Erős Ágost szász választófejedelem (), (Freiberg, 1526. július 31. – Drezda, 1586. február 12.) 1553-tól haláláig szász választófejedelem, a Wettin-ház Albert-ágának tagja.

Élete 70px|left Édesapja IV. Kegyes Henrik (1473–1541) volt, a szász–meißeni hercegség uralkodó hercege, III. Albert szász hercegnek (1443–1500), Meißen őrgrófjának, a Wettin-ház Albert-ága megalapítójának második fia.

Édesanyja Katharina von Mecklenburg hercegnő (1487–1561) volt, II. Magnus mecklenburgi uralkodó herceg leánya.

Bátyja, az uralkodó Móric szász választófejedelem (1521–1553) – elhunyt apjuk végrendeletével ellentétben – megtagadta az öccsére hagyott hercegi birtokrészek átadását, Ágostnak csak pénzbeli juttatást (kegydíjat) biztosított, és 1544-ben ráruházta a merseburgi püspökség igazgatását. Ágost herceg Innsbruckban, a német-római császári udvarban nőtt fel, itt szoros barátságot kötött Miksa főherceggel, a későbbi II. Miksa császárral (aki I. Miksa néven magyar és cseh király is lett). 1546-ban Móric fejedelem önálló hadparancsnokká nevezte ki öccsét, és megbízta Drezda katonai védelmével.

1548. október 7-én Torgauban feleségül vette az Oldenburg-házból való Anna dán királyi hercegnőt (1532–1585), III. Keresztély dán és norvég király (1503–1599) leányát. A házasságkötés után Móric fejedelem, az uralkodó önálló udvartartást biztosított öccsének, akit ekkor már trónörökösnek tekintett.

1552-ben Móric fejedelem átadta öccsének az ország kormányzását. Ágost herceg nyomban szövetségi szerződést kötött apósával, a nagy hatalmú III. Keresztély királlyal.

Móric választófejedelem 1553-ban férfi utód hátrahagyása nélkül hunyt el, trónját öccse, Ágost herceg örökölte. Országlása során fejlesztette az ipart, a kereskedelmet. Birtokain maga gazdálkodott, értekezést jelentetett meg a kertészetről is. Önmagát Augustusnak nevezte, az általa kibocsátott okmányokat e névvel írta alá. Hithű katolikusként szilárdan támogatta a császárt a protestáns fejedelmekkel folytatott tárgyalások és viták során. Alattvalóival közvetlen, atyai módon érintkezett, ezért a szász területeken elterjedten nevezték őt „Ágost atyának” (Vater August). Átfogó reformjai során a pénzverést is átszervezte. A választó bezáratta az összes pénzverdét, és egyetlen pénzverdét hozott létre Drezdában, közvetlenül rezidenciája közelében.

1555-ben Ágostot a felső-szászországi körzet főparancsnokává választották. Uralkodása alatt a meißeni püspökség szekularizálódott, és a püspökség területe 1559-ben (Stolpen és Bischofswerda) illetve 1581-ben (Mügeln) beolvadt a Szász Választófejedelemségbe. 1567-ben Ágost Gothát meghódította, a száműzött Ernő-ági II. János Frigyes szász herceget fogságba ejtette, és így néhány türingiai területét megszerezte. János Vilmos szász–weimari herceg gyermekeinek gyámságával, valamint a Vogtland és a Henneberg grófság egy részének megszerzésével Ágost további hatalmas területi nyereségeket könyvelhetett el.

Anna hercegnővel kötött első házasságából 15 gyermek született. Legidősebb fia, Sándor herceg, a trónörökös (1554–1565) még Ágost életében gyermekként elhunyt, ugyanígy két következő két fia, Magnus herceg (1555–1558) és Hektor herceg (1558–1560) is, így negyedik fia, Keresztély (Christian) herceg (1560–1591) lépett elő a trón várományosává.

Első felesége, gyermekeinek anyja, Anna dán királyi hercegnő 1585. október 1-jén Drezdában elhunyt. Három hónappal később, 1586. január 3-án a 60 éves Ágost választófejedelem ismét megnősült, az Aszkániai-házból való, 13 éves Agnes Hedwig von Anhalt hercegnőt (1573–1616), Joakim Ernő (Joachim Ernst) anhalti uralkodó herceg leányát vette feleségül. Ez a házasság gyermektelen maradt. Hat héttel az esküvő után Ágost fejedelem elhunyt Drezdában, és a freibergi dómban temették el. A Szász Választófejedelemség trónját Keresztély herceg örökölte, I. Keresztély néven.

Jegyzetek

Források Európa uralkodói, Maecenas kiadó, Fábián Teréz szerk., 1999, , 17. old.

Irodalom

Hellmuth Rößler: August (Kurfürst von Sachsen). In: Neue Deutsche Biographie (NDB). 1. kötet, Duncker & Humblot, Berlin 1953, , 448–450. oldal (Digitalisat). Friedrich Wilhelm Bautz: August (Sachsen). In: Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon (BBKL). 1. kötet, Bautz, Hamm 1975. 2., változatlan kiadás. Hamm 1990, , 268. hasáb Reiner Groß: Kurfürst August von Sachsen – Repräsentant frühneuzeitlicher Landesherrschaft in Kursachsen. In: Dresdner Hefte. 9. kötet, 1986, , 2–12. oldal Karl Czok: Kurfürst August von Sachsen. Landesherr und frühkapitalistischer Unternehmer. In: Sächsische Heimatblätter. 33. kötet, Nr. 1 ,1987, , 1–8. oldal Karl Czok: Kurfürst August I. von Sachsen (1526–1586). In: Rolf Straubel, Ulmann Weiß (szerk.): Kaiser – König – Kardinal. Deutsche Fürsten 1500–1800. Urania Verlag, Leipzig/Jena/Berlin 1991, , 115–123. oldal Jens Bruning: Landesvater oder Reichspolitiker? Kurfürst August von Sachsen und sein Regiment in Dresden 1553–1586. In: Manfred Hettling, Uwe Schirmer, Susanne Schötz (szerk.): Figuren und Strukturen. Historische Essays für Hartmut Zwahr zum 65. Geburtstag. K. G. Saur Verlag, München 2002, , 205–224. oldal Jens Bruning: August (1553–1586). In: Frank-Lothar Kroll (szerk.): Die Herrscher Sachsens. Markgrafen, Kurfürsten, Könige. 1089–1918. Verlag C. H. Beck, München 2007, , 110–125. oldal Winfried Müller, Martina Schattkowsky, Dirk Syndram (szerk.): Kurfürst August von Sachsen. Ein nachreformatorischer „Friedensfürst“ zwischen Territorium und Reich. Beiträge zur wissenschaftlichen Tagung vom 9. bis 11. Juli 2015 in Torgau und Dresden. Sandstein Verlag, Dresden 2017, Ulrike Ludwig: Hellsichtige Entscheidungen. Kurfürst August von Sachsen (1526–1586) und die Geomantie als Strategie im politischen Alltagsgeschäft. In: Archiv für Kulturgeschichte. 97. kötet, 1. füzet, 109–128. oldal

Kategória:Szászország választófejedelmei Kategória:Wettin-ház Kategória:1526-ban született személyek Kategória:1586-ban elhunyt személyek