bélyegkép|jobbra|250px|Színes fények játszanak a Barbakán falán egy pécsi fesztiválon. Pécs Magyarország egyik legrégibb, műemlékekben gazdag települése, a dél-dunántúli régió közigazgatási és szellemi központja. Sokáig úgy is emlegették: Pécs a magyar Heidelberg. Magyarország első hazai nyilvános közkönyvtára is itt létesült 1774-ben, amelyet Klimó püspök alapított, 29 831 kötettel.Az Est Hármaskönyve 1930. II. Kötet. 46-47. l. / Pécs - A magyar Heidelberg 45 - 48 old. A város mai kulturális élete mind a zene-, mind a képzőművészet területén országos szempontból is kiemelkedő. Gyűjteményei (Modern Magyar Képtár, Csontváry Múzeum, Martyn Ferenc Múzeum, Victor Vasarely Múzeum, Amerigo Tot Múzeum, Schaár Erzsébet: „Utca”), városi és magán galériái a 20. századi magyar művészet egyedülállóan teljes bemutatását kínálják. A városban operatársulat és szimfonikus zenekar (Pannon Filharmonikusok) működik, hangversenyélete ugyancsak országosan is jelentős. A város tradicionálisan pezsgő szellemi életét jellemzi, hogy otthont ad többek között a Pécsi Egyetemi Napok, a Pécsi Napok és a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) rendezvényeinek is. Itt működik az ország harmadik legnagyobb hallgatói létszámú egyeteme, a Pécsi Tudományegyetem 24 ezer hallgatóval (2013) (az első a Debreceni Egyetem, második az ELTE).
2010-ben Isztambul és Essen városával egyetemben Pécs Európa egyik kulturális fővárosa volt. A cím elnyerésével számos beruházásra nyílt lehetőség az Európai Unió támogatásával. A Pécs2010 Kulturális Főváros projekt négy kulturális beruházásra épült: Kodály Központ, Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Múzeumok utcája és a Zsolnay Kulturális Negyed. Számos közteret és parkot újítottak fel.
Történelmi háttér bélyegkép|balra|250px|Pécs 1690 környékén. A pécsi lakosság életmódját története során mindig befolyásolta a sokféle nemzetiség jelenléte. A betelepülők saját kultúrájukkal, szokásaikkal hozzájárultak a helyi kultúra sokszínűségéhez és változatosságához, amely gazdag kulturális életet eredményezett. Pécs a török hódoltság idején viszonylag keveset szenvedett háborúktól és csatározásoktól. Nem számított a törökök számára stratégiai végvárnak, sokkal inkább egy kulturális, szellemi központ szerepét szánták neki. Nem véletlen, hogy Pécs ma is Magyarország azon kevés városa közé tartozik, amely a török építészet sok emlékét őrzi (dzsámik, türbe, mecsetek, kolostorok, vízvezetékek, fürdők, kutak, iskolák). A városban szolgálatot teljesítő bégek előkelőhelyet foglaltak el a bejek (szandzsákbég) között. Az iszlám szerzetesek rendházaiban a dervisek vallásos, tudományos és irodalmi tevékenységet folytattak és a szegények ellátása mellett tanítottak is. A soknemzetiségű város (a magyarok mellett nagy számban voltak a délszlávok) kereskedelmi és ipari központ volt. A városban megtelepedő jezsuiták már 1667-ben iskoladrámát adtak elő a helyi lakosságnak.[Márfi Attila: A jezsuita iskolai színjátszás Pécsett a 17. század v égén és a 18. században. Pécsi Szemle 2002. tél, 41-52.]
A török hódoltság után az oktatásért Pécs püspökei voltak felelősek. Klimó György közbenjárásával 1774-ben megnyílt Pécsen az ország első nyilvános könyvtára.[Márfi Attila: Pécs. A városi kultúra színterei 1780-1848. című tanulmánya kézirat; Borsy Károly: A Taizs-nyomdász család Pécsett, Pécsi Szemle 1998. Ő sz-Tél 91-97.p.] A török uralom után a város megszerezte a szabad királyi város címet 1780-ban, amely fontos szerepet játszott a polgári élet kibontakozásában. Ezután már nem a püspök volt a város földesura, hanem kialakították a városi közigazgatást. A város folyamatosan újjáépült és közben sok horvát és sváb nemzetiségű lakost telepítettek be. Az iparosodás során Pécsen is kialakultak európai hírnévre szert tevő gyárak. Ilyenek voltak például a Hamerli Kesztyűgyár (1861), az Angster Orgonagyár (1867), a Littke Pezsgőgyár (1859), Zsolnay Vilmos Majolikagyára (1868) és a Höffler Testvérek és Társa Bőrgyára (1884).[Angstertől Zsolnayig. Szerk: Szirtes Gábor-Vargha Dezső, Pécs, 1999.; Iparosok és bányászok a Mecsekalján. Szerk.: Szirtes Gábor-Vargha Dezső, Pécs, 2002. C. tanulmánykötetek; az idézet Szirtes Gábor: Pécsi Panteon. /Pécs, 1998.] - olvasva: 2014.12.31. Az első világháború után Pozsonyból Pécsre telepítették az Erzsébet Tudományegyetemet.
