Az elnök különgépe (Air Force One) egy 1997-es amerikai thriller Harrison Ford, Gary Oldman és Glenn Close főszereplésével, Wolfgang Petersen rendezésében.
Észak-Amerikában a Columbia Pictures mutatta be 1997. július 25-én, míg Magyarországon ugyanezen év október 30-án került a mozikba az InterCom forgalmazásában.
A filmet két Oscar-díjra jelölték, mégpedig a legjobb vágás és a legjobb hangeffektek kategóriákban.
Cselekmény
Három héttel azután, hogy az amerikai és orosz különleges erők elfogják Kazahsztán zsarnok vezetőjét, Ivan Radeket, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, James Marshall moszkvai látogatása alkalmával mondott beszédében leszögezi, hogy az USA változtat külpolitikáján, s határozottabban lép fel a terrorizmus ellen, nem engedve utat a fenyegetésnek. Ezt követően Marshall hazaindul Washingtonba az Air Force One fedélzetén. A biztonsági szolgálatot kijátszva egy orosz ultranacionalista csoport forgatóstábnak álcázva magát felszivárog a gépre, ahol titkos szövetségesük is van Gibbs ügynök, a titkosszolgálati vezető személyében. Nem sokkal a felszállást követően Gibbs végez három ügynöktársával, majd biztosítja a hozzáférést a terroristáknak a gép fegyverszekrényéhez. Jegor Korzsunov vezetésével a támadók káoszt szülve lövöldözni kezdenek, miközben az elnököt kutatják a fedélzeten, nem kímélve az útban álló ügynököket. A megmaradt utasokat (köztük Shepard vezérkari főnököt, Caldwell ezredes haditanácsadót, Jack Doherty nemzetbiztonsági tanácsadót, illetve Marshall feleségét és lányát) túszként bezárják az egyik helyiségbe. A legénység vészhelyzetet jelent, s leszállást készít elő az útba eső Ramstein légibázisnál. Az elnököt két ügynök a mentőkabinhoz evakuálja, mielőtt az oroszok életüket veszik. A kabin még időben elhagyja a gépet, így a terroristák a pilótafülkéhez igyekeznek. Marshall azonban a fedélzeten maradt, s a csomagtérben igyekszik megoldást találni a helyzetre. Ezalatt a terroristák megölik a landolni készülő pilótákat, majd az irányítást átvéve visszaemelkednek a levegőbe, a légibázis legénységének meglepetésére.
Washingtonban a Fehér Házba érkezik Kathryn Bennett alelnökasszony, hogy Walter Dean védelmi miniszterrel és más illetékes hivatalnokokkal együtt értesüljön az előállt szituációról. Rövidesen megtudják, hogy Marshall nem volt a mentőkabinban, így túsz, vagy akár halott is lehet. Korzsunov jelentkezik: Radek szabadon bocsátását követeli, s amennyiben ez nem történik meg, félóránként kivégez egy túszt. Fenyegetőzése hamarosan bizonyosságot nyer, mikor élő vonal mellett főbe lövi Doherty biztonsági tanácsadót, miután Bennett tájékoztatta róla, hogy Petrov orosz elnök nem hajlandó kiadni a kazah diktátort (lévén nem kap megerősítést arról, hogy ezzel az amerikai elnököt védené).
