Szalai Pál (egyes forrásokban Szalay, 1956 után az USA-ban nevét Paul Sterlingre változtatta) Budapest, 1915. szeptember 3. – Los Angeles, 1994. január 16.) könyvkereskedő, 1944–45-ben a Nyilaskeresztes Párt rendőrségi összekötője. Raoul Wallenberg titkos segítője lett, megszervezte a budapesti gettó fegyveres, rendőrségi védelmét. 2008. június 24-én, posztumusz a Világ Igaza kitüntetést és a Bátorság érdemjelet kapta.http://www.cnbc.com/id/30091931 The Associated Press 07 Apr 2009 http://www.bm.hu/web/portal.nsf/archiv_hir/CFFF58DD8F82C2E1C125758C0060313B?OpenDocumentMTI Magyar Távirati Iroda Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában

Nyilas ifjúsági vezető Korábban nyilas ifjúsági vezető volt, 1937-ben a nyilasper egyik vádlottjaként együtt ítélték el Szálasi Ferenccel, de csakhamar kiábrándult a mozgalomból, és szakított a hungaristákkal. 1944. október 16-án Szálasi visszahívta, vezető pozícióba került a nyilas hatalomátvétel után. Mint a Nyilaskeresztes Párt rendőrségi összekötője bekapcsolódott Raoul Wallenberg zsidómentő tevékenységébe.Ember Mária: Wallenberg elrablása In: Budapesti Negyed, 1995/2. sz.

A Wallenberg-kapcsolat A gettók megmentésében jutott lényeges, sőt talán döntő szerephez Szalai Pál. Ekkor már nem utolsósorban az ukrán frontot megjárt, a háborútól megviselt iskolatársa és gyerekkori barátja, Szabó Károly hatására az a tudatos szándék vezette, hogy megpróbálja a nyilasok szélsőséges tevékenységét akadályozni.

Szabó mint írógépműszerész dolgozott a svéd követségnek. Dr. Fleischmann Ottó orvos-pszichológus a követségen meggyőzte, hogy vegyen részt az üldözöttek mentésében. Megszervezett egy Wallenberg–Szalai találkozót. Szalai kérte Wallenberget: ha bármiféle nyilas visszaélésről tudomást szerez, akkor azt közölje vele, és ő lehetőség szerint meggátolja azt. Ennek az együttműködésnek köszönhetően Szalai több sikeres mentőakciót hajtott végre.

A „Svéd Királyi Követség oltalma alatt álló” épületekben közel 15 000 lakó talált védelmet, a gyakran önkényesen is öldöklő nyilasok elől. 1945 januárjában Szalai elérte, hogy a német parancsnok, Gerhard Schmidhuber őröket rendeljen ki a gettóhoz és ezzel megakadályozzon egy feltételezett pogromot. Két nappal később a szovjetek elérték a két budapesti gettót is.Vajda Ildikó: Wallenberg soha nem akart hős lenni? Mazsihisz hírek, 2008. január 18. A gettó megmentésének állítólagos történetét számos történész vitatta (Sipos Péter, Karsai László), Mihályi Balázs pedig részletesen cáfolta a legendát.

1945 után Nyilas múltja miatt Szalai kétszer került bíróság elé. Többek között Rózsahegyi Kálmán és más megmentettek is tanúskodtak az érdekében.

Domonkos István mondta róla egy 2004-es interjúban: „A háború után kétszer is megpróbáltak ellene eljárást indítani, de meg lehetett védeni. Dokumentumok voltak arról, hogy milyen módon segített, nem is ítélte el a Népbíróság.”Domonkos István interjú In: Centropa

Wallenberg-ügy koncepciós pere 1953-ban Az alábbi tények és dokumentumok csak az 1990-es években, Ember Mária, a Magyar Nemzet újságírója kutatásának nyomán kerültek nyilvánosságra.

1953 elején Budapesten Raoul Wallenberg halálával kapcsolatos koncepciós pert terveztek.Lásd a kirakatperről az angol Wikipédia írását.

1945. január 12-én, Wallenberg utolsó budapesti estéjén a három vacsoravendége a svéd követségen, a Gyopár utcábanJózsef Szekeres: Saving the Ghettos of Budapest in January 1945, Pál Szálai „the Hungarian Schindler” , Budapest 1997, Publisher: Budapest Archives, Page 74 dr. Fleischmann Ottó, Szabó KárolyRaoul Wallenberg family archives, E-mail from Marie Dupuy (Marie von Dardel) niece of Raoul Wallenberg to :en:User:Tamas Szabo February 16. 2007. és Szalai Pál voltak. Másnap, 1945. január 13-án Wallenberg szovjet fogságba esett.

