Magyarországon a vallási életet az államalapítás és erőszakos térítésekVallástörténeti kislexikon: Kereszténység Magyarországon; 1975., Kossuth K.Szent István király Nagy legendája (1080 körül) óta a kereszténység uralja. A mai Magyarországnak nincs államvallása. Míg az alkotmány „elismeri a kereszténység nemzetépítő szerepét”, a vallásszabadságot alapvető jognak nyilvánítja.

A 21. századi népszámlálási adatok alapján a nagy történelmi egyházak híveinek száma erősen csökken, néhány kisegyházé és más vallásé (iszlám, buddhizmus, hinduizmus) növekszik. Elmondható még, hogy az Alföldön, Szolnok, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád-Csanád vármegye nagy részén, továbbá a Tiszaújvárosi, Komlói, Dunaújvárosi, Tatabányai és Oroszlányi járásban az átlagosnál kevésbé vallásosak az emberek.

right|480px|thumb|A domináló vallási csoportok Magyarországon, 2011-ben. piros és a rózsaszín területek római katolikus, narancssárga református, lila evangélikus, citromsárga a görögkatolikus, szürke a lakosság többsége vallástalan vagy nem nyilatkozott. Történelem Magyarország első királya, I. István a római katolikus kereszténységet vette fel, de édesanyja, Sarolt a keleti kereszténységbe keresztelkedett. A király erőszakkal terjesztette a kereszténységet; a római egyházat részesítette előnyben, de hosszú ideig a keleti kereszténység is terjeszkedett.

A 11. században I. László, majd Kálmán király hozott törvényeket a nem keresztények ellen (pl. 1092-ben a szabolcsi szinódus).Kosztolnyik, Z. J. (1981). Five Eleventh Century Hungarian Kings: Their Policies and their Relations with Rome. Boulder. . Ezek a törvények nem tűrték meg az iszlám vallásúakat sem, így kényszerítették őket, hogy sertéshúst egyenek, keresztény templomba járjanak stb.Kálmán törvényei very free translation from Hungarian (original Latin). A muszlim közösségek, mint a böszörmények, kálizok így eltűntek (részben beolvadtak a keresztények közé).Sudár, Balázs (2008). BEKTAŞI MONASTERIES IN OTTOMAN HUNGARY. Akadémiai Kiadó

Zsidók is a éltek már a honfoglalás előtti Magyarországon. Kálmán király (1095–1116) a zsidók életét a püspöki székekkel rendelkező városokra korlátozta, – valószínűleg azért, hogy az egyház folyamatos felügyelete alatt álljanak. Nem sokkal e rendelet kihirdetése után keresztesek érkeztek Magyarországra; de a magyarok nem szimpatizáltak velük. A feldühödött keresztesek megtámadtak néhány várost, és – ha hinni lehet Gedaliah ibn Yaḥyának, a 16. századi olasz talmudistának, – a zsidók hasonló sorsra jutottak, mint Franciaországban, Németországban és Csehországban.Büchler, Alexander (1904). "Hungary". In Singer, Isidore (ed.). The Jewish Encyclopedia. Vol. 6. New York and London: Funk and Wagnalls Co. pp. 494–503. A 13. század második felétől a vallási tolerancia feléjük is erősen csökkent, és Magyarország politikája a nyugat-európai zsidó lakossággal való bánásmódhoz hasonlított.

Az ország túlnyomórészt katolikus lett és az is maradt egészen a 16. századig, amikor a reformáció bekövetkezett. A reformáció eredményeként először a lutheranizmus, majd nem sokkal később a kálvinizmus a lakosság zömének a vallása lett. A protestánsok ebben az időben a teljes lakosság 85-90%-át tették ki; a magyar lakosság több mint fele a református, negyede pedig az evangélikus vallású lett.

A 16. század második felében azonban a katolikus Habsburg-királyok és jezsuiták sikeres ellenreformációs hadjáratot vezettek a nép körében és rekatolizálták az országot. A református egyház az ellenreformáció során a magyarok körében a 17. század végéig szinte teljesen eltűnt. Később a szászok és a szlovákok (tótok) bevándorlása révén honosodott meg újra.

