bélyegkép|balra|320px|Kiterjedése bélyegkép|jobbra|320px|Európa flóraterületei
Az északi flórabirodalom (Holarktisz, vagy Boreálisz) a Föld hat (hét) nagy flórabirodalmának egyike. Átfogja a teljes északi mérsékelt égövet – így Európát, Ázsia északi részét és Észak-Amerikát is. Fajai az egykori Laurázsia harmadidőszaki növényzetének utódai. Endemikus növénycsaládok és -nemzetségek
Mivel Laurázsia viszonylag régen elkülönült Gondwanától, a Holarktiszon meglehetősen sok a más flórabirodalmakban elő nem forduló növénycsalád, illetve -nemzetség: fenyőfélék (Pinaceae), nyírfafélék (Betulaceae), platánfélék (Platanaceae), kenderfélék (Cannabaceae), fűzfafélék (Salicaceae), zellerfélék (Apiaceae), bodzafélék (Caprifoliaceae), hunyorfélék (Helleboraceae), boglárkafélék (Ranunculaceae), borbolyafélék (Berberidaceae), szegfűfélék (Caryophyllacea), békabuzogányfélék (Sparganiaceae), harangvirágfélék (Campanulaceae), a varjúhájfélék (Crassulaceae) legtöbb faja, rózsafélék (Rosaceae) több nemzetsége, mint például a rózsa (Rosa), szappanfafélék (Sapindaceae) több nemzetsége, mint például a juhar (Acer).
Flóraterületei A birodalom erdészetileg fontos flóraterületei:
Az arktikus flóraterület növényzete szegényes; a fás szárú növények szinte teljesen hiányoznak; A pacifikus–észak-amerikai flóraterület a Sziklás-hegység vonulatától nyugatra található. A fás fajok közül aránylag kevés lombhullató; sok a fenyő és közöttük sok az endemikus, monotipikus nemzetség (Pseudotsuga, Libocedrus, Sequoia, Sequoiadendron); Az atlantikus–észak-amerikai flóraterület flórája az európai növényzet közeli rokona – több vikariáló fajjal, közös nemzetségekkel (tölgy, bükk, dió, gesztenye, nyír stb.); Az észak-amerikai–boreális flóraterület Észak-Amerika északi része; déli határa a tajga déli határa Észak-Kanadában és Alaszkában. Ez a tajga lényegesen fajgazdagabb eurázsiai analógjánál. Fő erdőalkotó fái: balzsamfenyő (Abies balsamea), duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii), cukorjuhar (Acer saccharum), kanadai fekete luc (Picea mariana). Az atlantikus–európai flóraterület Európa a Golf-áramlat hatásának kitett nyugati partvidékét és a közeli szigeteket öleli fel. A flóraterület éghajlata óceáni, enyhe. Makaronézia flóraterület néven a Madeira-, az Azori- és a Kanári-szigeteket vonják össze. Ez azt jelenti, hogy a természetföldrajzi értelemben Makaronéziához sorolt Zöldfoki-szigetek a hasonnevű flóraterületnek nem részei; növényföldrajzilag ez a szigetcsoport az óvilági trópusok flórabirodalmához tartozik; az eurázsiai–boreális flóraterület nagyjából Eurázsia boreális fenyves övével azonos. Óriási kiterjedésű, de igen fajszegény; erdőit három fenyőféle dominálja: erdeifenyő (Pinus spp.), lucfenyő (Picea spp.), vörösfenyő (Larix spp.); jegenyefenyő (Abies spp.); Az egyes fajok relatív gyakorisága erősen függ a csapadék éves mennyiségétől: a (lombhullató) vörösfenyő csak az öv legkontinentálisabb éghajlatú részein kerül túlsúlyba.
a közép-európai flóraterület átfogja a kelet-európai lombelegyes fenyveseket és a közép-európai lombos erdőket a mediterrán térségig. A mediterrán, atlanti és kontinentális kölcsönhatások aránylag gazdag flórát hoztak létre; a mediterrán flóraterület a Földközi-tenger medencéjét öleli körül úgy, hogy átnyúlik a Fekete-tenger déli partvidékére is. Jellegzetes fajai geofitonok. Sok faj képviseli az ajakosvirágúakat és a hüvelyeseket. Északi, átmeneti jellegű, határvidékét többnyire három részre tagolják; a kontinentális-pusztai flóraterület a Kelet-európai-síkság keleti részét öleli fel az Urálig; a pontuszi flóraterület a Fekete-tenger északi környezete (egyes rendszerekben ehhez sorolják keleten a Kaukázust és délen Anatóliát is); a szubmediterrán flóraterület a Mediterráneumot a kontinentális, a közép-európai és az atlanti flóraterülettől választja el. a turáni flóraterület (aralo-kaspi flóraterület) Európa és Közép-Ázsia határvidéke; a többség szerint a kelet-ázsiai flóraterületen fejlődtek ki a mérsékelt övi lombfák, de legalábbis a juharfélék és a liliomfa-virágúak. Ez az egyetlen olyan térség, ahol az esős trópusi klíma fokozatosan megy át a mérsékelt övibe. Fás flórája Európáéhoz hasonló, de sokkal gazdagabb.
Jegyzetek
Források
Növényföldrajz és társulástan Kempelen Farkas digitális tankönyvtár: Erdészeti ökológia
Kategória:Flórabirodalmak