A Command & Conquer 3: Tiberium Wars egy valós idejű stratégiai videójáték, amelyet 2007. március 28-án adott ki az Electronic Arts Los Angeles. A videójáték alapja a Westwood Studios által megalkotott Command & Conquer-sorozat második része, a Command & Conquer: Tiberian Sun, így újfent a Global Defense Initiative (röviden GDI), és a Brotherhood of Nod (röviden Nod) kerül előtérben, miközben egy ismeretlen részvevő is csatlakozik az alternatív Földért folytatott háborúhoz.
Előzmény A "Második Tiberium háború" (Second Tiberium War) során a Nod karizmatikus vezetője, Kane ismét megmenekül a haláltól, igaz, súlyosan károsodott testét a CABAL kiborgjai megkaparítják, és létfenntartó berendezésekre kapcsolva hagyják gyógyulni. Az emberi faj kipusztítását kitervelő mesterséges szuper-intelligencia haderejét a GDI és a Nod közös erővel elsöpörte a Tűzvihar-krízisként (Firestorm Crisis) ismert háború során, ám annak központi része fennmaradt, és a "Prófétával" való egyesüléssel egy új intelligencia jött létre.
A GDI az ellensége szétziláltságát felismerve jelentősen csökkenteni kezdte a hadseregre fordított általános kiadásokat, hogy a bolygót súlyosan megfertőző földönkívüli ásvány, a tiberium terjeszkedése elleni kampányra illetve az emberek életkörülményein való javítására fordítsa erőforrásait. A GDI tudósai a Föld állapotát kutatva kénytelenek lettek három zónára felosztani a szárazföldet; a kék zóna (Blue Zone) többnyire a GDI védelme alatt álló, biztonságosnak ítélt lakható övezetek, az emberi civilizáció utolsó fellegvárai. A sárga zóna (Yellow Zone) területeire már sokkal inkább a harmadik világbeli életkörülmények a jellemzők, tiberium-fertőzöttsége is jelentős, a vörös zóna (Red Zone) pedig a legveszélyesebb területek, közönséges ember számára az ottani túlélés a megfelelő védőfelszerelés hiányában lehetetlen.
A GDI a védelmi források növeléséért kampányoló csekély politikai kisebbség hangjára ügyet sem vett, és az újraegyesülő Nod a sárga zónák lakosságát próbálja maga mögé állítani. Eközben a Naprendszer határán egy földönkívüli faj űrflottája egyenesen a Föld felé tart.
Hadjárat Története kezdetben a GDI és Nod újra fellángolt csatáiról szól, ám az új faj, a Scrin megjelenése átírja az ismert játékszabályokat, így hozva el a "Harmadik Tiberium háború" (Third Tiberium War) néven ismert globális kiterjedésű összeütközések kétéves sorozatát.
GDI bélyegkép|A GDI második küldetéséről készült kép A GDI későn észleli a Nod tervét, így nem marad más választása, mint az újabb kiterjedt csatározás az általa terroristaszervezetként aposztrofált ellenséggel. Kalifornia északi részén a Nod bázist sikerült elpusztítani, majd Kane serege a Pentagont próbálja elfoglalni, amit sikerül megakadályozni, és felszabadítani a virginiai Langley városában fekvő légi bázist is. Ezt követően a Pentagonhoz vezető utánpótlási vonalakat kell megvédelmezni, majd pedig kisöpörni a Nod-ot Washington D.C.-ből, és visszafoglalni a Fehér Házat.
A második fejezetben a sárga zónabeli Egyiptomban kell megtörni a Nod helyi kontrollját; Alexandriát visszafoglalva megsemmisíteni az ellenség tiberium-fegyverkészletét, Kairó elfoglalásával pedig megkaparintani a Testvériség nukleáris arzenálját.
A harmadik fejezetben a Kelet-Európa sárga zónáiban ütközik meg a két ősi ellenfél, ahol ismét Szarajevó lesz a döntő ütközet helyszíne, amikor is a Nod főtemplomát elpusztítja a GDI. A csata előtt Horvátországban egy bázist kell visszaszerezni, és Albániában elpusztítani a Nod helyi járműparkjának tekintélyes részét. A Nod központ elleni ostrom során az ellenség a folyékony tiberium-bomba bevetésével mindkét fél számára súlyos veszteségeket okoz, a civil lakossággal együtt több millióan hallnak meg.