Intézmények bélyegkép|250px|A Nagy Lajos Gimnázium épülete észak felől. Oktatási intézmények Az önkormányzati óvodák 10 intézményben 4585 férőhellyel működnek. A jegyzői adatszolgáltatás szerint 4408 gyermek van az önkormányzati óvodákba beíratva (2008-as adat 2008-ban Pécsen az általános iskolások száma 9342 volt, a középiskolásoké 10493. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének felmérése szerint az óvodások, általános iskolások és középiskolások száma összesen 24182 volt az elmúlt évben (ebbe bele tartoznak a többcélú intézmények is.).
2013-ban három pécsi középiskola jutott Magyarország 100 legjobb magyar középiskolája közé a HVG által készített listán – Janus Pannonius Gimnázium (65.), Nagy Lajos Gimnázium (73.), Babits Mihály Gyakorló Gimnázium (93.) és Koch Valéria Középiskola (98.).
Pécsi Tudományegyetem bélyegkép|jobbra|250px|A pécsi középkori egyetem rekonstrukciós munkálatai (2013). Pécs a középkori Magyarország egyik kulturális központjának tekinthető: a székesegyház mellett működő iskola már magasabb műveltséget adott. Nem véletlen, hogy Nagy Lajos király Pécset választotta hazánk első egyeteme székhelyének. Virágzó kulturális életét a város a reneszánszban is megőrizte, sőt fejlesztette. Nagy Lajos király alapított először egyetemet Pécsett 1367-ben, ez volt az ország első egyeteme. Nagyon kevés adat ismert róla, többek közt az sem, hogy mikor szűnt meg. Kontinuitása a későbbi pécsi egyetemekkel nincs, de a király nevét viseli a ciszterci rend Nagy Lajos Gimnáziuma. 1785-ben a Királyi Akadémiát Győrből Pécsre helyezték át, ami 1802-ig működött Pécsett. 1923-ban a határokon kívülre került pozsonyi magyar királyi Erzsébet Tudományegyetemet Pécsre költöztették, ahol két karral (orvostudományi és jogi) kezdte meg a működését. 1975-ben alapították a Közgazdaságtudományi Kart. Az intézmény 1982-ben vette fel a Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) nevet. A korábbi Pedagógiai főiskola, majd Tanárképző Kar helyén 1992-ben megalakult a Bölcsészettudományi és a Természettudományi Kar is. 1995-ben a Pollack Mihály Műszaki Főiskola is csatlakozott az egyetemhez. 2000-ben egyesült a JPTE, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola, ekkor változtatták az egyetem nevét Pécsi Tudományegyetemre (PTE).
A Tudományegyetem mellett 1746-tól Pécsett teológiai stúdiumokat is lehet folytatni felsőfokon. Jelenleg az 1991-ben újraindított Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán katolikus teológusok és hittanárok képzése folyik. Az intézmény 1982-ben vette fel a Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) nevet. 2006 szeptemberében bevezették az Európai Unió által kezdeményezett modern oktatási struktúrát, a bolognai folyamat néven ismert felsőoktatási rendszert. Ebben a rendszerben a hagyományos főiskolai és egyetemi képzések helyett a diákok előbb alapképzési (BA, BSc) végzettséget kapnak, majd mesterképzési diplomát (MA, MSc) szerezhetnek, s ha a tudomány érdekli őket, akár doktori képzésbe (PhD, DLA) is léphetnek. A 2014-es országos egyetemi rangsorban a PTE a negyedik helyet szerezte meg (hallgatói kiválóságban 10., oktatói kiválóságban 2. volt).
Színházak, hangversenytermek és mozik 250px|bélyegkép|balra|A Pécsi Nemzeti Színház épülete a Király utcában.
