Abádszalók város az Észak-Alföld régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Kunhegyesi járásban. 1895-ben jött létre Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével.Magyar Királyság (1819–1869) - Második katonai felmérés, mapire.euDömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961), hungaricana.hu Ma a Tisza-tó turisztikai régió jelentős városa és Tiszafüred után a Tisza-tó egyik legkiépítettebb idegenforgalmi központja.
Fekvése A Tiszafüred–Kunhegyesi-sík és a Nagykunság északnyugati részén fekszik, Szolnok és Tiszafüred között − bár ez utóbbihoz lényegesen közelebb −, a Tisza középső szakaszának bal partján, a Tisza-tó mellett.
A szomszédos települések: északkelet felől Tiszaderzs, kelet felől Tiszaszentimre és Tomajmonostora, délkelet felől Kunmadaras, dél felől Kunhegyes, nyugat felől Tiszabura, északnyugat felől pedig Kisköre és Tiszanána – utóbbi kettő a Tisza túlsó partján fekszik. Észak felől a legközelebbi település Sarud – ugyancsak a Tisza túlpartján –, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek; abból az irányból Abádszalók Újlőrincfalvához tartozó, lakatlan külterületekkel határos.
Megközelítése Közúton három irányból érhető el: Kisköre-Tiszabura és Tiszaderzs felől a 3216-os, Kunhegyes felől pedig a 3221-es úton. Külterületeit érinti még a 3217-es út is.
Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben a 33-es főútról közelíthető meg, tiszafüredi, vagy a 34-es főútról, kunhegyesi letéréssel.
A hazai vasútvonalak közül a MÁV 102-es számú a érinti, melynek korábban két megállási pontja is volt a határai között. Abádszalók megállóhely a település lakott területétől viszonylag távol, 4–5 kilométerre nyugatra helyezkedik el, a 3216-os út vasúti keresztezése mellett; közúti elérését a 32 322-es számú mellékút biztosítja. Kisgyócs megállóhely a város déli külterületei között létesült, nem messze a névadó településrésztől, de ma már ott nincs személyforgalom.
A közúti tömegközlekedés lebonyolítását a MÁV Személyszállítási Zrt. autóbuszai végzik.
Története bélyegkép|Általános iskola légi fotó, Abádszalók Abádszalók település Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével jött létre 1896-ban. Abádot, mint fontos Tiszai révhelyet, Thonuzaba besenyővezér birtokaként említi Anonymus, Szalók neve pedig török eredetű, a honfoglalás kori Zaluch (Szalók) személy-, és nemzetségnévből alakult ki. A község neve 1271-től sűrűn fordul elő az oklevelekben. 1697-ig folyamatosan lakott hely volt, majd elpusztulhatott, mert 1703-ban nem említik faluként. 1717-től tudunk arról, hogy megindult a községi élet. A falu lakosainak életében mindig a mezőgazdaság volt a döntő, mert az ipar kialakulásának a földrajzi és gazdasági tényezők nem kedveztek. 1740-ben Orczy László 44 német iparos családot telepített Szalókra. Leszármazottaik elmagyarosodva ma is ott élnek, és sokan közülük folytatják apáik egykori mesterségét. Nagy hagyományai voltak a gyékényszövésnek, kosárfonásnak; e tevékenységekhez az alapanyagokat a Tisza árterülete biztosította. A halasi Csipkeház segítségével sok parasztasszony tanulta meg és közülük nem egy ma is műveli a csipkeverést.
Az 1973. május 16-án átadott Kiskörei vízerőmű építése, majd később a Tisza-tó kialakulása jelentősen megváltoztatta a település életét, lehetőségeit. A tó szigetekkel tarkított, duzzasztással létrehozott 127 négyzetkilométeres árterületének 14 négyzetkilométeres szabadvíz felülete Abádszalóknál található. A település ma már a vízi sportokat, szabadstrandokat, könnyűzenei programokat kedvelő turisták közkedvelt helye. Az „Abádszalóki Nyár” rendezvénysorozat kulturális, képzőművészeti, és sportprogramjai évek óta biztosítják a vendégek és a lakosság számára a szabadidő tartalmas eltöltését. Több mint 40 vállalkozás, éttermek, büfék, vendéglátóegységek, kempingek, panziók, csónakkikötők szolgálják a vendégek ellátását, kikapcsolódását. Az abádszalóki Attila-öbölben kijelölt területen motoros vízi sporteszközök is használhatók (ld. térképszelvény). Szörfözők színes kavalkádja borítja a vizet, és fehér vitorlák látszanak a távolban. Az enyhe lejtésű homokos vízpartot napozók és fürdőzők tarka hada lepi el, akik épp a környéken tett kirándulások, evezős- és csónaktúrák, kerékpártúrák fáradalmait pihenik ki, és szívesen megmártóznak a tó vízében.
