Szamosveresmart (románul: Roșiori) falu Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése
Szatmár megye keleti részén, Szamosborhíd és Remetemező között, a Szamos folyó bal partján fekvő település.
Nevének eredete Nevét valószínűleg a vörös színű földjéről kapta.
Története Veresmart-ról az első írásos adat 1302-ből való:
1302-ben Chabanka, a Rhédey család őse itt alapított klastromot a Remete Szent Pál szerzeteseknek.
A 15. században a település a Veresmarthyaké, és a Csákyaké volt, majd a Mórocz család tagjai szerezték meg, s a Szinéri uradalom-hoz csatolták. A Szinéri uradalom sorsában osztozott egészen a 17. századig.
1588-ban Hagymássy György, 1595-ben Vörös Zsófia kapott itt részbirtokot.
A 18. században több családnak is volt itt részbirtoka: a báró Vécsey, Uray, Cseh, Papolczy, Vesmás és Gáspár családok is birtokosai voltak.
A 19. század közepéig a fentieken kívül még a Papp, Darvay és Eötvös család is részt szerez benne.
A 20. században nagyobb birtokosa nem volt.
Az 1900-as évek elején Borovszky Samu írta a településről: "Veresmart (Szamosveresmart) kisközség 205 házzal és 934 lakossal, akik között 56 r.kat. és izr. magyar, a többi görög katholikus oláh. Határa 2250 k.hold. Az utolsó posta Borhidon, vasúti és távíró állomás Válaszúton van." 1940. szeptember 5. és december 18. között itt volt munkaszolgálatos Radnóti Miklós.
Nevezetességek Görögkatolikus templom 1877-ben épült.
Források
Jegyzetek
Kategória:Szatmár megye települései Kategória:Szatmár vármegye települései