A negyedik fejezetben érkezik a Földre a Scrin, aki rögtön meg is támadja Közép-Európát; először a németországi Münchenből kell kimenekíteni a lakosságot az idegen invázió kegyetlen mészárlásától, majd Stuttgartban ellentámadással visszaszorítani a Scrin előrenyomulást. Kölnben a súlyos harcok árán elért győzelmet követően Bernben következik be a végső ütközet, hogy kiűzzék a Scrint az térségből.
Az ötödik fejezet már az idegen hódítás megtörésén van a hangsúly, akik a tiberium felfedezésének helyszínén, Olaszországban építették ki főbázisukat; Róma visszafoglalását követően megkezdődik a háború döntő ütközete a "Ground Zero"-ként ismert vörös zónában. Az erősen védett Relé-pont (Relay Node) lerombolásával sikeresen megakadályozza a GDI a Scrin betakarító-invázió győzelmét.
Nod A Nod teljes ereje a "Második Nod egyesítő háborút" (Second Nod Reunification War) követően ismét Kane kezébe összpontosulhat, és megkezdődik a legendás vezér harmadik csatája az imperialista zsarnok-szuperhatalomnak propagált GDI-vel szemben. A philadelphiai GDI űrbázis ostromával kiiktatja annak rakéta-ellenes szenzorjait és műholdas megfigyelő-rendszerét, majd Washington D.C. két kiemelt légi bázisát szerzi meg. Az ellenséges utánpótlási vonalak elleni támadást során elpusztul a GDI helyi tengerészeti hadereje, és sikeresen elfoglalják, és megtartják egy darabig a Fehér Házat.
A második fejezetben Brazíliában kell megvédeni a tiberiummal kapcsolatos kutatások helyszínét, majd a harmadik fejezetben az erőforrásokat Szarajevóba kell szállítani. Szlovéniában egy Nod Armageddon-osztályú bombázórepülő roncsai közül kell kimenekíteni a folyékony tiberium-bombát. A nagy összecsapás a Nod szarajevói főtemplomában következik be, ahol ugyan először sikerül megakadályozni a GDI-t abban, hogy megszerezze a tiberium-bomba alapanyagait, és leverni a Testvériség belső ellenségeit is, ám a GDI kampányban végül a Nod elveszíti a várost.
A negyedik fejezetben landol a bolygón a Scrin faj. Kairóban vissza kell szerezni a korábban lefoglalt nukleáris-készleteket a GDI-től, majd az ausztráliai Sydney-ben kell megütközni az idegenekkel, miközben a város megmentéséért folyó harcban atomcsapást mér a Nod az amúgy is megosztott figyelmű GDI-re, aki így kénytelen lesz feladni a városért folyó kétfrontos csatát. A közép-ausztráliai Ayers Rock-ban elpusztítja Kane az Testvériség önjelölt parancsnokát, Killian Qatar-t, és kiűzi a GDI-t a kontinensről.
Az ötödik fejezetben a Nod szintén a Scrin ellen száll szembe; Itália északi részén a Testvériség az által kifejlesztett tiberium-katalizátor rakétával pusztítja el az idegeneket, majd a félsziget hegyeiben megtámadja és elfoglalja a Scrin Idegközpontot (Nerve Center), hogy elküldje a Második Tiberium háborúban felfedezett idegen adathordozót, a Tacitus-t a Naprendszeren túli űrbe, remélve hogy tervei során felhasználhatja a Scrin egy részét. A Tevere-folyó vörös zónájában a Nod megütközik mind a GDI, mind a Scrin erőivel, hogy megszerezhesse a utolsó megmaradt betakarító-átjáró tornyot, a Threshold 19-et, majd elsöpri a GDI helyi haderejét. A Nod az emberi beavatkozással szemben sérthetetlenné vált idegen tornyot saját hatalmának növelésére kívánja felhasználni, miközben a GDI a Scrin elleni végső ütközetre készül.
Scrin A Scrin a negyedik fejezetben csatlakozik a kampányhoz, hogy befejezze a Föld tiberium általi megfertőzésének utolsó lépéseit. Első támadása Londont éri, majd a GDI előtt behatol Münchenben, utána pedig visszatér a horvátországi GDI-Nod csata helyszínére, hogy tanulmányozza a folyékony tiberium fejlesztéseket. A Scrin célja, hogy Olaszországban felépített Relay Node után a bolygó összes vörös zónájában olyan különleges szerkezeteket építhessen fel, amelyek segítségével nemcsak a tiberium további terjedését, de az intergalaktikus civilizáció inváziójának utánpótlását is biztosítani lehessen. Azonban a GDI a legtöbb tornyot lerombolta, csak a Threshold 19 marad fenn, ezt pedig meg kell védelmezni a GDI ostromától, melyet végül a Nod megszerez magának.
