A hosszúfarkú földiszalakóta (Uratelornis chimaera) a madarak osztályának, szalakótaalakúak rendjébe, a földiszalakóta-félék (Brachypteraciidae) családjába tartozó Uratelornis egyetlen faja.
Rendszerezése A fajt Walter Rothschild brit bankár, katona és zoológus írta le 1895-ben.
Előfordulása Madagaszkár délnyugati részén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi száraz erdők és cserjések, valamint másodlagos erdők. Állandó, nem vonuló faj.
Megjelenése Testhossza 47 centiméter.
Szaporodása A föld alá készíti fészkét. bélyegkép|220px|A fészek bejárata Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe kicsi és csökken, egyedszáma 9500-32600 példány közötti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.
Jegyzetek
Források
– magyar neve
További információk Képek az interneten a fajról
Kategória:Földiszalakóta-félék Kategória:Madárfajok Kategória:Madagaszkár endemikus madarai