Rákoskeresztúr (németül: Gerersdorf, szlovákul: KerestúrLelkes György (szerk): Magyar helységnév-azonosító szótár. Argumentum, KSH Könyvtár, 2011. p. 570, 894. ) egykor önálló település volt, jelenleg Budapest főváros XVII. kerületének központi része. Lakói röviden Keresztúrnak nevezik.

Története bélyegkép|balra|200px|Rákoskeresztúr egy régi térképen Már a honfoglalás környékén lakott volt a terület. Első írásos nyoma Pousarakusa (Pósarákosa) néven egy 1265-ben kelt oklevélben található, nevét első birtokosáról kapta. Az említett oklevélben a birtokot a felhévízi keresztesek kapták meg, akiknek itteni templomát (a szentély alapfalait) 1962-ben tárták fel. A középkori falu a török időkben teljesen elpusztult. 1725–1728-ban Aszód környéki szlovákokkal telepítették újjá.Magyar Nagylexikon. XV. kötet, Pon–Sek. Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2002. p. 298. 1727-től már mint község szerepel, 1770-ben újabb telepesek, főleg svábok érkeztek a faluba.Nemzetiségi arányok az anyanyelv szerint 1890-ben: 67,7% szlovák, 20,2% magyar, 11,7% német; 1910-ben: 66,0% magyar, 26,0% szlovák, 6,9% német. A 2011 évi népszámlálás során a XVII. kerületben nem magyar nemzetiséghez tartozást vallók száma: 1145 német, 403 cigány, 361 román, 276 kínai, 209 orosz, 138 szlovák, 134 lengyel, 704 egyéb. – Vö. A Magyar Korona Országainak Helységnévtára. Országos M. Kir. Statisztikai Hivatal, 1892. , 410. old. – A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. I. rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, 1912 , 192–193. old. – A 2011. évi népszámlálás részletes területei adatai, Budapest, 3.1.6.1. A népesség a nemzetiségi hovatartozást befolyásoló tényezők szerint, XVII. ker. A terület a Podmaniczky család tulajdonában volt, ők építtették 1750 körül a mai Pesti út mentén található kastélyt is. Rákoskeresztúrról 1880-ban Rákoshegy, 1907-ben pedig Rákosliget is levált és önálló település lett.

Rákoskeresztúrt 1950. január 1-jével – számos főváros környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták, és a Rákoscsabát, Rákoshegyet és Rákosligetet is magába foglaló XVII. kerület központja lett. A városiasodás az 1970-es évek elejének nagy panelépítési programjaival indult. Az addig falusias, a városközponttól távoli Rákoskeresztúr központjában számos házat elbontottak és helyükre hatalmas lakótelepeket húztak fel a budapestiek mellett a szegedi házgyár elemeiből, a csúszózsalus technológiával épült pontházakkal kiegészülve. 1971-1989 között több mint 8000 lakótelepi lakás épült a Pesti út környékén és a városközpontban a régi családi házak helyén, összesen négy ütemben. Rákoskeresztúrhoz tartozott 1950-ig Akadémiaújtelep, illetve az 1990-es években született Madárdomb területe is, melyek azóta önálló kerületrészekké nőtték ki magukat.

2010-2011 között mintegy 1,6 milliárd forintból elbontották a Pesti út és a Ferihegyi út sarkán 1969-ben épűlt, majd 1977-ben kibővített BKV buszpályaudvart és környezetét. A helyén pedig kialakították a Fő teret, „Rákosmente főterét”.

Szintén 2010-ben kezdődött meg Rákoskeresztúr és az Örs vezér tere közt egy buszfolyosó kiépítése, ami a BKV, illetve az erre közlekedő különböző Volánbusz járatok számára biztosítanak gyorsabb haladást az M2-es metróvonal Örs vezér téri végállomása felé. Utóbbi beruházás még befejezetlen, csupán szakaszosan készült el.

Fekvése Budapest XVII. kerületének központja a Rákosmező néven ismert területen fekszik, a Pesti út (a 31-es főút fővároson belüli szakasza) mentén. Északon a Rákos-patak (közvetve Rákosliget és Régiakadémiatelep), nyugatról Akadémiaújtelep és Madárdomb, délről Rákoshegy, keletről pedig Rákoscsaba határolja.

Ismert elnevezésével ellentétben a Rákoskeresztúri Új köztemető (avagy Rákoskeresztúri sírkert) nem Rákoskeresztúrhoz, hanem teljes egészében Budapest X. kerületéhez tartozik.

Részei A mai Rákoskeresztúr részei az Ófalu, mely az eredeti falu helyét jelöli, illetve az Újlak és a Kis utcai lakótelep, melyek a település növekedését, terjeszkedését jelölik. Az önálló Rákoskeresztúrhoz tartozott a mai Régiakadémiatelep, illetve az Akadémiaújtelep és a Madárdomb területe is. Utóbbi kettő már Nagy-Budapest létrejötte után született és nőtte ki magát önálló városrésszé.

