Lévai Lajos (Kolozsvár, 1894. június 27. – Székelyudvarhely, 1974. június 7.) romániai magyar író, helytörténész, tanár.
Életpályája Középiskoláit ösztöndíjasként a kolozsvári Református Kollégiumban végezte 1914-ben. Középiskolás korában a Remény című kolozsvári diáklap szerkesztője volt. Eötvös József demokratikus eszméiről írt dolgozatával megnyerte az iskola pályadíját. Az első világháborúban a galíciai fronton vett részt előbb hadnagyi, majd főhadnagyi rangban. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári egyetem Történelem-Földrajztudomány Tanszékén végezte 1923-ban. 1923-ban megnősült. Felesége Kocsány Zsuzsanna (1905, Várkudú, Beszterce-Naszód megye – 2004, Kolozsvár). Öt leánya (Júlia, Ildikó, Enikő, Claudia, Éva) és két fia (Levente, Zsolt) született. Unokái Bréda Ferenc író, Zsigmond Éva asztrobiológus (Houston, NASA), Lévai László orvos (Nancy), Nicula György Zsolt orvos (Kolozsvár). A szegedi egyetemen szerzett bölcsészeti doktorátust 1926-ban. 1918 és 1926 között Fogarason, Kolozsváron és Petrozsényben (1918-1926) tanított.
Petrozsényi éveitől kezdődően haláláig közeli barátja, Bicsérdy Béla bicsérdizmusának, mint életmódnak az elkötelezett híve volt. A két világháború közötti időszakban több ízben járt tanulmányúton Törökországban. 1926-tól Székelyudvarhely művelődéstörténeti életének egyik vezéregyéniségeként tevékenykedett : a székelyudvarhelyi Református Kollégium (majd Tanítóképző) rendes tanára, a székelyudvarhelyi Római Katolikus Főgimnázium óraadó tanára (1932-1936), a Székely Dalegyletnek elnöke, a székelyudvarhelyi Munkástestedző Egylet elnöke, az IKE (Ifjúsági Keresztyén Egyesület) díszelnöke, a székelyudvarhelyi Református Férfiszövetség titkára, a székelyudvarhelyi Református Kollégium igazgatója (1946-1948) volt. Közírói pályáját a kolozsvári Ellenzéknél és a Brassói Lapoknál kezdte. Néprajzi, társadalmi, művelődéstörténeti írásai a két világháború közötti időszakban a Keleti Újság, a Harangszó és az Ifjú Erdély című lapokban jelentek meg.
Szoros baráti kapcsolatban állt Haáz Rezső székelyudvarhelyi néprajzkutatóval, Kováts István székelyudvarhelyi műfényképésszel, György Dénes szavalóművésszel, Tamási Áronnal, Nyirő Józseffel, Széfeddin Sefket bejjel, Tomcsa Sándorral, Tompa Lászlóval. A kommunista hatalomátvétel után egy évig a szamosújvári börtönben tartják őrizetben. Fogvatartásának ideje alatt Rózsa Sándor életútjának levéltári anyagait kutatta. A hatvanas évektől kezdődően a marosvásárhelyi Vörös Zászlóban, a budapesti Élet és Tudományban és a csíkszeredai Hargita című napilap kulturális mellékleteiben közölte rendszeresen tudománynépszerűsítő tanulmányait, írásait és Mazsolák című aforizmáit. Az ebben az időszakban írt színdarabjai kéziratban maradtak. Az eszperantista mozgalom lelkes híve volt. Szívbetegségét a kovásznai szanatóriumban kezelték több éven keresztül. Életpályájának utolsó évtizedében fokozódó figyelemmel fordult a kínai kultúra tanulmányozása felé. A székely-magyar rovásírás elmélyült tanulmányozását és korszerű használatát szorgalmazta. Öt évtizedes művelődéstörténeti tevékenysége folyamán mindvégig Kőrösi Csoma Sándor és Orbán Balázs tudományos munkásságát tartotta követendő eszményképének. A Székelyföld megkülönböztetett kegyelettel őrzi munkásságának emlékét.