Marshall a poggyászfedélzeten végez egy eltérítővel, s rátalál egy műholdas telefonra. Épp mikor Washingtont próbálja hívni vele, egy újabb orosz bukkan fel, aki foglyul ejti. A hívás mindazonáltal eléri a Fehér Házat, s Marshallnak sikerül légitámadást parancsba adnia a saját, ennek ellenálló gépére, így a pillanatnyi zavar közepette leszereli a terroristát. Az elnök terve, hogy elfolyatja az üzemanyagot, s ezzel leszállásra kényszeríti az Air Force One-t. Mindez működni látszik, ám felfedezik jelenlétét, ha személyazonosságára nem is derül fény. Korzsunov Melanie Mitchell sajtóreferens életével próbálja megadásra kényszeríteni a vakmerő titkosügynöknek vélt Marshallt, ám nem sok híján, de kudarcot vall. Míg az oroszok az üzemanyag-ellátás helyreállításán ügyködnek, Marshall kisurran az alagsorból és az egyik terroristát gépfegyverrel sakkban tartva bejut a túszokhoz, ahonnan feleségét és lányát Korzsunov ekkorfa már magával vitte. Caldwell ezredes azzal az ötlettel áll elő, hogy a Korzsunov által kizsarolt üzemanyag-töltőgép érkeztekor kellő magasságba és sebességbe beálló Air Force One fedélzetéről a túszok ejtőernyővel ugorjanak le a gép hátsó részéből. Az elképzelést sikerrel hajtják végre, de a tartálygép felrobban, s a terroristák felfedezik a menekülőket. A fedélzeten maradtakat, Caldwellt, Shepardöt, Gibbst, Marshallt és annak családját Korzsunov elé vezetik. Korzsunov fizikai bántalmazással tölti ki haragját Marshallon, majd arra kényszeríti, hogy felhívja az orosz elnököt Radek szabadon eresztésének elrendeléséért. Ezalatt Washingtonban Dean védelmi miniszter indítványt nyújt be a kabinet elé Marshall lemondatásáról döntésképtelenségére hivatkozva, azonban Bennett nem írja alá a dokumentumot. Amint Radek távozását készítik elő, Marshall és a túszok kiszabadítják magukat és végeznek a maradék megszállóval, ám Korzsunov a First Ladyt magához szorítva rálő az elnökre. Shepard a súlyos sérülést okozó golyó elé veti magát, így Marshall követni tudja az oroszt a gép végébe. A két férfi veszedelmes kézitusát vív a nyitott farú repülő leghátsó rámpáján, míg végül Marshall kilöki Korzsunovot az Air Force One-ról az ejtőernyő zsinórját a terrorista nyaka köré tekerve. Ezután, pillanatokkal azelőtt, hogy Radek visszanyerné szabadságát, felhívja Petrovot, aki elrendeli az őröktől az egykori tábornok lelövését.
Radekhez hű kazahsztáni területekről MiG-ek veszik célba a különgépet, s megtorlásképpen komoly kárt tesznek a járműben. Az amerikai vadászgépek közbeavatkoznak és visszaverik a támadókat, azonban a sérülések következtében a géppel már nem lehet leszállni. Gyors eljárással kábellel kapcsolnak rá egy mentőgépet az Air Force One-ra, hogy az embereket átmenekítsék rajta, ám a meghibásodott repülő folyamatosan veszít magasságából, veszélyeztetve a légierő képzett ejtőernyősei által vezényelt biztonságos átérést. Marshall, Caldwell és Gibbs marad hátra, mikor már csak egy ember átszállítására van elegendő idő. Caldwell és az ernyős ragaszkodik Marshallhoz, azonban Gibbs pisztolyt ránt, s lelövi mindkettőjüket. Marshallnak sikerül kiütnie az áruló kezéből a fegyvert, s az utolsó pillanatban a biztosított hevederrel kiugrania a Kaszpi-tengerbe zuhanó repülőről. A C–130 Hercules bejelenti, hogy hívójelet változtat: Liberty 24-ről Air Force One-ra.
Szereplők Harrison Ford – James Marshall (magyar hangja Végvári Tamás) – Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, aki hazafelé tart Oroszországból a különgépén.
A szerepet eredetileg Kevin Costnernek írták, azonban a színész A jövő hírnökéhez fűződő elhivatottsága miatt nem tudta vállalni; ő ajánlotta Fordot maga helyett. Ford külön kérte színésztársát, Gary Oldmant, hogy az ténylegesen üsse őt meg a felvételek alatt.
Gary Oldman – Jegor Korzsunov (magyar hangja Kálloy Molnár Péter) – Orosz ultranacionalista terrorista, aki átveszi az irányítást az Air Force One felett.
Oldman hátborzongató játékának köszönhetően kiérdemelte a „Scary Gary” („Ijesztő Gary”) becenevet a forgatáson. Noha a filmben a szereplő keresztneve Jegorként jelenik meg, a stáblistán az Ivan olvasható.
Glenn Close – Kathryn Bennett (magyar hangja Kútvölgyi Erzsébet) – Az Egyesült Államok alelnöke, akivel Korzsunov közli a követelését.