A 19. század közepén Pécs soknemzetiségű város volt: magyarok, németek, horvátok és bosnyákok éltek itt, és évszázadok alatt keveréknyelvük alakult ki. A tiszta magyar és német irodalmi nyelvet a vándorszínészek hozták el a városba, akik különféle helyeken léptek fel, míg állandó színházuk nem volt. Fogadókban, magánházakban, például az ún. Elefántos Házban, vagy a tettyei kis színpadon tartottak előadásokat. Az első állandó színház végül 1840-ben nyílt meg a Mária utcában, a Királyi Ítélőtáblának a polgári leányiskola felé eső részén, melynek ma már csak homlokzati rajza maradt fenn. Az épületet 1890-ben lebontották, majd öt évvel később nyitotta meg kapuit a Pécsi Nemzeti Színház a mai Király utcában. Száz évvel később az épület is életveszélyessé vált, ezért 1986-tól öt évre bezárták. Ezután már több szín megjelenítésére is alkalmas forgószínpad, négy részben süllyedő zenekari árok, új fény-, hang- és videorendszer, s klimatizált nézőtér állt rendelkezésre. 2011. nyarán újabb felújításokat hajtottak végre az épület teljes homlokzatán és a belsejében. 250px|bélyegkép|jobbra|Feljárat a Bóbita Bábszínházba a Zsolnay negyedben. A Bóbita Bábszínházat 1961-ben alapították. Ez Pécs és egyben a dél-dunántúli régió egyetlen önkormányzati bábszínháza bábszínháza, amely 2011 óta a Zsolnay Kulturális Negyedben található. Ötven év alatt országos hírnevet szerzett, elsősorban az 1965-ös Ki mit tud? vetélkedőnek köszönhetően. A hagyományos, gyermekeknek szánt bábszínházi előadásokon kívül – melyek elsősorban a klasszikus meseirodalomra épülnek – szabadtéri és felnőtt darabokat is játszanak. Az egykori uránbányák művelődési házában működő, Vincze János vezette, kétszeres "Kiváló Együttes" Pécsi Nyitott Színpad tagjai és a Pécsi Nemzeti Színház kezdeményező művészei 1986-ban létrehozták a Pécsi Harmadik Színház alternatív színházat. Nevében a "harmadik" azt a fajta színházfelfogást jelzi, melyben profizmus és alternativitás nem zárja ki egymást. Eleinte a művelődési ház keretei között működött, majd 1995-től – a város tulajdonába került épületben, Pécsi Harmadik Színház néven – Pécs város költségvetési intézményeként, 2001-től pedig Pécs Megyei Jogú Város által alapított közhasznú társaságként folytatta tevékenységét. A színház 1995-ös alapításától önkormányzati és központi költségvetési támogatásban részesül. A Pécsi Horvát Színházat 1992-ben nyitotta meg kapuit. A színházban horvát és magyar nyelvű előadásokat is tartanak, melyek elsősorban kamara-jellegű rendezvények, hiszen a pécsi Dzsámitól néhány percre lévő épület alapterülete 96 négyzetméter, a színpad-nézőtéré pedig mindössze 80 négyzetméter. A Janus Egyetemi Színházat 1996-ban alapították, amely 2010 után áttette székhelyét a Zsolnay Kulturális Negyedbe. Adnak elő továbbá darabokat a Szivárvány Gyermekházban is. 250px|bélyegkép|balra|A POSZT megnyitó ünnepsége 2013-ban. 250px|jobbra|bélyegkép|Pécs legelső filmszínháza az Apolló mozi. Pécs színházi életének vitathatatlanul legfontosabb eseménye volt a 2001 és 2019 között évente megrendezett Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT). Jóllehet a pécsiek tíz alkalommal is eljutottak a döntőig, ám ott többnyire nem értek el jelentős helyezéseket. 2009-ben azonban a Pécsi Nemzeti Színház Istenítélet című előadása nyerte el a legjobb előadásnak járó díjat, valamint Herczeg Adrienn kapta a legjobb női főszereplőnek, Pál Andrást a legjobb férfi epizódszereplőnek, Khell Zsolt a legjobb díszletnek és Kovács Márton a legjobb zenének járó elismerést. A fesztivál 2020-ban a koronavírus-járvány miatt elmaradt, és azóta sem indult újra. A fesztivál jövője jelenleg bizonytalan.
2009-ben 20. alkalommal került megrendezésre a Francia Nyelvű Középiskolás Színjátszó Fesztivál (FTFL) Pécsett a Frankofón Hét keretein belül. A fesztiválra jelentkező magyar és külföldi (Csehország, Franciaország, Finnország, Algéria, Szerbia, Montenegró, Törökország, Spanyolország, Algéria, Románia) középiskolák rövid darabot mutatnak be francia nyelven, amelyeket zsűri értékel. A színi előadások mellett a fesztivált kerekasztal-beszélgetések, koncertek, táncház és frankofón filméjszaka is színesítik.