Ismeretterjesztő és néprajzi jellegű munkái Székelyföldi képek. Első kiadás, Minerva, Kolozsvár, 1934. Második kiadás, Minerva, Kolozsvár, 1940 , Székely betlehemi játék és lakodalmi ének, Székelyudvarhely, 1935 Székelyföldi kis tükör, Kókai Lajos könyvkiadója, Budapest, 1942 Ez a föld a mienk. Egy pesti diák utazása Erdélyben; Pantheon, Bp., 1943 Településtörténeti munkái Petrozsény települése, demográfia, Székelyudvarhely, 1927 Lengyelfalva (Polonița) monográfiája. Báró Orbán Balázs szülőfaluja. Székelyudvarhely, 1935 Ifjúsági regényei A szakadék szélén, ifjúsági regény, Kolozsvár, 1933 Becsülettel és akarattal, ifjúsági regény, Budapest, 1942 Egy székelyföldi iskolamester levelei, ifjúsági olvasmányok, Székelyudvarhely, 1943
Színművei Bálványos vára, székely-történelmi színmű, Székelyudvarhely, 1940 Hát érdemes volt ?, zenés egyfelvonásos, Székelyudvarhely, 1941 Buzogány és felesége, egyfelvonásos, zenés színmű. Székelyudvarhely, 1941 Egyéb művei A Székely Dalegylet emlékkönyvecskéje (1868-1938). Székelyudvarhely, 1939 Parabolák. Történetek: a porszemről, a virágról, a szívről, a székelyről, az emberről, a könnyről és a mosolyról, Székelyudvarhely, 1943 Életem, emlékeim, fényképeim.... Önéletrajzi és kortörténeti dokumentumok (kézirat), 1970 Közlései a két világháború közötti sajtóban Lévay Lajos, Almási barlang. In : Ifjú Erdély, 1930. 3. szám, p. 44–45. Lévay Lajos dr., Báró Orbán Balázs: “Székelyföld leírása” c. műve néprajzi adatai. In : Ifjú Erdély, 1930., 5. szám, p. 109–110. Lévay Lajos dr., Báró Orbán Balázs: “Székelyföld leírása” c. műve néprajzi adatai... In : Ifjú Erdély, 1930., 6. szám, p. 131–132. Lévay Lajos dr., Báró Orbán Balázs: “Székelyföld leírása” c. néprajzi adatai. In : Ifjú Erdély, 1930., 7. szám, p. 154–155. Illusztráció Lévay Lajos dr., Orbán Balázs: “Székelyföld leírása” c. műve néprajzi adatai. In : Ifjú Erdély, 1930., 8. szám, p. 179–180. Lévai Lajos, Idill. In : Pásztortűz, 1932, 13-14. sz., 206 old., novella – karcolat. Vö. Bokor Gizella és Bokor-Kiss Anna, Pásztortűz repertórium, 1921–1944 Lévai Lajos, Jóságos krízis. In : Pásztortűz, 1932, 13-14. sz., 206. old., novella – karcolat. Vö. Bokor Gizella és Bokor-Kiss Anna, Pásztortűz repertórium, 1921–1944 Dr. Lévay Lajos, Székely betlehemes játék és lakodalmas ének. In : Kiáltó Szó, 1936. márc. 1. (X. évf. 3.), 39. Lévai Lajos, dr., "Szerencsések vagytok ti, akik nem a vérontás és országok után áhítoztok, hanem a tudományoknak éltek"! Látogatás a székelyudvarhelyi Református Tanítóképző könyvtárában. In : Független Újság, 8. p. 7. évf., 9. Sz., 1940. április 27.
Irodalom Bálványos vára. Könyvismertetés. Lévai Lajos színműve. In : Független Újság, 7. évf., 1. Sz., 1940. január 5. Új könyv. Könyvismertetés. Lévai Lajos : Székelyföldi képek. In : Független Újság, 3. p. 7. évf., 16. Sz., 1940. augusztus 2.
Incze Kinga, Ifjú Erdély repertórium (1927-1932 ; 1939-1940) . Hermann Gusztáv, Székelyudvarhely művelődéstörténete. A borítót tervezte Bíró Gábor. Kriterion könyvkiadó, Bukarest, 1993, p. 316.
További információk Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalának honlapja Róth András Lajos, Lévai Lajos daliás városa. 1. rész. In : a székelyudvarhelyi Udvarhelyszék honlapja, 1999. július 14. A székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium honlapja. Lévai Lajos életrajzi adatai és fényképe Dávid Gyula, Az én kollégiumom. In : A székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium Évkönyve, 2003–2004 Gellért Géza, Dr. Lévay Lajos életútja. A székely dalosok szívdobogása. In : Udvarhelyi Híradó, 2004 Monoki István, Magyar könyvtermelés Romániában (1919-1940). Lévai Lajos Lajos Jakab Albert Zsolt, Romániai magyar néprajzi bibliográfia A Forrai Sándor Rovásíró Kör honlapja Pozsony Ferenc, Vámszer Géza választott szülőföldje L. Simon László, Napfény a műteremben. A székelyudvarhelyi Kováts család fotókiállítása a Néprajzi Múzeumban. Képgyártó dinasztia Székelyudvarhelyen. A Kováts-napfényműterem száz éve. Rendezte: Fogarasi Klára, Néprajzi Múzeum, 2007. március 21. – szeptember 30. Az azonos című katalógust Fogarasi Klára írta, Néprajzi Múzeum, Budapest, 2007, 236 oldal. In : Kommentár, 2007 / 4. Kápolnási Zsolt, 60 éve történt. A visszacsatolás évfordulója. In : Udvarhelyi Híradó, 2003. szeptember 18., Kereső, Lévai Lajos címszó
Kategória:Romániai magyar költők, írók Kategória:Romániai magyar helytörténészek Kategória:Romániai magyar pedagógusok Kategória:Magyar földrajztanárok Kategória:Magyar történelemtanárok Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:Kolozsváriak Kategória:1894-ben született személyek Kategória:1974-ben elhunyt személyek Kategória:Székelyudvarhelyiek Kategória:A kolozsvári református kollégium diákjai