thumb|150px|Havihegy Pécs térképén
Havihegy vagy Havi-hegy (korábban Kakasdombnak ill. Kokasváry-hegynek is hívták) Pécs egyik városrésze a Mecsek déli oldalán. Innen nyílik az egyik legszebb kilátás a Pécs városra. A terület kiemelkedő eseménye a havihegyi búcsú. A búcsúhoz szervesen hozzátartoznak az árusok sátrai, a kirakodók vására. Tengerszint feletti magassága 170–246 m.
Története A hegy a földtörténeti újkor miocén időszakában keletkezett szarmata mészkőből. Elsősorban elpusztult mészvázú tengeri élőlények felhalmozódott maradványai hozták létre a kőzet anyagát. A miocén kor óta a Mecsek folyamatosan emelkedett ki a tengerből. Meredek partjait erős hullámverések alakították, előtte egy közel sík sekély vizű sáv alakult ki. A meredek fal az abráziós fal, a közel sík sekély vizű partszakasz az abráziós terasz. Ilyen terasz a Havihegy felülete is.
A városrész a török korban őrhely volt valószínűleg.
A Havi-hegy déli, délnyugati oldalán (inkább a hegy lábánál) 1722-ben még csak hét utca létezett.Madas térképe az 1722. évi állapot szerint! A Havi-hegy aljának beépítése 1786 után felgyorsult, ám a még jelentősebb fejlődés ebben a városrészben 1828 után kezdődött.MADAS-külváros I. 1985. 7-31. p. és az 1786-os 1828-as térkép. Pesty Frigyes adatközlője szerint a Havi-hegy 1865-ben „szölöüvel beültetett meredek, sziklás hegy. Nevét a dombon épített Haviboldogasszony Kápolnától nyerte.”Dercsényi 1966. 142-43. p. 1690-ben kitört Pécsett a pestisjárvány. Akkor a város lakói fogadalmat tettek, hogy a járvány elmúltával emlékkápolnát emelnek a Kokas-dombon. Fogadalmukhoz híven az építőanyagot kézben hordták fel a meredek hegyoldalon. Bárdos István szerint a kápolna építésére engedélyt kért a német polgárság Karaffa generálistól, aki báró Kurcz prefektust bízta meg a hely kijelölésével. Legalkalmasabbna látszott a város fölött elterülő magaslat, melyet azelőtt „Kakasdomb”-nak vagy „Bajraktár”-nak hívtak. (Bajraktar török szó, zászlót jelent). Valószínűleg itt tartotta a török örseit.Bárdos István: Pécs régi német utcanevei. Pécs, 1933, 46. p.
Az ismétlődő pestisjárványok nyomasztó hatása alatt 1713. augusztus 25-én határozta el Pécs város tanácsa, hogy az akkori piactéren (ma Széchenyi tér) Szentháromságszobrot állíttat. A Szentháromság-emlék érdekes történetét Romváry Ferenc dolgozta fel.Romváry 1982. 306-313. p.
Határai Nyugaton a Tettye utca (Mecsekoldal) Északon a Tettye tértől némileg északra, illetve a Havi dűlő (Mecsekoldal), a Gyükés köz és az Égett-hegyi út (Gyükés) Keleten a Wass Albert út (Piricsizma) Délen az Ady Endre út (Budai városrész) és az Ágoston tér (Belváros)
Képek
Jegyzetek
További információk Ezt a panorámás képet mindenképp nézd meg!!! A havi-hegyi búcsújárásról. [ A magyar elektronikus könyvtár oldaláról: Havihegyi búcsúskönyv.] Festmény a havihegyi kápolnáról.
Kategória:Pécs városrészei