I. Hosszúnyakú Reginár (a korabeli forrásokban „Rignerius Langhals” v. „Raginerus dictus Longi-colli”) középkori nemesúr, a németalföldi Hainaut első ismert grófja.

Élete 850 körül született, szülei valószínűleg Giselbert, Maasgau grófja, és I. Lothár római császár lánya voltak.A leszármazását rögzítő elsődleges forrás nem ismert. Életének korai szakaszáról semmi nem ismert, de feltehetően a nyugati-frank uralkodó oldalán harcolt a betörő vikingek ellen.Az „Annales Hanoniæ” megemlíti „Rignerius Montensis comes”-t, mint aki a franciák oldalán a viking rablók ellen harcolt 870-ben.Iacobi de Guisia Annales Hanoniæ XIV.X and XIV.XVI, MGH SS XXX Part 1, pp. 172 and 174.Egy másik korabeli krónikás, Guillaume de Jumièges szintén beszámol arról, hogy "Rainier au long cou duc de Hasbaigne et du Hainaut et Radbold prince de Frise" a vikingek ellen harcolt, de a támadók végül visszaszorították a kastélyába. Histoire des ducs de Normandie, par Guillaume de Jumièges II.8, p. 38., Guizot, M. (ed.) Collection des Mémoires relatifs à l'histoire de FranceA „Chronicle of Alberic de Trois Fontaines” szintén megemlíti, hogy 876-ban Reginár a vikingek ellen harcolt.Chronica Albrici Monachi Trium Fontium 998, MGH SS XXIII, p. 749.

II. (Kopasz) Károly frank király 877. június 14-én kelt oklevelében megnevezi Reginárt, mint birodalma egyik befolyásos grófját („Arnulfus comes, Gislebertus, Letardus, Matfridus, Widricus, Gotbertus, Adalbertus, Ingelgerus, Rainerus”), akik a Meuse folyó folyásán túl támogatták volna fia utódlását II. Lajos német király ellenében.Karoli II Imp. Conventus Carisiacensis, MGH LL 1, p. 537. Bár nem ismert, hogy Reginár mikor foglalta el az hainaut-i grófi trónt, de feltehetően a 877. évi oklevél után, hiszen az Hainaut-i grófság a Meuse (Maas) folyásán innen (a bal partján) fekszik.

Károly halála után Reginár a Lotaringiai Királyság uralkodójához, Zwentiboldhoz csatlakozott.Az „Annales Vedastini” egy 895-re datált bejegyzésében megemlíti „Balduinus…comes et Rodulfus frater eius necnon et Ragnerus” grófokat, akik Zwentibold lotaringiai királyhoz csatlakoztak. 898-ban azonban Zwentibold száműzte Reginárt"Reginarium ducem…sibi fidissimum et unicum consiliarium" és később ostrom alá vette Durfost várában, amely a Maas folyó mellett, Maastricht alatt található.Reginonis Chronicon 898, MGH SS I, p. 608. Arnulf császár 899-es halála után Reginár vezette a lotaringiai nemesek felkelését Zwentibold ellen, amikor utóbbi szerette volna királyságát a Keleti Frank Királyságtól függetleníteni. A felkeléshez később számos lotaringiai nemes csatlakozott és 900 augusztusában Reginár csatában legyőzte és megölte Zwentiboldot.

Zwentibold halála után Reginár visszakapta birtokait, amiket korábban Zwentibold kobzott el.IV. (Gyermek) Lajos német király 902. szeptember 10-ére datált oklevelében megerősít egy birtokcserét a stabloi kolostor és „Reginarius comes” között.Die Urkunden Zwentibolds und Ludwigs des Kindes 16, p. 119., Schieffer, Th. (ed.) MGH, IV IV. (Gyermek) Lajos német király eredetileg Gebhardot nevezte ki Lotaringia hercegévé, azonban 910-ben bekövetkezett halálakor Reginár megkapta ezt a címet is. Lajos halála (911) után Reginár vezette a lotaringiai nemeseket, akik III. (Együgyű) Károly nyugat-frank királyt választották meg Lotaringia királyának.