Közlekedés right|thumb|200px|Rákoskeresztúr és Pest határköve 1738-ból a mai Akadémiaújtelepen Gépjárművel A Jászberényi út–Pesti út útvonal a kerület(rész) legfontosabb útvonala, ami 31-es főút néven folytatja útját a városhatáron túl. A belváros felől a Kerepesi út-Keresztúri út-Pesti út vonalán is el lehet elérni. Pécel felől a Péceli út, Ecser felől a Pesti út vezet oda.

Rákoskeresztúr az M0 körgyűrű 2008-ban átadott keleti szakaszán is megközelíthető, a 49-es kilométernél lévő csomópontnál kihajtva. Ennek átadása nagy mértékben enyhített a szuburbanizáció egyik mellékhatásaként hétköznapokon gyakran előforduló torlódásokon. A hivatásforgalom jellegéből adódóan csúcsidőben reggel befelé, délután pedig kifelé irányban jelentkeznek.

Közösségi közlekedés left|thumb|250px|A fényjátékra és különleges alakzatok megformálására is képes vízfüggöny-szökőkút-kapu Rákoskeresztúrt tömegközlekedéssel csak buszon lehet elérni. A kerület központja a Fő tér, amely 18 km távolságra helyezkedik el a Belvárostól. A Fő tér (régi becenevén elág, vagy elágazás, a BKV jelzésein Rákoskeresztúr városközpont) az átszervezések előtt több buszjárat végállomásaként funkcionált. Központja egyúttal a kerület fontos csomópontja. A 2008-as és 2009-es nagy járatátszervezések előtt is rendelkezett közvetlen buszkapcsolattal mind az M2-es (Örs vezér tere), mind az M3-as metróhoz (Kőbánya-Kispest). Az átszervezésekkel messze Rákosmente nyerte a legtöbbet, a helyi buszkapacitás összességében mintegy 9%-kal nőtt, Rákoskeresztúrral együtt a többi kerületrész buszközlekedése is jelentősen javult. Rákoskeresztúr-Városközpont és az Örs vezér tere között 2010 nyarán megkezdődött egy buszkorridor kiépítése, melyhez 900 milliós uniós támogatást nyert a Fővárosi Önkormányzat.900 milliót kapott a keresztúri buszfolyosó , Hírhozó, XVII. évf. 20. szám, 2007. december 6.

A 2008-as és 2009-es BKV átszervezés folytán a felesleges átszállási kényszer feloldásával a buszpályaudvar szinte teljesen megszűnt, helyén az önkormányzat tervei alapján a kerületrész főtere került kialakításra, neve is Fő tér lett. A buszok ennek a térnek a Pesti úti oldalán gyakorlatilag teljes hosszában, illetve az átellenes oldalon állnak meg egy hosszú megállóban. A kerületen áthaladó, vagy itt közlekedő járatok nagy része megáll a Fő téren (Rákoskeresztúr városközpont) is, szám szerint a 46-os, 97E, 98-as, 146-os, 146A, 161-es, 161A, 161E, 162-es, 169E, 198-as, 202E és a 262-es jelzésű buszok. Az éjszakai járatok közül a 956-os és a 990-es busz áll meg Rákoskeresztúron, míg a 980-as és a 998-as és 998B buszoknak itt van a végállomása a városközpontban, a Fő téren.

A városrész két szélén halad a forgalmas és . Ezeken a Rákoskeresztúrhoz legközelebbi megálló Rákosligeten van (Rákosliget megállóhely) a on. Szintén ezen a vonalon üzemelt egy Rákoskeresztúr nevű megálló is a központtól távol, a vasútvonal és a Cinkotai út kereszteződésénél, de azt az 1990-es évek elején megszüntették, így azóta nem állnak ott meg vonatok.

Már az M2-es metró építésekor felvetették, hogy a metró elmehetne egészen Rákoskeresztúr városközpontig, de a tervből sem akkor, sem azóta nem lett semmi. Az ötlet ennek ellenére mind a mai napig rendszeresen előkerül a fővárosi tömegközlekedés közép- illetve hosszútávú fejlesztési koncepcióiban, akárcsak a gödöllői HÉV vonalából egy esetleges szárnyvonal kiépítése is.

Látnivalók 250px|thumb|Vedres György tervei alapján kohósalak blokkokból épült teraszos lakóépületek az Akácvirág utcában Bulyovszky Gyula szülőháza (épült 1820 körül) Fő tér Podmaniczky–Vigyázó-kastély Evangélikus templom Református templom Szent Kereszt római katolikus templom (oltára Hild Józseftől, eredetileg a Belvárosi plébániatemplomban volt) Népkert, benne Budapest első köztéri Trianon-emlékműve Rákoskeresztúri izraelita temető Vigyázó kripta maradványai Szent Kereszt tér

Jegyzetek

Irodalom Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998)

Kategória:1950-ben Budapesthez csatolt települések Kategória:Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye települései Kategória:Budapest XVII. kerülete Kategória:Budapest városrészei Kategória:Budapest lakótelepei