2005-ben Abádszalók városi címet kapott.Abád és Szalók ma már elválaszthatatlan egymástól , szoljon.hu
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 1,1% németnek mondta magát (14,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,9%, református 26,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 23,5% (21,7% nem nyilatkozott).Abádszalók Helységnévtár
2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 4,2% cigánynak, 1,2% németnek, 0,2% románnak, 0,1% görögnek, 0,1% bolgárnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,3% volt református, 16,1% római katolikus, 0,2% görögkatolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% izraelita, 0,7% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 23,1% felekezeten kívüli (40,1% nem válaszolt).Abádszalók Helységnévtár
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Vincze Ferenc (független) 1994–1998: Bordás Imre (független) 1998–2002: Bordás Imre (független) 2002–2006: Bordás Imre (független) 2006–2010: Bordás Imre (független) 2010–2014: Kovács Mihály (független) 2014–2016: Kovács Mihály (Abádszalókért) 2016–2019: Balogh Gyula (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Balogh Gyula (Fidesz-KDNP) 2024– : Balogh Gyula (Fidesz-KDNP)
A településen 2016. május 8-án időközi polgármester-választást tartottak, mert az előző polgármester február első felében lemondott posztjáról. https://index.hu/belfold/2016/02/12/lemondott_abadszalok_polgarmestere_kovacs_mihaly/
Egyházi közigazgatás Római katolikus egyház Az Egri főegyházmegye (Egri érsekség) székesegyházi főesperességének Hevesi Esperesi Kerületéhez tartozik. Önálló plébániával rendelkezik. Római katolikus temploma a Szent Kereszt felmagasztalása templom.
Református egyház A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjéhez (esperességéhez) tartozik. Önálló anyaegyházközség.
Nevezetességei jobbra|bélyegkép|260px|A Mikszáth utcai református templom Tiszaabád református temploma 1787 és 1789 között épült. Tiszaszalók mai református temploma 1811 és 1822 között épült. 1842-ben tetőzete leégett, majd 1924-ben újjal cserélték ki. Tiszaszalók római katolikus temploma 1744-ben barokk stílusban épült. A berendezés: a szószék, a keresztelőkút copf stílusú, és 1790 körül készült. Oltárképeit az abádszalóki születésű Kovács Mihály festette 1870-1873-ban. Babamúzeum: A kiállításon a Kárpát-medence 156-féle viselete 360 babán (56 cm-es hiteles kicsinyített másolatok) látható és a világ 65 országának 226 babája is megtekinthető. A kiállítás folyamatosan bővül. Malom-fogadó: A Mikszáth út tiszai strand felé eső részén áll a Malom-fogadó. A ház valaha az Eppinger-féle malom épülete volt, amelyben 1912-1913-tól az abádszalóki gőzfűrész és gőzmalom működött. Lakóház (Mikszáth u. 23.): A 19. század második felében épült klasszicista stílusban. Lakóház (Mikszáth u. 26.): A 19. század második felében épült klasszicista stílusban. I. világháborús emlékmű. "Kettecskén" című szobor: 2001-ben készítette Morvay László. Laki Kálmán mellszobra: Györfi Sándor készítette. 1848-as emlékmű. "Attila"-kút. Kossuth Lajos mellszobra: Györfi Sándor készítette.
Abádszalók címere, zászlaja, lobogója
Abádszalók város önkormányzati címerét 1996-ban alkotta meg Szekeres István grafikusművész. A címer heraldikai leírása: „álló háromszögű pajzs zölddel és kékkel vágott felső mezejében kiterjesztett szárnyú, fejével jobbra fordult arany sas, csőrében arany koszorút tart; az alsó mezőben középen két függőlegesen lebegő, kifelé ívelt helyzetű ezüst csuka.” A pajzsot és a címer minden részletét fekete vonal határolja. Külső dísz: pajzs felett fekete „ABÁDSZALÓK” felirat.