A 17. század végén, az 1681-es soproni országgyűlésen korlátozott mértékben engedélyezték a protestáns vallásgyakorlást (megyénként két artikuláris helyen, de azokon kívül sehol). Az ellenreformáció erőszakossága Mária Terézia uralkodása (1740-1780) idején érte el a a csúcspontját: ekkor már csak “titkos protestantizmus” létezett.Jos Colijn: Egyetemes egyháztörténet

A 18. század végén II. József király türelmi rendelete aztán a katolikus valláson kívül szabad vallásgyakorlást biztosított más, bizonyos felekezeteknek is.

A 19. században az 1848-as törvényhozás megszüntette a katolikus vallás addigi államegyház jellegét, és törvénybe iktatta a felekezeti egyenjogúságot. Ez azonban csak a "bevett vallások"ra vonatkozott, és az eddigi egy államegyház helyett a "bevett vallások" (katolikus, református, evangélikus, görögkeleti, unitárius, majd 1895-től az izraelita is), együttesen élvezték az állam kiváltságait, támogatását.

A modern korban, a keresztények és (a zsidók eltűnése miatt) az izraeliták aránya jelentősen csökkent. A római katolikusok aránya az 1930-as 67,1%-ról 2022-re 27,5%-ra csökkent. A reformátusoké 20.9%-ról 10% alá. Az evangélikusoké 6,1%-ról 2% alá. Velük szemben az új vallási csoportokhoz tartozók aránya ebben az időszakban növekedett (karizmatikusok, Jehova Tanúi, mormonok stb.) Az új vallási közösségeknél még szembetűnőbb a vallástalanok és a felekezethez nem tartozók arányának növekedése.

Népszámlálások Magyarországon a rendszerváltást követően többféle statisztika készült, amely a hazai társadalom vallási megoszlását volt hivatva felmérni.

A népszámlálási adatok problémái A felekezettel összefüggő kérdésre a válaszadás önkéntes volt. A népszámlálási kérdőív nem a formális felekezethez, vallási közösséghez tartozást, sem a vallásgyakorlatot, annak intenzitását, netán a vallásos hitet, hanem egyedül a vallásos önbesorolást tudakolta. Más országok viszont a fentiek valamennyi vonatkozását fontosnak tartották megkérdezni. A 2001-es népszámlálási ív konkrét kérdése a lehető legáltalánosabb volt: „Vallása, hitfelekezete?”Czibulka Zoltán: Összefoglalás és módszertani megjegyzések, In: Népszámlálás 2001 – 5. Vallás, felekezet, KSH, Budapest, 2002, 8. o.

A megoldás további korlátja az önbesorolás szubjektivitása. A különbözőképpen megszövegezett kérdésfeltevések ugyanis különböző eredménnyel járnak. A legmagasabb arányt akkor kapjuk, ha a születéskori helyzetről, keresztelésről, bejegyzésről kérdezünk. Az 1949. évi népszámlálás utasítása ezt expressis verbis megkövetelte, s ennek eredményeként (is) a valláshoz, felekezethez nem tartozó népesség aránya nem érte el az 1%-ot sem. A második legmagasabb arányt a „Milyen vallású Ön?” típusú kérdésekkel lehet elérni, mivel a kérdésfeltevés sugallja, hogy „illik” valamilyen vallásúnak lenni. Az 1990-es évek végének szociológiai kutatásai viszont már a tagságot, odatartozást kérdezik inkább. Ezek alapján az 1998-99-es vizsgálatok kérdései és a pozitív válaszok rendre a következőképpen alakultak:

KérdésArány„Ön valamilyen egyházhoz vagy vallási közösséghez tartozónak vallja-e magát?” 76,1%„Ön tartozik most valamilyen valláshoz?”69,5%„Tagja-e Ön jelenleg valamilyen egyháznak vagy vallásfelekezetnek?”60,4%„Tartozik-e Ön valamilyen vallási felekezethez?”57,3%

Utóbbi két kérdés esetében a relatív alacsony arányt a kérdés megfogalmazásának pontatlansága is adhatta, ugyanis az egyháztagság nem fedi le azokat, akik az adott egyházhoz tartozóknak érzik, tekintik magukat, illetve a ’vallási felekezet’ kitétel – főleg a katolikusok számára – idegen hangzású, vagy egyenesen a protestáns, sőt talán a „kisegyházi”, „szektás” szinonimájának tűnhetett.Tomka Miklós: Vallás és társadalom Magyarországon, LOISIR Kft, Budapest/Piliscsaba, 2006, (Pázmány Társadalomtudomány 4.)

