. Több pontot tartalmazó fájlazonosító esetén az utolsó pontot követő karakterlánc lesz a fájlkiterjesztés. Pl.: elso.masodik.harmadik esetén a kiterjesztés a „harmadik” karakterlánc.
Nem megengedett karakterek a perjel, visszaperjel, kérdőjel, csillag, idézőjel, relációs jelek.
Azonosítás Linux operációs rendszer alatt
Linux és Unix-szerű operációs rendszer használatakor sokféle fájlrendszer közül választhatunk, de a leggyakoribbak (így az ext4, ZFS és Btrfs is) hasonló szabályokat szabnak ki a fájlnevekre. A fájlnév legfeljebb 255 bájt hosszúságú lehet és a perjelen ("/") és NUL (0x00) bájton kívül bármilyen bájtot tartalmazhat, az alkalmazott karakterkódolás nincs megszabva. Ezen kívül tiltott az operációs rendszer által különlegesen értelmezett "." és ".." név, amelyek rendre a jelenlegi és a szülő könyvtárat jelölik. Fájlkiterjesztés megadása nem kötelező, csak a felhasználó számára szolgál információval, mivel a fájl típusának meghatározása és a megnyitáshoz szükséges program kiválasztása metaadatok vagy a tartalom alapján történik. Tipikusan a kiterjesztés nélküli fájlok futtatható programfájlok, ezért tanácsos az adatállományoknak, még a szöveges fájloknak is kiterjesztést adni.
Egyes karakterek a shell számára különleges jelentéssel rendelkeznek, és egyes (hibás) programokban nem várt hatással járhatnak. Ilyenek a helyettesítő karakterek: a csillag ("*") és a kérdőjel ("?"); a program paramétereit elválasztó szóköz (" ") és tabulátor karakterek; a ki-és bemenet átirányítását végző állóvonal és relációs jelek; a karakterláncokat behatároló idézőjel (""") és aposztróf ("'"); valamint az utána következő karakterek jelentését megváltoztató feloldójel, a visszaperjel ("\"). Egyes kontextusokban más szimbólumoknak is lehet speciális jelentése, ezért a betűkön, számokon, alulvonáson ("_") és ASCII-n kívüli karaktereken kívül más karaktereket tartalmazó neveket érdemes a különleges jelentést feloldó aposztrófok közé tenni a parancsokban.
A ponttal kezdődő fájlnevek megegyezés szerint rejtett fájlokat jelölnek, külön kérés nélkül sem a grafikus felületen, sem a parancssorban nem jelennek meg.
Fájlattribútumok
A fájlok tulajdonságait, felhasználhatóságát, hatóköreit leíró jelölések az attribútumok. Az, hogy milyen attribútumokat vehetnek fel a fájlok, az adott fájlrendszertől függ.
Fájlkiterjesztések
A kiterjesztés (angol nyelven: extension) a fájl által tárolt adat típusáról ad felvilágosítást. Segíti az operációs rendszert abban, hogy az állományhoz egy futtatható alkalmazást rendeljen, a felhasználói programoknak pedig megadja az adat értelmezésének módját (pl. egy szöveg típusú adathalmazt más módon kell értelmezni, mint egy kép típusút).
Fájl tulajdonságai
Az attribútumokkal szemben a fájlok tulajdonságai nem szerkeszthető adatok, ezek a fájlra jellemző adatokat tárolnak.
Windows operációs rendszer alatt a következő módokon tekinthetők meg a fájl tulajdonságai: Fájl kijelölése > Helyi menü > Tulajdonságok (Windows Intéző ~ Windows Explorer) Fájl kijelölése > Fájl menü > Tulajdonságok
Fájlméret
A fájlméret megadja, hogy a fájl mekkora területet foglal el annak a meghajtónak az összterületéből, melynek fájlrendszerében elhelyezkedik. Ezt a mennyiséget bájtokban mérjük.
Elérési út
Megadja, hogy az adott fájl eléréséhez mely könyvtárakon át kell navigálni. Első karaktere a meghajtó betűjele, a további karakterek adják meg az alkönyvtárak nevét visszaperjel (backslash) karakterrel elválasztva.
Pl.: C:\User\Documents\
Dátumadatok Létrehozás dátuma: Azt a dátumot és időpontot adja meg, amikor a fájlt a rendszerben létrehozták. Ez az adat soha nem változik meg. Módosítás dátuma: A fájl legutóbbi módosításának dátumát adja meg. Ez az adat minden módosításkor megváltozik. Hozzáférés dátuma: Azt a dátumot adja meg, amikor valamely felhasználó legutóbb hozzáfért a fájlhoz.
Jegyzetek
Források ECDL web - Fájl fogalma, fájlnevek Holczer József - Informatika szóbeli érettségi közép és emelt szinten
További információk Fájlkiterjesztések Attribútumok az objektummodellekben (programozáselmélet)
Kategória:Adattárolás Kategória:Informatika