A zászlóról a rendelet a következőket tartalmazza: „1:2 arányú (90*180 cm) fekvő téglalap ezüst mezővel, a szélein felül zöld, alul kék osztással /1/6, 4/6, 1/6, melyen a címer az első harmadban helyezhető el.”
„A lobogó 2:1 arányú (180*90 cm) álló téglalap a zászlónál megadott színbontásban, alján 10 cm-es arany rojttal; a címer a felső harmadban helyezhető el.”
Színek: Abádszalók a helység színéül a zöld, a fehér és a kék színt választotta, ami elsősorban az önkormányzati zászló és lobogó kék-fehér-zöld sávjában fejeződik ki. Ezek a színek az abádi és a szalóki örökség részei. A kék és fehér kezdettől színi jelképei Jász-Nagykun-Szolnok vármegyének. A tájnak, az emberi létnek ugyanakkor a levegő – víz – fényen kívül fontos eleme a zöldellő határ, a föld, a termelés is. A zászló fehér színe a tisztaságot, az ártatlanságot, a győzelmet, a tökéletességet jelképezi, utal a fehér ruhában mennybe emelkedő Jézusra, de jelenti a világosságot és az isteni földöntúli fényt is. A kék: az ég, a levegő és a víz színe, a tisztaságot, az igazságot és a hűséget szimbolizálja. A zöld: a tavasznak, a feltámadásnak és a halhatatlanság reményének, a Paradicsomnak a színe. Jelenti a megújuló földi életet, a művelt tájat, az érintetlen természetet, az itteni gazdálkodás fontosságát, az emberi helytállást és a munka értelmét.
Ismert személyek Itt születtek Udvarhelyi Miklós (Tiszaabád [ma: Abádszalók], 1790. – Pest, 1864. január 14.) színész, a magyar színészet egyik úttörője Kovács Mihály (Tiszaabád [ma: Abádszalók], 1818. július 25. - Budapest, 1892. augusztus 3.) magyar festőművész Balla Miklós (Tiszaabád [ma: Abádszalók], 1874 – Budapest, 1912. november 3.) író, költő, újságíró, lapszerkesztő Kovács Pál (Tiszaabád [ma: Abádszalók], 1892. szeptember 13. – Zimony, 1914. június 29.) magyar katona, az első világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia első hősi halottja Ember Mária (Abádszalók, 1931. április 19. – Budapest, 2001. december 30.) magyar író, újságíró, műkritikus, műfordító, történész, kutató Ember Judit filmrendező Sváby Lajos (Abádszalók, 1935. február 4.) Kossuth-díjas magyar festő, főiskolai tanár. Abádi Nagy Zoltán (Abádszalók, 1940. november 16.) irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem Észak-amerikai Tanszékének alapító emeritus professzora, az Angol-Amerikai Intézet alapító igazgatója, a DE volt rektora.
Fiktív személyek Lakinger Béla, az „abádszalóki hős” Moldova György A Lakinger Béla zsebcirkáló című kisregényének egyik kitalált figurája, címszereplője. Abádszalókon végrehajtott hőstettének mibenlétére a műben nem derül fény, de a sokak által emlegetett, bár senki által nem ismert hőstett emlékére egy sor vállalat és intézmény vette fel a nevét; egy hajót is elneveztek róla, a többnyire a Rákos-patak torkolatában horgonyzó Lakinger Béla Zsebcirkálót. Lakinger személyéről annyi derül még ki a kötetből, hogy abban az időben, amikor már ő maga sem emlékezett rá, mitől is lett volna hős (bár bizonyosan az volt, hiszen nyugdíjat kapott az államtól ezen a jogcímen), vendéglősként működött egy távoli (fiktív) szigetcsoporton, konyhájának pedig specialitása volt az abádszalóki kocsispecsenye.
Képgaléria
Természeti értékek
Abádi partifecske-telep: Több mint százötven madárfajt azonosítottak ezen a természetvédelmi területen. Védelem alatt áll az Erzsébet-ligetben található, a hajdani alföldi erdőségek világát idéző, százéves kocsányos tölgyes is.
Turizmus