Wilhelm (később William) Steinitz (Prága, 1836. május 17. – New York, 1900. augusztus 12.) osztrák–amerikai sakkozó, az első hivatalos sakkvilágbajnok. A pozíciós játék megteremtőjének, Paul Morphyval együtt a modern sakkjáték megalapozójának tartják.See, e.g.,

1987-ben, (az 1988-ban 11. tagként beválasztott Élő Árpád előtt) tizedikként választották be a US Chess Hall of Fame, és az elsők között, 2001-ben a World Chess Hall of Fame tagjai közé.

Életrajza és sakkpályafutása Prága zsidó gettójában született. A tizenhárom testvér közül ő volt a kilencedik, mégis legkisebb gyermekként tartják számon, mivel az utána születettek korán meghaltak. Apja vasárus volt. Wilhelm 12 évesen tanult meg sakkozni. Komolyan huszonéves korában kezdett el játszani, miután Bécsbe ment matematikát tanulni. Első sakktornáját 1861-ben nyerte Bécsben és ezután Ausztria képviseletében a következő évben elküldték a londoni sakktornára. Itt csak hatodik lett, de a verseny győztesét, Adolf Anderssent lenyűgözte Steinitz játéka.

Ebben az időszakban több párosmérkőzést játszik, melyek közül kiemelkedik Adolf Anderssen elleni 1866-os győzelme,A mérkőzés játszmái: mely után a világ legjobb sakkozójának nevezik. Ezt követően elindult a kor legnagyobb versenyein, amelyeken az élmezőnyben végzett. Több párosmérkőzést játszott az akkor legerősebbnek tartott játékosokkal (Bird, Blackburne, Fraser, Zukertort, Winawer), amely mérkőzések egyikén sem szenvedett vereséget.

Eleinte a játékstílusa megegyezett a kortársaiéval, azaz agresszív volt, sok áldozattal. 1873-ban kilenc évre visszavonul a gyakorlati játéktól — ez a kilenc év azonban mégis életpályájának legfontosabb szakasza, és a sakkozás fejlődésében is forradalmi jelentőségű. Ebben az időszakban vezette a The Field című angol lap sakkrovatát és az itt közölt mélyenszántó játszmaelemzéseiben kezdte kifejteni új nézeteit és elveit, melyek később a modern sakkjáték alapelveivé váltak. Új pozíciós stílust vezetett be: a győzelemhez nem kell feltétlenül mindent elsöprő támadást indítani a király ellen. Az általa megfogalmazott sakkszemlélet: óvakodjunk a gyengeségek vállalásától saját állásunkban, ugyanakkor próbáljunk gyengeségeket felidézni az ellenfél állásában. E kettős cél elérése teremti meg az alapot a sikeres támadáshoz. Steinitz hirdette először a fejlődési előny, a centrum fölötti uralom, a nyitott vonalak elfoglalásának fontosságát. A gyors támadás helyett a körültekintő átcsoportosításokat, lavírozásokat ajánlotta, amellyel a magunk javára billenthetjük az állás egyensúlyát. Ezzel Steinitz megteremtette a modern sakkstratégiának máig érvényes törvényszerűségeit.

Jellegzetes karakter volt: alig 150 centiméter, sánta, idősebb korában pedig még az artritisz is kínozta, éles nyelve volt és mindenkivel összeveszett. A londoni sakk-körökkel egy idő után annyira megromlott a kapcsolata, hogy 1883-ban még a kontinenst is elhagyta és New Yorkba költözött.

Az 1886-os Johannes Zukertort elleni mérkőzését, amelyen 10–5-re győzött, hivatalosan is világbajnokságnak nyilvánították, így ő lett a sakk történetének első hivatalos világbajnoka. Címét nyolc évig őrizte, mely időszak alatt háromszor kísérelték meg elhódítani tőle, két ízben Mihail Csigorinnal szemben (1889-ben és 1892-ben, mindkétszer Havannában), illetve közben 1891-ben New Yorkban a magyar születésű Gunsberg Izidor ellen is megvédte címét, amelyet 1894-ben az Emanuel Lasker elleni mérkőzésen vesztette el. Versenyeredményei 1896-tól kezdtek el romlani. Az 1897-ben rendezett visszavágón sem sikerült nyernie. Ezt követően játékereje gyorsan hanyatlásnak indult, majd nem sokkal később egy ideggyógyintézetben meghalt. Egyes szerzők szerint az utolsó éveiben elszenvedett idegösszeomlásait az okozta, hogy szifilisze volt.

Játékereje A chessmetrics.com historikus pontszámítása szerint már 1862-ben a világranglista 6. helyén állt, és élete végéig az első tíz között volt található. Eközben 1866. szeptember és 1890. május között 173 hónapban állt a ranglista élén. Legmagasabb értékszáma 2826 volt, amelyet 1876. áprilisban ért el. Legjobb teljesítményértékét, 2829-et 1876-ban a Blackburne elleni párosmérkőzésen elért 7–0-s győzelmével érte el.

