A jogrendszer szűkebb értelemben egy adott államban vagy más politikai közösségben hatályos jogszabályoknak, illetve azok megalkotásának, értelmezésének és érvényesítésének rendszere. A jogrendszer a társadalmi struktúra része, a gazdasági rendszerhez, a politikai rendszerhez és a kultúrához hasonlóan.
Az egyes jogrendszerek a történelem során különböző jogtípusokat hoztak létre. Egy adott jogtípus több jogcsaládra osztható. (A jogcsaládokat is gyakran jogrendszernek nevezik.)
A jogrendszer fogalmát gyakran összetévesztik a jogrend fogalmával.https://netk.uni-nke.hu/document/netk-uni-nke-hu/Jogi%20alapismeretek%202017.%20nov.16..pdf A jogrend ugyanis a jogi rendezettség állapotát, annak ténylegességét fejezi ki.
Részterületei A jogrendszert hagyományosan két jogterületre szokás osztani: a közérdekű életviszonyokat szabályozó közjogra, és a magánérdekű életviszonyokat szabályozó magánjogra.
A modern jogtudomány megkülönböztet ezenfelül egy komplex jogterületet is, amelyre a közjogi és magánjogi szabályozás együttes alkalmazása jellemző.
Főbb jogrendszerek Kontinentális jogrendszer A kontinentális jogrendszer elsősorban Európára jellemző. Kialakulásában nagy szerepe volt a római jognak. Fő jellemzője az írott jog túlsúlya a bírói jogalkotással szemben.
Angolszász jogrendszer Az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok, valamint a Nemzetközösség tagjainak szokásjogon alapuló jogrendszerére az ún. esetjog (precedensek) túlsúlya jellemző, ma már nem az írott joggal szemben, de a kontinentális jogrendszernél jelentősebb mértékben.
A szocialista jogrendszer
A korábbi szovjet tagköztársaságokban, a volt szocialista kelet-európai országokban használták, míg Kínában, Kubában, Észak-Koreában és Vietnámban ma is ilyen jellegű jogrendszer a jellemző. A korábbi ún. népi demokratikus vagy szocialista országok jogára a pártállam túlsúlya volt a jellemző, a hatalmi ágak egyensúlyának tagadásával és az állampárt közjogi elismerésével. Az 1980-as évek végétől a volt szocialista országok jogrendszere közeledett a kontinentális jogrendszerekhez a jogharmonizáció révén, így 2004. május 1-jétől lehetővé vált több ilyen állam csatlakozása az Európai Unióhoz.
Vallási alapú jogrendszerek Az Iszlám jogrendszer a Koránból, Allah akaratából vezeti le a törvényeket (sari'a). Ilyen például Irán, Szaúd-Arábia és más iszlám államok jogrendszere. A kánonjog az egyháznak a római jogra épülő belső joga, amelynek világi alkalmazása ma már a keresztény országokra sem jellemző. A halacha jogrendszer az ortodox zsidóság joga. Alapvető összefoglalása Joszef Káró munkája, a Sulchán Áruch (magyarul: Terített Asztal).
Források
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek alkotmány Magyarország alaptörvénye
További információk Jany János: A világ jogrendszerei. Civilizációelmélet és jogtudomány; Ludovika Egyetemi, Budapest, 2021
Kategória:Jogi alapfogalmak