A mellékbüntetés főbüntetés mellett alkalmazható büntetési nem a büntetőjogban. A mellékbüntetések fajtáit a mindenkori büntető törvénykönyvek határozzák meg. A törvény előírhatja, hogy a mellékbüntetés önállóan is alkalmazható.
A 2012. évi C. törvény (a hatályos magyar Büntető Törvénykönyv) egyetlen mellékbüntetést ismer, a közügyektől eltiltást.2012. évi C. törvény 33. § (2) bek.
Története a magyar jogban
A Csemegi-kódexben A Csemegi-kódex a büntetések terén hat különfélét különböztetett meg: halálbüntetés, fegyház, államfogház, börtön, fogház, pénzbüntetés. Ezekkel együtt lehetséges volt a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlásának ideiglenes eltiltását is, mint mellékbüntetést kiszabni.
Az 1961. évi Btk.-ban Az 1961. évi V. törvény szerint a mellékbüntetések a következők voltak: 1. közügyektől eltiltás, 2. foglalkozástól eltiltás, 3. kitiltás, 4. kiutasítás, 5. vagyonelkobzás, 6. pénzbüntetés.1961. évi V. törvény 35. § (2) bk.
Az 1978. évi IV. törvényben
Az 1978. évi IV. törvény a szankciórendszer vonatkozásában a korábbinál árnyaltabb szabályozást kívánt alkotni. A főbüntetéssel kapcsolatos rendelkezéseken túl, bevezette a pénzbüntetés „napi tételes” rendszerét, valamint lehetővé tette egyes mellékbüntetések önállóan történő alkalmazását.
Fajtái az 1978. évi IV. törvény szerint 1. pénzmellékbüntetés, 2. közügyektől eltiltás, 3. foglalkozástól eltiltás, 4. járművezetéstől eltiltás, 5. kitiltás, 6. kiutasítás.1978. évi IV. törvény 38. § (2) bek.
Pénzmellékbüntetés feltételei: határozott tartamú szabadságvesztés mellett, és megfelelő keresete (jövedelme) vagy vagyona van a vádlottnak
a) pénzmellékbüntetésre kell ítélni, ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követi el,
b) pénzmellékbüntetésre lehet ítélni, ha ezzel újabb bűncselekmény elkövetésétől hatásosabban lehet visszatartani.
A pénzmellékbüntetés legalacsonyabb összege tízezer forint, legmagasabb összege tízmillió forint.
Közügyektől eltiltás feltételei: szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélés, és a vádlott méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen.
Foglalkozástól eltiltás (2010-ben a mellékbüntetések átalakításakor a foglalkozástól eltiltás önálló büntetéssé változott.)
Járművezetéstől eltiltás feltételei (a járművezetéstől el lehet tiltani azt, aki): a) az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, b) vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. Tartama: 1-10 év vagy végleges. Bővebben
Kitiltás feltételei: csak a törvényben meghatározott esetekben (ha az adott bűncselekmény esetén a törvény engedi), akit szabadságvesztésre ítélnek, egy vagy több helységből vagy az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani, ha e helyeken tartózkodása a közérdeket veszélyezteti. Tartama: 1-5 év
A kiutasítás feltételei: nem magyar állampolgár személyt ítélnek el, akinek az országban tartózkodása nemkívánatos. Tartama: 1-10 év vagy végleges.
Katonai mellékbüntetések
Csak azzal szemben szabhatók ki, aki a büntető szabályok szerint katonának minősül:
a) lefokozás,
b) a szolgálati viszony megszüntetése,
c) rendfokozatban visszavetés,
d) a várakozási idő meghosszabbítása.
Főbüntetés helyett mellékbüntetés A korábbi Btk-nak az 1993-ban megállapított 88. §-a alapján bizonyos mellékbüntetések (foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, kiutasítás) önállóan, főbüntetés helyett is alkalmazhatók voltak, ha az egyéb törvényi feltételek fennállnak. (Korábban mindezt csak a bírói gyakorlatban ismerte ezt el.)
A korábban hatályos Büntető Törvénykönyv 88. § szerint:
A közügyektől eltiltás és a pénzmellékbüntetés nem volt önálló büntetésként alkalmazható.
Források A Btk. 2008. február 17-én hatályos szövege 1961. évi V. törvény a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről Jegyzetek