A koncepció 1953-ban a következő volt: Wallenberg gyilkosai az 1944-es Zsidó Tanács tagjai közt, Budapesten keresendők, nem a Szovjetunióban. Ezért dr. Benedek Lászlót, Stöckler Lajost, Domonkos Miksát, Szalai Pált és Szabó Károlyt az ÁVH letartóztatta.

Sztálin halálát követőenA Wallenberg-kirakatperről lásd Kenedi János: Egy kiállítás (hiányzó) képei 2. In: Élet és Irodalom, 2004/42. sz. a kirakatperben fogvatartott személyeket elengedték, de az iratokat titkosították. Domonkos Miksa nem élte túl, szabadlábon belehalt az elszenvedett kínzásokba.„Apámat elhurcoltak azzal, hogy csak egy kis meghallgatásra viszik…” – Interjú Domokos Istvánnal, In: Szombat

Domonkos István a már említett interjúban ezt mondta: „Szalai Pált 1952 nyarán a háza elől vitték be az ávóra. Mindenféle kínzásokkal rávették egy olyan vallomásra, hogy látta, amikor zsidó vezetők, köztük Domonkos Miksa meggyilkolták Raoul Wallenberget a pénzéért. Amikor megvolt ez a vallomás, akkor lefogták a zsidó vezetőket.”

Faludy György regényében az ávós őrnagy beszéde jellemzi az 1953. szeptemberi szabadon bocsátások légkörét: „A Magyar Népköztársaság nevében bocsánatot kérek öntől azért az igazságtalanságért, jogtalanságért és méltatlanságért, melyet el kellett szenvednie. …figyelmeztetett, hogy a törvény hatévi fegyházbüntetést ír elő, amennyiben rabságunk körülményeiről, helyéről, okairól akár bármit is elárultunk. Azzal a jó tanáccsal szolgálhat, hogy a kérdezősködőket jelentsük fel, közvetlen hozzátartozóinknak pedig mondjuk, hogy tanulmányúton voltunk a Szovjetunióban.”Faludy György: Pokolbéli víg napjaim Önéletrajz (Magyar Világ Kiadó, 1989)

Kivándorlása Szalai 1956 után az USA-ban telepedett le. Nevét Paul Sterlingre változtatta. Kaliforniában élt 1994-ig, haláláig.

Dokumentumok, kutatás 1990 után Szalai Magyarországon kapcsolatba lépett a Magyar Nemzet újságírójával, Ember Máriával, aki az 1953-as Wallenberg-féle koncepciós perrel kapcsolatos kutatásokat végzett, könyvet írt a témáról.

Szekeres József nyugalmazott főlevéltáros kutatta fel újra az általa „magyar Schindlernek” nevezett Szalai Pálról szóló dokumentumokat és történeteket, amelyeket 1997-ben „A pesti gettók 1945 januári megmentése” című könyvében foglalt össze.MOL/UMKL - Magyar Országos Levéltár dokumentumok a Budapesti Gettó megmentéséről , Budapest 1997 - Várostörténeti tanulmányok Szekeres József

Kapcsolódó szócikkek Raoul Wallenberg Zsidó holokauszt Magyarországon Cipők a Duna-parton Rózsahegyi Kálmán

Jegyzetek

Források Szalai Pál a www.holokausztmagyarorszagon.hu lapon, fényképe Mihályi Balázs: Budapest ostromának legendái, 1944–1945; Kárpátia Stúdió, Köröstárkány–Balatonfőkajár, 2022, Lévai Jenő: A pesti gettó csodálatos megmenekülésének hiteles története; Budapest, Officina 1946; 133.  Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése; Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 1997 (Várostörténeti tanulmányok); 115-118. Ungváry Krisztián: Hősök? A budapesti csata német katonai elitje; Budapest, Jaffa, 2019; 193-200. Bartha Ákos: A vérző város. Fegyveres ellenállás Budapesten 1944–1945; Jaffa, Budapest, 2021; 160.

További információk

Karsai László: Szalai Pál. Politikai életrajz; Raoul Wallenberg Egyesület, Budapest, 2022 (Wallenberg-füzetek)

Kategória:Világ Igaza Kategória:Nyilaskeresztes Párt-tagok Kategória:Nevet változtatott magyar személyek Kategória:1915-ben született személyek Kategória:1994-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar könyvkereskedők Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban Kategória:Az 1956-os forradalom leverése miatt emigrált személyek Kategória:A magyar kommunista hatalom által politikai okból bebörtönzött személyek Kategória:Budapesten született személyek