A recski kényszermunkatábor a Heves vármegyei Recsk község mellett emelkedő Csákány-kő nevű hegy kőbányája közelében, 1950 októbere és 1953 ősze között, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) által működtetett kényszermunkatábor volt. A mintegy 100 kisebb-nagyobb internáló- és munkatábor közül a leghírhedtebb. A „magyar Gulag”.

Elhelyezkedése Heves vármegyében, Recsk község központjától három kilométerre délnyugatra, a Mátra Csákány-kő nevű hegyének kőbányája közelében, 400 méteres tengerszint feletti magasságban található. (A 24-es főúttól a tábor felé vezető út első, mintegy 200 méteres szakasza, Recsk-Parádfürdő vasútállomás térségéig országos közútként a 24 308-as számozást viseli, a folytatás már számozatlan önkormányzati út.) A kőbányától 600 méterre, északra volt a tábor.

Története A szovjet Gulagok mintájára szervezett táborban a bírósági ítélet nélkül idehurcolt mintegy 1500 fogvatartottat minimális létfeltételek között dolgoztatták folyamatosan a kőbányában. A rabokat sokszor bestiális kegyetlenséggel fenyítették, kínozták, éheztették. A táborban a társadalom minden rétegéből voltak foglyok, s mindenkinek megvolt a saját története; hogy miért került Recskre.

A régi nemességből igen sokan leltek súlyos kínzásokat a recski kényszermunkatáborban. Közülük: gróf sédeni és remetei Ambrózy Gyula (*1908); Dálnoki-Miklós Lajos (*1929); Dálnoki-Miklós László (*1921); fekésházi Fekésházy Géza (1924–2007); görgői és toporci Görgey Guidó (1920–2013), katonatiszt; hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Andor (*1927), katonatiszt (aki gróf Széchenyi Zsigmondné Hertelendy Margit fivére); dr. gróf Hoyos János (1915–2003), orvos; dr. ivádi Ivády Sándor (1903–1998), olimpiai bajnok vízilabdázó; bánfalvai és homokszentiványi Keresztessy Lóránd (1914–2009); Konkoly-Thege Miklós (*1914); krasznai Krasznay Béla (1923–2015); okolicsnai Okolicsányi László (*1900); őrgróf Pallavichini Alfréd (1909–1995), híres berepülőpilóta; rásonyi Papp István (1925–2014); bonyhádi Perczel Tamás (1923–2012); jószási Purgly Tamás (*1904); besenyői és velikei Skublics György (*1928); dr. gróf Somssich József (1916–2000); tabódi és fekésházi Tabódy István (1921–2000), katonatiszt, később pap, székesfehérvári kanonok; thuriki és komjáthnai Thuránszky László (*1921); gróf zicsi és vázsonykői Zichy Péter (1924–2008) jogász.

Mivel a táborból senki sem szabadulhatott, létét sikerült teljesen titokban tartani. Mindössze kétszer volt sikeres szökési kísérlet a táborból. Az első alkalommal a megszökött rab átjutott Csehszlovákiába, de miután hírét vette, hogy családjának több tagját letartóztatták, föladta magát. A második alkalommal 1951. május 20-án nyolc rab szökött meg úgy, hogy az egyikük őrnek öltözött és úgy tettek, mintha külső munkára mennének. A csoport legtöbb tagját elfogták, azonban egyiküknek, Michnay Gyulának sikerült eljutnia Bécsig, és a Szabad Európa Rádióban beolvasta 600 rabtársa nevét. A Nyugat ekkor értesült a táborról, a hozzátartozók pedig innen tudhatták meg, hogy szeretteik még élnek.

Sztálin halála (1953. március 5.) után a miniszterelnökké kinevezett Nagy Imre a többi internálótáborral együtt ezt is megszüntette. Az épületeket, tornyokat és kerítéseket ezután ledózerolták, és lényegében semmi sem maradt meg belőlük. A tábor helyét a rendszerváltás után sikerült beazonosítani, egy-két épületet pedig helyreállítottak, eredeti állapotában – a túlélők elbeszélése, illetve a meglévő fényképek alapján.

A táborban meghaltak és meggyilkoltak tömegsírját a mai napig nem sikerült megtalálni.

bélyegkép|középre|600px|A tábor területe (mai nézet)

A tábor szellemisége Az Államvédelmi Hatóság őrei Rákosi Mátyás, a tábor fennállása alatt regnáló MDP főtitkár utasítására az alábbi jelmondatot tekintették a foglyokkal való bánásmód alaptételének:

A fenti idézetnek megfelelően a rendszeres verések, a napi 14-16 óra fizikai munka és az állandó éheztetés volt a napi rutin. A fogvatartók kidolgoztak külön Recskre jellemző kínzási módszereket is, ilyen volt például a vizes fogdában fogvatartás vagy a gúzsban illetve a döntött gúzsban lógatás. Egy egykori fogoly, Krasznay Béla így számol be egy jellemző élményéről:

Titoktartás 1953 után A tábor egykori rabja, Faludy György önéletrajzi regényében így jellemzi az 1953. szeptemberi szabadon bocsátások légkörét:

Híres foglyok Both Bélahttp://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/both_bela_bacsi_recsk_sziberia_interju Dobó Józsefhttp://www.agt.bme.hu/balassi/ifjdobo.html Erdey Sándor Faludy György Földváry-Boér Elemér Gábori György Györgyey Ferenc Aladárhttp://nol.hu/kultura/rejto_jeno_recsken-879881 Krasznay Béla Michnay Gyula Sztáray Zoltán

Táborparancsnokok 1950. augusztus – 1951. május: Fóris Béla 1951. augusztus – 1952. február: Csete JózsefCsete József Kommunista hatalombirtokosok – 1956. neb.hu (Hozzáférés ideje: 2016. március 6.) 1952 tavasza – 1953 tavasza: Fazekas Péter 1953 tavasza – a tábor feloszlásáig: Tóth Gyula

Emlékezete Nemzeti Emlékpark bélyeg|150px|Az egykori őrtorony bélyeg|150px|A tábor egyik büntetőbarakkja bélyeg|150px|A büntetőbarakk belső tere bélyeg|150px|A kiállítás részlete a barakkban Az 1996-ban felavatott Recski Nemzeti Emlékpark a hírhedt recski kényszermunkatábor volt rabjainak állít emléket. Megtekinthető az őrtorony, a rabok elszállásolására épített barakk, valamint a tábor szögesdrótkerítésének egy része.