Világbajnoki mérkőzései Steinitz–Zukertort (1886)

+1886-os sakkvilágbajnoki mérkőzés JátékosOrszág 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Győzelmek Johannes Zukertort0 1 1 1 1 0 0 = 0 = 0 0 1 = = 0 = 0 0 0 5 Wilhelm Steinitz23pxAmerikai Egyesült Államok 1 0 0 0 0 1 1 = 1 = 1 1 0 = = 1 = 1 1 1 10

A párosmérkőzés 20 játszmája

Steinitz – Csigorin (1889)

+1889-es sakkvilágbajnoki mérkőzés JátékosOrszág 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 Pont Wilhelm Steinitz 0 1 0 1 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 ½ 10½ Mihail Csigorin 1 0 1 0 0 1 1 0 0 0 1 0 1 0 0 0 ½ 6½

A párosmérkőzés 17 játszmája.

Steinitz–Gunsberg (1891)

+1890/91-es sakkvilágbajnoki mérkőzés JátékosOrszág 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 Pont Wilhelm Steinitz ½ 1 ½ 0 0 1 1 ½ ½ 1 ½ 0 1 ½ ½ 0 ½ 1 ½ 10½ Gunsberg Izidor ½ 0 ½ 1 1 0 0 ½ ½ 0 ½ 1 0 ½ ½ 1 ½ 0 ½ 6½

A párosmérkőzés 19 játszmája.

Steinitz–Csigorin (1892)

+Sakkvilágbajnoki párosmérkőzés (1892) JátékosOrszág1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 Pont Nyert Mihail Csigorin 1 ½ ½ 0 ½ 0 1 1 ½ 1 0 1 0 0 1 0 1 0 1 0 ½ 0 0 10½ 8 William Steinitz 0 ½ ½ 1 ½ 1 0 0 ½ 0 1 0 1 1 0 1 0 1 0 1 ½ 1 1 12½ 10

A mérkőzés összes játszmája elemzéssel bélyegkép|jobbra|270px|Steinitz Lasker ellen 1894-ben New Yorkban. Steinitz–Lasker (1894)

+1894-es sakkvilágbajnokságVersenyzőOrszág 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 Nyert Pont Emanuel Lasker 1 0 1 0 ½ ½ 1 1 1 1 1 ½ 0 0 1 1 0 ½ 1 10 12 Wilhelm Steinitz 0 1 0 1 ½ ½ 0 0 0 0 0 ½ 1 1 0 0 1 ½ 0 5 7 A mérkőzés mind a 19 játszmája a játékosok eredeti, helyszíni elemzéseivel.

Steinitz–Lasker (1897)

+1897-es sakkvilágbajnokság VersenyzőOrszág 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 Nyert Pont Wilhelm Steinitz 0 0 0 0 = 0 = = = 0 0 1 1 0 = 0 0 2 4½ Emanuel Lasker 1 1 1 1 = 1 = = = 1 1 0 0 1 = 1 1 10 12½

A mérkőzés 17 játszmája.

