A Szeret (románul Siret) a Duna bal oldali mellékfolyója. A Kárpátokban ered, az Ukrajnához tartozó Észak- Bukovina területén, majd 470 km-t tesz meg Románia területén déli irányban, amíg Galați várostól délre a Duna folyóba torkollik.
Nevének eredete Az ókorban Hieraszosz (Ἱέρασος), illetve Gerasius volt a neve. Bíborbanszületett Konstantin „A Birodalom kormányzása” című művében szereplő Szeretosz folyónév valószínűleg azonos a Szeret folyóval. A névnek valószínűleg köze van az óind sarat ('patak') és sarati ('folyni'), és az indoeurópai *sreu ('folyni') szavakhoz.Schütz István. Fehér foltok a Balkánon - Bevezetés az albanológiába és a balkanisztikába. Balassi Kiadó, 2006. p. 61
A folyó neve történelmi szempontból is fontos. Bizonyítja, hogy a Keleti-Kárpátok és a Dnyeszter között soha nem éltek dák vagy trák nyelvű törzsek. A trák és dák nyelvek, és hozzájuk hasonlóan az illír, az albán, a kelet-balti és a germán nyelvek is – az indoeurópai gyökszavak szókezdő sr- mássalhangzó csoportjába egy -t- hangot ékeltek. Az indoeurópai *sreu ('folyni') jelentésű gyökszóból ilyen -t- közbeiktatással lett a balkáni Strymon (ma Sztruma) folyónév, az erdélyi Sztrigy-patak (románul Streiu) és az észak-magyarországi Strém-patak neve. Ugyanebből a gyökszóból keletkeztek a német strom ('áramlat') és az angol stream ('áramlat') szavak is. Egy másik példa: indoeurópai *srp-ből ('kígyó’) az albánban shtrebë (‘sajtkukac’) (vö. román strepede ua.) és shtërpinj (‘csúszómászók’) lettek. A kentum-jellegű indoeurópai nyelvek, - mint például a román is - viszont a sar-, ser- szótaggal oldották fel a mássalhangzó-torlódást. Így alakultak a kentum-jellegű indoeurópai nyelvekben az olyan szavak, mint az óind sarat (‘patak’), vagy a latin serpens ‘kígyó’ (vö. román şarpe ua.).
Mellékfolyói Nagostina Cacaina Şomuzul Mare Moldava Beszterce (Bistrița) Tatros (Trotuș) Putna Bodza (Buzău)
Nagyobb települések a folyó mentén Berehomet (Берегомет) Sztorozsinyec (Сторожинець), Ukrajna Szeretvásár (Siret), Románia Grămeşti Zvoriştea Liteni Dolhasca Páskán (Paşcani) Stolniceni-Prăjescu Románvásár (Roman) Bákó (Bacău) Diószén (Gioseni) Klézse Egyedhalma (Adjud) Rekecsin (Răcăciuni) Mărășești Galați
Jegyzetek
Források
További információk
Kategória:Románia folyói Kategória:Ukrajna folyói Kategória:A Duna mellékfolyói