Filmek Recsk 1950-53. Történelmi portrék, dokumentumfilm, rendező: Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia, 86 perc, 1988 Szökés. Rendező: Gyarmathy Lívia, író: Böszörményi Géza, 96 perc, 1997

Jegyzetek

Irodalom Erdey Sándor: A recski tábor rabjai, Püski, Budapest, 2002 (8. kiadás), Böszörményi Géza: Recsk, 1950-1953, Interart, Budapest, 1990, Böszörményi Géza: Recsk, 1950-1953. Egy titkos kényszermunkatábor története; Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2006 (3. bőv.kiad.), Sághy Gyula: Recski rabok, a kövek árnyékában, Recski Kiadó, Budapest, 2004, Sztáray Zoltán: Souvenir du camp de concentration de Recsk, Saturne, Párizs, 1957 Sztáray Zoltán: Death camp at Recsk, United States Information Agency, Washington D.C., 1958 Sztáray Zoltán: A recski kényszermunkatábor, Recski Szövetség, San Bernardino, Kalifornia, 1981 Nyeste Zoltán: Recsk: emberek az embertelenségben, Sorozat: Tanúk – korunkról 4., Magyar Öregdiák Szövetség és Bessenyei György Kör, New Brunswick, N.J., 1982 Nyeste Zoltán: Recsk: emberek az embertelenségben, Püski, Budapest, 1989 (2. kiadás), Györgyey Ferenc Aladár: Lágerhumor, Interart, Budapest, 1990, Somossy Tamás: Egy család Recsk árnyékában, Életkarcolatok a múltból, szerzői kiadás, Budapest, 1996, Bíró Sándor: A „mátrai” lovagrend, Egy recski fogoly emlékezései, Dovin Kiadó, Budapest, 1989, Faludy György: Pokolbéli víg napjaim, önéletrajz, Magyar Világ Kiadó, Budapest, 1989, [http://real.mtak.hu/120053/1/0828_allami%20titok_abtl_CMYK.pdf „Állami titok”. Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon, 1945–1953]; szerk. Bank Barbara, Gyarmati György, Palasik Mária; ÁBTL–L'Harmattan, Bp., 2012 Bank Barbara: Buda-déltől Recskig; Rubicon történelmi magazin 2015/9. szám, 4-13. oldal Bank Barbara: Recsk. A magyar internálótáborok története, 1945–953; Szépmíves, Bp., 2017 Zichy Péter. Miért? – Írók Alapítványa, 2008 Jónás Tibor "Felhőt vont a félelem Recsk fölé". Valós történet a kényszermunkatáborról. Zsadány: magánkiadás, 2017.

További információk Munkatáborok.hu, erről: 3D-ben járhatjuk körül Recsket a neten – Index, 2013. szeptember 26. Geoláda Egy személyes beszámoló A Recski Szövetség hivatalos honlapja Györgyey Ferenc Aladár: Lágerhumor (MEK) A legkegyetlenebb hódmezővásárhelyi nyomában – Polipraktika.blog.hu, 2018. szeptember 5. Recsk 1950-53 – Egy titkos kényszermunkatábor története. 1. rész, 2. rész, 3. rész – YouTube-videók Földváry-Boér Elemér: A kiszolgáltatottak. Recski dokumentum-regény és válogatott írások; szerk. Csanád Béla; Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, Bp., 1991 Sztáray Zoltán: Csákánykő. A recski kényszermunkatábor; Püski, Bp., 1997 Madaras Ferenc: Recsken diplomata voltam, „török követ”. Öt évi internálásom története 1948–1953-ig; Püski, Bp., 2004 Erdey Sándor: Buda ostromától a recski táborig. Naplórészletek; Püski, Bp., 2005 Donát Ármin: Búcsú Recsktől; Oskar, Szombathely, 2006 Sulyok László: Recski rabszolgák; 2. átdolg., bőv. kiad.; Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján, 2007 (Palócföld könyvek) Kőrösmezey László: Recsk. Kalandozásaim története az AVH bugyraiban, 1950. augusztus 16–1953. szeptember 12.; s.n., s.l., 2015 Jónás Tibor: "Felhőt vont a félelem Recsk fölé". Valós történet a kényszermunkatáborról; szerzői, Zsadány, 2017 Donát Ármin: Haláltábor Recsken. Magyar gulág foglyai. Vörös csillag árnyékában; Szülőföld, Gencsapáti, 2017 Györgyey Ferenc Aladár–Sohár Pál: A gumibotcsinálta kém. A magyar gulag groteszk panoptikuma; közrem. Faludy György, Nyeste Zoltán, ford. Mohai Szilvia; Művészeti és Irodalmi Jelen, Bp., 2022 (Irodalmi jelen könyvek)

Kategória:A kommunizmus üldözöttei Magyarországon Kategória:Magyarország 1945–1956 között Kategória:Koncentrációs táborok Kategória:Heves megye történelme