A pentatónia (pentaton hangsor, pentaton skála) kvintláncon alapuló ötfokú hangsor, melyben nincs félhanglépés, a hangközök pedig nagyszekundok és kistercek. Ismertek azonban kis szekundokat tartalmazó hemitonikus ötfokú skálák is. Sok madár ebben a hangsorban énekel. Az egész világon elterjedt. Népszerűségét a legdisszonánsabb hangközök kiküszöbölésének köszönheti: a kisszekundok mellett elmaradnak a nagyszeptimek és a tritónusok is.
A természetes pentaton hangsor a kvintlánc alapján jön létre (például c-g-d-a-e). A diatonikus hangsor szempontjából nézve a 4. és 7. hang marad ki. Az öt hang bármelyike lehet alaphang, e szerint öt fajtáját különböztetjük meg:
hangsor neve hangsor szolmizálva hangsor törzshangokkal dúr-pentaton, dó-sor d-r-m-s-l c-d-e-g-a dór-pentaton, re-sor r-m-s-l-d d-e-g-a-c fríg-pentaton, mi-sor m-s-l-d-r e-g-a-c-d mixolíd-pentaton, szó-sor s-l-d-r-m g-a-c-d-e moll-pentaton, lá-sor l-d-r-m-s a-c-d-e-g
A moll-pentaton előfordulása a magyar népzenében gyakori. Különösen a régies stílusú magyar népdalok között találunk sokat, melyek ereszkedő dallamszerkezetűek, a kvintváltás lefelé történik bennük.
A pentaton skála a könnyűzenében ma is gyakran használt improvizációs skála.
Elterjedtsége thumb|300px|Minyō skála D-ről indítva,Susan Miyo Asai (1999). Nōmai Dance Drama, p.126. . és a megfelelő yo skála D-ről indítva,Minoru Miki, Marty Regan, Philip Flavin (2008). Composing for Japanese instruments, p.2. . a zárójelek a kvartokat mutatják .
A magyar népzene mellett megtalálható a kelta, a számi, a görög, az indián és az amerikai népzenében, a közép-volgai népek zenéjében (csuvas, tatár, mari), a nyugat-afrikai zenében, az afroamerikai spirituálékban, a gospelban, a rockban, a jazzben, a bluesban, az ókori görög zenében,M. L. West, "Ancient Greek Music", Clarendon Press, 1994.A.-F. Christidis, "A History of Ancient Greek: From the Beginnings to Late Antiquity", Cambridge University Press, Rev. & Expanded Translation of the Greek Text edition, 2007. az etióp krarban, az indonéz gamelanban, a Fülöp-szigeteki kulintangban, a koreai, laoszi, thaiföldi, maláj, japán, kínai és vietnámi zenében, a népzenét is beleértve, az afro-karib hagyományban, az andoki zenében, a tátrai lengyeleknél, és az impresszionista zenében, például Claude Debussynél.
Az ötfokú skálák típusai Hemitónikus és anhemitónikus skálák A népzenegyűjtők az ötfokú skálákat hemitónikusra és anhemitónikusra osztályozzák. A hemitónikus skálák tartalmaznak egy vagy több félhanglépést, az anhemitónikusok nem. A japán zenében a yo skála az in skálával szemben. A hemitónikus ötfokú skálát ditonikus skálának is nevezik a legnagyobb lépésközről, ami például a c–e–f–g–h–c hangok között az c–e és a g–h lépés.Anon. (2001) "Ditonus", The New Grove Dictionary of Music and Musicians, second edition, edited by Stanley Sadie and John Tyrrell. London: Macmillan Publishers; Bence Szabolcsi (1943), "Five-Tone Scales and Civilization", Acta Musicologica 15, Fasc. 1/4 (January–December): pp.24–34, citation on p.25. Nem tévesztendő össze a csak két hangot tartalmazó, szintén ditonikusnak nevezett skálával. Dúr skálák A pentaton skálák többféleképpen is felépíthetők. Gondolhatunk rájuk hiányos hétfokú skálaként, amiből mellőztek két hangot.Benward & Saker (2003), p.36. A pentaton skála azonban teljes a tonalitás értelmében. Megalkotható a kvintkör öt egymást követő hangjából;Cooper, Paul. 1973. Perspectives in Music Theory: An Historical-Analytical Approach, p.18. New York: Dodd, Mead. . C-ről indulva ezek c, g, d, a és e, egy oktávba áttéve c, d, e, g, a.
Az elhagyásos módszer a c-dúr diatonikus skálából a negyedik és a hetedik hangot hagyja el, vagyis az f-et és a h-t. A megmaradt hangok: c, d, e, g és a transzponálhatók a zongora fekete billentyűire: gesz, ász, bé, desz, esz.