A népszámlálási adatokkal kapcsolatban további probléma is felmerül, mégpedig az, hogy a kérdőív útmutatója kifejezetten torzító instrukciót tartalmaz: „Csak egy vallás, hitfelekezet bejegyzésére van lehetőség.”Czibulka 2002: A felhívás talán jogosnak tűnik, de csupán európai szemmel. Globalizálódó világunkban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a hazánkban is megjelent keleti vallásokat, felekezeteket, kultuszokat vagy ezek bevándorolt híveit. Számukra a statisztikai hivatal által „előírt” kizárólagosság vállalhatatlan etikai konfliktust, a felhasználók, kutatók számára nem elhanyagolható adatvesztést jelent...

Az ateisták súlyosan kifogásolták, hogy a 2022-es kérdőíven az ateizmus – vélelmük szerint – önellentmondó módon a vallások közé került.http://www.ateizmus.hu/blog/igy-torli-el-az-ateistakat-ksh-es-kormany

A népszámlálások adatai A 2000 előtti időből nem állnak rendelkezésre népszámlálási adatok a népesség részletesebb felekezeti hovatartozásáról. A felekezeti adatok 2000 előttről egy szűkebb körű felmérésen alapulnak. A 21. században három népszámlálás volt, részletesebb felekezeti adatokkal.

2001 és 2022 között jelentősen csökkent a nagy történelmi egyházak híveinek száma, velük szemben a Hit Gyülekezete, egyes keresztény kisegyházak, a muszlimok és a keleti vallások (buddhisták, hinduk) erőteljes növekedést mutattak fel. A Jehova Tanúi a század elejétől csak gyengén növekedett, a baptisták és unitáriusok száma szinte stagnált, míg a pünkösdiek, adventisták (szombatisták) száma és aránya csökkent. Az ortodoxok aránya a bevándorlások miatt nagyon gyengén növekedett, a izraeliták száma és aránya a kivándorlások miatt csökkent. Összességében elmondható, hogy az intézményi vallásosság jelentősen csökkent.

Az utolsó, 2022-es népszámlálás adatai szerint 56% nyilatkozott úgy, hogy nem tartozik felekezethez, vagy nem válaszolt a kérdésre (a legtöbb ateista kényszerűségből ezt a megoldást választotta)Pert nyertek az ombudsmannal szemben az ateisták (444.hu, 2023. augusztus 8.) Az ország lakosságának 27 százaléka tartotta magát vallástalannak.Íme a népszámlálás eredményei: 900 ezer katolikus eltűnt, öregszik a társadalom - HVG, 2023.09.26.Kolozsi Ádám - A többség hisz Istenben, de templomba már sokkal kevesebben járnak Magyarországon (g7.hu, 2023.01.01.)

+Felekezeti alapadatok (A sorok a 2022-es népszámlálási eredmények alapján vannak rendezve.)Vallás193019491992199820011.1 A népesség száma és megoszlása vallás és nemek szerint , 15. oldal 2011https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_10_2011.pdf2022https://nepszamlalas2022.ksh.hu/eredmenyek/vegleges-adatokváltozás2001 és2022 közöttNem válaszolt 10,83%27,16% 40,1% erős növ.Római katolikus67,1%70,5%67,8%57,8%51,87%37,15% 27,5% erős csökk.Felekezeten kívüli 0,1%4,8%18,5%14,55%18,18% 16,1% Református egyház20,9%21,9%20,9%17,7%15,91%11,61% 9,83% erős csökk.Evangélikus6,1%5,2%4,2%3,9%2,99%2,16% 1,84% erős csökk.Görögkatolikus 2,64%1,80% 1,72% erős csökk.Más keresztény 0,12% 0,38% 0,57% erős növ.Hit Gyülekezete 0,04%0,18% 0,23% erős növ.Jehova tanúi 0,21% 0,32% 0,23% Baptista 0,17%0,18% 0,18% Ortodox 0,15% 0,14% 0,16% Buddhista 0,05%0,10% 0,11% erős növ.Pünkösdi 0,13% 0,09% 0,09% Muszlim 0,03% 0,06% 0,08% erős növ.Izraelita5,1%1,5% 0,20%0,13%0,11% 0,08% Unitárius 0,07% 0,07% 0,07% Adventista 0,06% 0,06% 0,05% Hindu (Krisna-tudatú stb.) 0,017% 0,03% 0,034% erős növ.Egyéb és ismeretlen0,7%0,7%2,2%1,90%0,11%0,91%

A 21. századi népszámlálások adatai