Utóhatás A GDI legyőzi a Scrin inváziós haderejét, akik soha többé nem fognak megjelenni a Földön, míg a Nod újra eltűnik a szeme elől, egészen a Negyedik Tiberium háborúig (Fourth Tiberium War). A Nod a maga sajátos vallásos ideológiáját követve a Próféta visszatérését, és az utolsó idegen torony megszerzését taktikai győzelemnek értékeli. A Scrin hadjárata vereséggel végződik, mivel nem lesz képes megszállni a lételemének tekintett tiberiummal fertőzött planétát.
Játékmenet A Tiberium Wars játékmenete a hagyományos RTS videójátékok vonalát követi. A térkép különböző pontjain elterülő tiberium-mezőkből lehet összegyűjteni a tiberiumot, amelyet kreditté átalakítva lehet az építkezésre, az egységek gyártására, a fejlesztések támogatására és támogató erők lehívására felhasználni.
A tiberium kitermelését mindhárom oldal az aratókkal (harvester) oldja meg; ezek az erős páncéllal rendelkező egységek a tiberium-mezőkön kinőtt kristályok felszedésével, és a finomítóba (refinery) való elszállításával biztosítják a gazdasági hátteret. A tiberium-mezők közepén általában megtalálható egy különös földrepedés, ahonnan a kitermelhető ásvány újratermelődése származik, így az elhúzódó ütközetek anyagi fedezete többé-kevésbé megoldható. A sorozat korábbi részében megjelent két fajta tiberium használható fel; az általános zöld színű, és a ritkább, ám több kreditet adó kék színű ásvány.
Az építkezést a Tiberium-sorozat hagyományait követve különálló interfészben folyik, ahol a felhasználható kreditösszeg fokozatos levonása során készül el a struktúra, amelyet aztán a bázis központjának tekinthető főépület, illetve a korábban felépített más létesítmények által megnövelt építkezési területen belül lehet elhelyezve azonnal működésbe hozni. Ugyan elsősorban a főépület szolgáltatja az építhető struktúrák alapját, de mindhárom oldal felhúzhat további gyártó- és támogató épületfület biztosító kiszolgáló épületeket, amelyek az adott technológiai szint függvényében ugyanazt a funkciót látják el. A legtöbb épület rendelkezik meghatározott mennyiségű energiaszükséglettel, ezt az erőművek (power plant) felépítésével, illetve energiatermelő kapacitásuk megnövelésével lehet fedezni. Ha áramkimaradás lép fel, a főépület által nyújtott radartámogatás, és a statikus védelem működés megszűnik mindaddig, amíg nem növelik meg a felhasználható energiaszintet illetve manuálisan nem áramtalanítanak egy-két épületet. Az áramhiány az építkezés, a kiképzés és a fejlesztés idejét is megnöveli.
Az egységek kiképzése mindhárom oldal az adott harci osztályt képviselő épület felhúzásával érheti el, ugyanakkor a Tiberium-sorozat korábbi részeivel szemben, itt is minél több egységképző épület van, annál több a játékos egyidejű gyártókapacitása is, mivel minden további kiképzést szolgáló létesítmény új gyártófület biztosít a számára. A légi egységek egyes képviselőinél a további légierőt kiképző épület alapvető a hadrendbe állítható mennyiség megnövelésére. Továbbá a járművekért és a légierőért felelős épületek a falain túl szabadon lebegő javító-drónok segítségével képesek helyreállítani az adott fegyvernemhez tartozó egységet, ha az a hatósugarába kerül.
A kezdőterületen található tiberium-mező kimerülését követő utánpótlás illetve a térkép felfedezése, és birtokbavétele a győzelem alapját képezi, ezért mindhárom oldal rendelkezik olyan speciális szárazföldi járművekkel, amelyek képesek pár percen belül átalakulva új építkezési területet adni avagy a létező hatósugár kiterjedését megnövelni. Ez természetesen nemcsak az új tiberium-mezők szélén kiépült kitermelőhelyek, de a térkép kulcspozícióinak védelme szempontjából is fontos funkció.