A harmadik és a hetedik hang elhagyása az f,g,a,c,d, a negyedik és az első hang elhagyása a g,a,h,d,e pentaton skálát eredményezi. Moll skálák Habár több moll pentaton skála létezik, mollnak leginkább azt a skálát nevezik, ami a természetes moll skála 1., 3., 4., 5. és 7. hangját használja.Benward & Saker (2003). Music: In Theory and Practice, Vol. I, p.37. Seventh Edition. . Hiányos blues skálának is vehető.Khan, Steve (2002). Pentatonic Khancepts, p.12. . A c-moll pentaton skála a c, esz, f, g, bé hangokat tartalmazza. Az A-moll pentaton az a, c, d, e, g hangokból áll. Ez az utóbbi tartalmazza az a-moll hármashangzat mindhárom hangját.
A moll pentaton skálára példa a "Land of the Silver Birch" kanadai népének. Egyszerűsége miatt a legtöbb gyerekdal pentaton. Gershwin bölcsődala, a "Summertime" is pentaton természetű, ami különösen esz-mollban nyilvánvaló; ekkor ugyanis csak versszakonként egyszer érint fehér billentyűt a zongorista ujja.
A zongora fekete billentyűs skálái A zongora fekete billentyűs pentaton skálái a következők:
Sorszám Név Fekete billentyűk Arányok Fehér billentyűs transzponált 1 Pentaton moll Esz-Gesz-Ász-Bé-Desz-Esz 30:36:40:45:54:60 A C D E G A 2 Pentaton dúr Gesz-Ász-Bé-Desz-Esz-Gesz 24:27:30:36:40:48 C D E G A C 3 Felfüggesztett egyiptomi Ász-Bé-Desz-Esz-Gesz-Ász 24:27:32:36:40:48 D E G A C D 4 Blues moll, Man Gong Bé-Desz-Esz-Gesz-Ász-Bé 15:18:20:24:27:30 E G A C D E 5 Blues dúr, Ritusen, yo skála Desz-Esz-Gesz-Ász-Bé-Desz 24:27:32:36:40:48 G A C D E G
(A kis szeptim lehet 7:4, 16:9 vagy 9:5; a nagy szext 27:16 vagy 5:3. A kettőt úgy választjuk, hogy az arányokban lehetőleg kis számok legyenek.) Ricker a pentaton dúr skálát az I while Gilchristben mode III-nak jelölte.Ricker, Ramon (1983). Pentatonic Scales for Jazz Improvisation, p.2. . Cites Gilchrist, Annie G. (Dec. 1911). "Note on the Modal System of Gaelic Tunes", Journal of the Folk Song Society, pp.150-153.
Szerepe a zenében A magyar zenében A magyar népzenében gyakori a moll pentaton. Különösen a régi, kvintváltó, ereszkedő stílusú dalokra jellemző, de léteznek új stílusú pentaton népdalok is, habár török hatásra módosított hangok is megjelentek bennük. Ezeknek a daloknak rokonai a csuvas, a tatár, a mordvin, a yürük, a jugur és a cseremisz dallamok, annyira, hogy sokszor meg sem lehet tőlük különböztetni. A magyar népdalok dallamvilága befolyásolta a magyarsággal együtt élő szlovák, horvát, román népek zenéjét is.
Példák pentaton népdalokra:
Anyám, édesanyám, elfeslett a csizmám Az hol én elmegyek Fehér fuszulykavirág Hej, Dunáról fúj a szél Megrakják a tüzet Őszi szél fúj a hegyekről Röpülj, páva, röpülj Volt nekem egy kecském
Új stílusú pentaton népdal: Erdő, erdő, de magos a teteje.
Dúr pentaton népdal: Hol jártál, báránykám?, 1. változat.
Hangszeres népzene is létezett. A jó fülű, zenekedvelő parasztok több népi hangszert is ismertek, melyek közül többet saját maguk készítettek. Ezek közé tartozott a síp, a furulya, a tülök, a duda, a koboz, a tambura, a tekerőlant, a citera, a hegedű és a cimbalom. Ezeket a hangszereket a népdalok is megörökítették. Hivatásos népi zenészek nem voltak; a parasztok jövedelemkiegészítésként zenéltek. A jó zenészeket messze földön számon tartották.
A magyar népzene erősen hatott a műzenére is. A népzene iránti érdeklődés a 19. században kelt fel. Csokonai Vitéz Mihálynak már volt népi szöveggyűjteménye. Liszt Ferenc felvállalta a magyar népi zene elterjesztését, és gyűjtőutat is tervezett, amire azonban már nem keríthetett sort. Egy pentatóniát használó műve az Au bord d´une source. Kölcsey Ferenc is a magyar népdalt akarta megnemesíteni. Bartók Béla és Kodály Zoltán volt a legnagyobb zenegyűjtő, akik fel is használták az általuk gyűjtött dallamokat. A csodálatos mandarin pentaton dallamvilágú, ahogy a Mikrokozmosz több darabja is.