Együgyű Károly uralkodása idején Reginár a Lotaringiai Hercegség katonai vezetője volt, amely tisztséget 915-ben bekövetkezett haláláig viselte. Reginárt 915-ben Károly őrgróffá nevezte ki. „Ragenerus vir consularis et nobilis cognomento Collo-Longus” halálát 915 vagy 916-os dátummal Reimsi Richer jegyzi fel.Richeri Historiarum I.XXXIV, p. 70., Pertz, G. H. (ed.) MGH SS III, pp. 561-657 Halála után a hercegi címet fia, Gilbert örökölte, de utódainak nem sikerült véglegesen megszerezni Lotaringia hercegségét.

Családja és leszármazottai Felesége Albereda (868 – 916), akinek leszármazása ismeretlen, de elképzelhető, hogy Hainaut grófság örökösnője volt.Albereda nevét megadó elsődleges forrás nem ismert.Rösch, S. Caroli Magni Progenies (Verlag Degener & Co, Neustadt an der Aisch, 1977)., p. 108. Guillaume de Jumièges leírja, hogy Reginár gróf felesége foglyokat küldött Rollo viking vezérnek, aranyban és ezüstben váltságdíjat fizetett neki, de nem nevezte meg az asszonyt.Histoire des ducs de Normandie, par Guillaume de Jumiège II.8, p. 40., Guizot, M. (ed.) Collection des Mémoires relatifs à l'histoire de France

Reginár grófnak és feleségének három gyermeke ismert: Giselbert (885/900 – 939) Apja halála után örökölte a lotaringiai hercegi címet,Richer krónikája feljegyzi, hogy „Gisleberto eius filio” lépett apja örökébe „Ragenerus vir consularis et nobilis cognomento Collo-Longus” halála után. Richeri Historiarum, I.XXXIV, p. 70. azonban III. Károly nyugati frank király megtagadta, hogy megerősítse ebben a tisztségben.McKitterick, R. (1983) Frankish Kingdoms under the Carolingians 751-987 (Longman, London and New York)., p. 309. Ezért 918-ban Gislebert fellázadt a király ellen és Szász Henrik herceg, a későbbi német király támogatását kérte.Reuter, T. (1991) Germany in the early middle ages c. 800-1056 (Longman)., p. 140. Később Giselbert ismét elnyerte a francia király pártfogását és visszahelyezték tisztségébe.A megüresedett „Traiectum, Iuppilam, Harstalium, Marsnam, Littam, Capræmontem” birtokokat kapta meg.Richeri Historiæ I, 39, MGH SS III, p. 580. Berengár namuri gróf foglyul ejtette Giselbertet, és csak azután engedte szabadon, hogy Giselbert rokonait („filiis Ragenarii fratris ipsius Gisleberti”) adta szabadságáért cserébe.Flodoardi Annales 924, MGH SS III, p. 373. Giselbert ezután feldúlta Berengár birtokait. 925-ben a német király hadai elfoglalták és a német királysághoz csatolták Lotaringiát, és 928-ban Giselbert lotaringiai herceg lett. 939. október 2-án Andernach közelében a Rajnába fulladt. Utóda Henrik bajor herceg, I. Henrik német király fia lett. Reginár (885/900 – 932 után) Az „Annales Hanoniæ” feljegyzi „Raginerus”-t, mint „Raginerus dictus Longi-colli” fiát.Iacobi de Guisia Annales Hanoniæ VIII.XII, MGH SS XXX Part 1, p. 114. Apja halála után II. Reginár néven örökölte a grófi címet. ismeretlen lánygyermek. Flodoard krónikája feljegyzi egy bizonyos Berengár feleségét mint „sororem [Gislebertum]”, de nem adja meg a nevét. Férje Berengár namuri gróf.

Kapcsolódó szócikkek Hainaut-i grófság Hainaut grófjainak listája

Jegyzetek

Források Charles Cawley: Medieval Lands. Online változata a Foundation for Medieval Genealogy weboldalán elérhető.

Kategória:Hainaut grófjai Kategória:915-ben elhunyt személyek