Versenyeredményei Év Helyszín Helyezés Eredmény Megjegyzés 1859 Bécs bajnoksága 3 ? Carl Hamppe és Eduard Jenay mögött. 1860 Bécs bajnoksága 2 ? Hamppe nyert. 1861 Bécs bajnoksága 1 30/31 1862 London nemzetközi verseny 6 8/13 Adolf Anderssen, Louis Paulsen, John Owen, George Alcock MacDonnell és Serafino Dubois.Ezen a versenyen a döntetleneket nem vették figyelembe. Steinitz nyerte a legszebb játszma díját az Augustus Mongredien elleni győzelméért.A játszma: 1862 London bajnoksága 1 7/7 1865 Dublin 1–2 3½/4 MacDonnellel holtversenyben. 1866 London handicap verseny 1s 8/9 Steinitz győzelmei: Cecil Valentine De Vere (2-1), MacDonnell (2-0), Mocatta (2-0) – gyalog- és lépéselőny adása mellett; S. Green (2-0) – gyalog és két lépéselőny adása mellett. 1867 Dundee handicap verseny 1 –2 3/3 Holtversenyben J.C. Fraserrel. Steinitz győzelmei: MacDonnell (1-0), Keating (1-0) – Steinitz huszárelőnyadása mellett, és Scott (1-0) – Steinitz huszárelőny adása mellett. 1867 Dundee 2 7/9 Neumann (7½/9) mögött; a vert mezőnyben MacDonnell, De Vere, Joseph Henry Blackburne, Robertson, J.C. Fraser, G.B. Fraser, Hamel and Spens. 1867 Paris 3 (+18 −3 =3) A döntetleneket nem vették figyelembe. Steinitz harmadik Kolisch Ignác (+20 −2 =2) és Szymon Winawer (+19 −4 =1) mögött; a vert mezőnyben Gustav Neumann, De Vere, Jules Arnous de Rivière, Hieronim Czarnowski, Celso Golmayo Zúpide, Samuel Rosenthal, Sam Loyd, D'Andre, Martin Severin From, és Eugène Rousseau. 1870 Baden-Baden 2 12½/18 Adolf Anderssen (13/18) mögött; a vert mezőnyben Neumann, Blackburne, Louis Paulsen, De Vere, Szymon Winawer, Rosenthal and Johannes von Minckwitz. 1872 London 1 7½/8 Mögötte Blackburne (5/8), Johannes Zukertort, MacDonnell and De Vere. 1873 Bécs 1–2 10/11: 20½/25 Holtversenyben Blackburnenel (10/11: 22½/30) és a rájátszást 2–0-ra nyerte; mögötte Adolf Anderssen (8½/11: 19/30), Rosenthal (7½/11: 17/28), Louis Paulsen, Henry Edward Bird, Heral, Max Fleissig, Philipp Meitner, Adolf Schwarz, Oscar Gelbfuhs és Karl Pitschel.A verseny eredményeit teljesen egyedi módon határozták meg. Minden versenyző mindenkivel 3 játszmából álló minimeccset vívott, ahol a mérkőzés győztese kapott 1 pontot, döntetlen esetén fél pontot kaptak. A kettőspont (:) előtti számok a mérkőzéseken elért pontokat, míg a mögötte álló számok a nyert játszmák és az összes játszott játszmák számát jelzi. 1882 Bécs 1–2 24/34 Holtversenyben Winawerrel; mögötte Mason (23/34), Zukertort (22½/34), Mackenzie, Blackburne, Berthold Englisch, Paulsen and mások, köztük Csigorin és Bird. 1883 London 2 19/26 Zukertort (22/26) mögött; a vert mezőnyben Blackburne (16½/24), Csigorin (16/24), Englisch (15½/24), Mackenzie (15½/24), Mason (15½/24), Rosenthal, Winawer, Bird és mások. 1894 New York bajnokság 1 8½/10 Az Emanuel Lasker ellen elvesztett világbajnoki címmérkőzés után. 1895 Hastings 5 13/21 Harry Nelson Pillsbury (16½/24), Csigorin (16/21), Emanuel Lasker (15½/21), Siegbert Tarrasch (14/21) mögött; a vert mezőnyben Emanuel Schiffers (12/21), Curt von Bardeleben (11½/21), Richard Teichmann (11½/21), Carl Schlechter (11/21), Blackburne (10½/21), Carl August Walbrodt, Amos Burn, David Janowski, Mason, Bird, Gunsberg Izidor, Adolf Albin, Georg Marco, William Pollock, Jacques Mieses, Samuel Tinsley és Beniamino Vergani. 1895-96 Szentpétervár 2 9½/18 Emanuel Lasker (11½/18) mögött; megelőzve Pillsburyt (8/18) és Csigorint (7/18). A világ négy éljátékosa játszott egymással hatfordulós körmérkőzést. 1896 Nürnberg 6 11/18 Emanuel Lasker 13½/18, Maróczy Géza (12½/18), Pillsbury (12/18), Tarrasch (12/18) és David Janowski (11½/18) mögött; a vert mezőnyben Walbrodt, Schiffers, Csigorin, Blackburne, Charousek Rezső, Marco, Albin, Winawer, Jackson Showalter, Moritz Porges, Emil Schallopp és Teichmann. 1897 New York 1–2 2½/4 A "Thousand Islands" hármas verseny; holtversenyben Lipschutz Salomonnal, megelőzve William Ewart Napiert. 1898 Bécs 4 23½/36 Tarrasch (27½/36), Pillsbury (27½/36) és David Janowski (25½/36) mögött; a vert mezőnyben Carl Schlechter, Csigorin, Burn, Paul Lipke, Maróczy Géza, Simon Alapin, Blackburne, Schiffers, Marco, Showalter, Walbrodt, Alexander Halprin, Horatio Caro, David Graham Baird és Herbert William Trenchard. 1898 Köln 5 9½/15 Burn, Charousek Rezső, Csigorin és Wilhelm Cohn mögött; a vert mezőnyben Carl Schlechter, Showalter, Johann Berger, David Janowski és Schiffers. 1899 London 10–11 11½/27 Emanuel Lasker (23½/27), David Janowski (19/27), Maróczy Géza (19/27), Pillsbury (19/27), Schlechter (18/27), Blackburne (16½/27), Csigorin (16/27), Showalter (13½/27) és Mason (13/27) mögött. Ez volt az első versenye 1859 óta, amin nem nyert pénzdíjat.

Párosmérkőzései