Az európai zeneszerzésben Az európai zeneszerzők is használtak pentatont speciális célokra. Érdeklődésük a népzene, a távoli tájak és a régi korok zenéjének felfedezésével kelt fel. A romantika korától kezdve kezelték önállóan. A zeneszerzők főként saját népük népzenéjéből merítettek. Példák: Edvard Grieg Peer-Gynt-szvitjének főmotívuma Antonín Dvořák Largo-mondatának témája a 9. szimfóniából és a 12. vonósnégyes.
Antonín Dvořákot az indián zene és az afroamerikai spirituálék inspirálták; így a "New World" szimfónia és az "American" kvartett is pentaton témákat használ. Giacomo Puccini Pillangókisasszonyja és Turandotja a japán és a kínai zene pentatóniájára utal. Maurice Ravel a "Passacaille" dallama pentaton alapú, ami a Piano Trio harmadik mozdulata. A "Laideronette, Emperatrice des Pagodes" pentatóniája a kínai zenére utal, ami a Ma Mère l'Oye harmadik mozdulata. Igor Stravinsky The Nightingale-ja tele van pentaton szakaszokkal. Gustav Mahler Das Lied von der Erde című művében keveredik a keleti pentatónia és a romantikus harmónia, ami egyedi hangzást hoz létre.
A leggyakoribb pentaton skálák (dúr: C-D-E-G-A moll:C-E♭-F-G-H♭) hasznosak a modális zeneszerzésben, mert átmenetet alkotnak a dúr és a moll jellegű skálák között. Ezzel szemben a pentaton dallam harmonizációja nem bízható kizárólag a skálára. Hanghatásként használták a dúr-moll modális harmónia kiegészítésére és gazdagítására, például Frédéric Chopin: Etude op. 10 Nr. 5, ahol gesz-dúrban a jobb kéz csak a fekete billentyűket használja.
Az impresszionizmustól kezdve a pentatóniát a tonalitás egy formájának tekintik, ami akár egész műveket is meghatároz: Claude Debussy: Arabeszk. Nr. 1 a jávai és balinéz gamelánzene ihletésére, amit a szerző az 1889-es párizsi világkiállításon ismert meg. Maurice Ravel: Passacaille. A Ma Mère l'Oye Laideronette tételének Pianotriosának harmadik mondata. Susanne Hinkelbein: Economia de Tahuantinsuyu, a Latin-Amerika ciklus második darabja.
Lou Harrison kortárs zeneszerző néhány művében általa kidolgozott ötfokú skálát használ. Gospel, blues, pop, rock és jazz
Az afrikai eredetű gospelekben is megjelenik a pentatónia. Erre példa a Swing Low, Sweet Chariot. Az Amazing Grace kelta (ír vagy skót) eredetű.
A Nyugat-Afrikában beszélt nyelvek dallama közel áll a moll pentatonhoz. Ezen alapszik a blues dallama. Szűkített kvintzet tartalmaz, ami meghatározza a zene hangvételét. A negyedik skálahang a skála közepe fölött fél hangnyira található. Ugyanez a skála jelenik meg a popban, a rockban és a bluesban.
A gitáron viszonylag egyszerű pentaton skálában játszani, ezért a kezdők pentatonban játszanak.Bernd Kofler: Perfect Guitar – The Pentatonic Workbook. Books on Demand Gmbh, 2002, Mivel a pentatonból hiányoznaik azok a hangok, amelyek feloldandó feszültséget okozhatnak, ezért improvizálásra is kifejezetten alkalmas. Több híres gitárszóló is pentaton alapú, például a Guns N’ Roses.
A jazzben mind a moll, mind a dúr pentaton előfordul. A jazz-, pop-, és a rockimprovizációkban egyszerűbb játszhatósága miatt gyakori. Maga a blues skála is moll pentatonból származtatható. A C hármashangzat (C, E, G) mellett az F disszonáns, mert klis szekund az E-hez képest, ezért ritkán használják. Ha a pentaton hangkészletre szorítkoznak, akkor már el is kerülték a legdisszonánsabb hangközöket. A C-dúr 1, 2, 3, 5, 6 számú hangja vagy a C-hármashangzathoz tartozik (1, 3, 5), vagy annak összhangzó kiterjesztése (2, 6). Ennek megfelelője mollban az 1, ♭3, 4, 5, ♭7 hasonlóan áll össze: (1, ♭3, 5) moll hármashangzat, és (4, ♭7) az összhangzó kiterjesztés.
Több jazzkompozíció pentaton alapú, erre példa az Afro Blue, a Mercy, Mercy, Mercy, a Summertime, a Take Five, vagy a Watermelon Man.
Más zenei hagyományok A gyerekdalokban gyakori a pentatónia, mert a gyerekek számára könnyebben kezelhető, mint a bővebb skálák. Még a diatonikus gyerekdalok is gyakran tartalmaznak pentaton frázisokat. Ezek alapján a zenetörténészek úgy vélik, hogy a pentatónia volt a dallamos zene alapja.
A reklámzenék a gyerekdalokra igyekeznek hasonlítani, ezért azok pentatóniáját is átveszik, annak egyszerűsége és a pentaton dalok könnyű tanulhatósága miatt.