Bill Clinton elnök 1996 nyarán, szabadsága idején meghívta a színésznőt magához vacsorára, amin részt vett Harrison Ford is. Ford letérdelve kérte meg Close-t, hogy „legyen az alelnöke” új filmjében, melyet épp akkor kezdett forgatni. Close úgy érezte, nem mondhat nemet.VOX Magazin, 1997. november, 11. oldal
Wendy Crewson – Grace Marshall (magyar hangja Kovács Nóra) – A first lady, Marshall felesége. Liesel Matthews – Alice Marshall (magyar hangja Simonyi Piroska) – Marshall lánya. Dean Stockwell – Walter Dean (magyar hangja Barbinek Péter) – Az Egyesült Államok védelmi minisztere. Paul Guilfoyle – Lloyd Shep Shepherd (magyar hangja Balázsi Gyula) – Marshall vezérkari főnöke, aki szintén a gép fedélzetén tartózkodik. Xander Berkeley – Gibbs (magyar hangja Németh Gábor) – A titkosszolgálat vezető ügynöke az Air Force One-on. William H. Macy – Caldwell (magyar hangja Benkő Péter) – Ezredes, haditanácsadó az Air Force One-on. Jürgen Prochnow – Ivan Radek (nem szólal meg) – Kazahsztán bebörtönzött diktátora.
A filmben használttal ellentétben a stáblistán a szereplő keresztnevét Alexanderként tüntetik fel.
Háttér A forgatókönyv Wolfgang Petersen a DVD audiokommentárjában elárulja, hogy az eredeti forgatókönyv magyarázatot adott Gibbs titkosügynök árulására: egykor a CIA-nek dolgozott, s a hidegháború befejeztével sokat veszített. Haragot táplált az amerikai kormány felé, ezért segített a CIA-s időszakából ismert terroristáknak. Végül azonban ezen háttértörténet kimaradt a végleges változatból, mert túl hosszúnak ítélték meg az elmeséléséhez szükséges időt.
Az egyik producer szerette volna, ha a film végén Marshall egyszerűen kihajítja Korzsunovot a gépből, azonban a forgatókönyvíró úgy érezte, ez túl kézenfekvő megoldás lenne, így a filmben látható konszenzusra jutottak: az orosz nyakát szegi, mikor az elnök körbetekeri az ejtőernyő zsinórjával, majd kinyitja azt.
A forgatás Az elnök különgépe forgatási munkálatai 1996. szeptember 16. és 1997. január 17. között folytak. A nyitójelenetet, melyben az éj leple alatt a hadsereg megszállja Radek házát, Clevelandben forgatták, Ohio államban. A diktátor kastélyaként szolgáló épület a Severance Hall, a Clevelandi Zenekar otthona, beltere pedig a Cuyahova Megyei Bíróság épülete, szintén Clevelandben. Felismerhető a bíróság szoborral díszített előcsarnoka és egy keskeny folyosóként a törvénykönyvtár. Az orosz börtön, ahol Radeket fogva tartják, a valóságban a Mansfield Javítóintézet. A Ramstein Légibázis jeleneteit a Rickenbacker Nemzetközi Repülőtéren, a szintén ohiói Columbus városában vették fel. Mivel a repülőgépnek jól kellett látszódnia az éjszakai napszak ellenére is, némi fényre szükség volt; e kitétel napi kétszer 15 perces időintervallumra szorította a forgatást, pirkadatkor és alkonyatkor. A 747-es kifordulását a földön ezen jelenetsorban félsebességnél vették fel. A végső jelenetsort a kábellel a két gép között a kaliforniai Csatorna-szigetek közelében forgatták. Paul Bishop repült a 747-essel néhány lábra az MC-130-astól. A kamerát szállító módosított B-25-ös gép végsebessége 230 mérföld körül volt, így a szekvenciát 200 mérföld környékén vették fel, amihez a 747-esnek megnövelt szárnyakra volt szüksége.
A CNN engedélyt adott a stábnak, hogy valódi Los Angeles-i stúdiójukban forgassák le a filmben látható jelenetet, melyben egy hírbeolvasó bejelenti, hogy az elnök gépe lezuhant (ami egyébként nem felel meg a film valóságának). Még a bemutató előtt, a Time Warner egyik felső vezetője dühödten reagált, mikor tudomást szerzett a szcénáról. A meg nem nevezett igazgató Matt Drudge online újságírónak adott interjújában adott hangot felháborodásának: „Azt a jelenetet, melyben a CNN logója látható, azonnal ki kell vágni, mielőtt bemutatják a filmet. […] Ez őrület és sérti a becsületünket. […] Eljátszani az elnököt érintő repülőgép-balesetről szóló híradást? Nincs lelkiismeretük?”Time Warner fejes nem akarja látni a CNN-logót a filmben IMDb
A forgatás egyik napján két F/A-18-as vadászgép bukkant fel és meglepett jelentést tettek, miszerint az általuk azonosításra felszólított repülő az Air Force One volt, golyó ütötte lyukakkal (amik valójában matricák voltak). A Los Angeles-i légi irányítás azonban tudott a forgatásról, és tisztázta a helyzetet a pilótáknak.
Az elnök különgépe