A Kecskeméti járás Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Kecskemét. Területe 1212,21 km², népessége 156 475 fő, népsűrűsége pedig 129 fő/km² volt 2014 elején. 2014. január 1-én három város (Kecskemét, Kerekegyháza és Lajosmizse) és 13 község tartozott hozzá. Területfejlesztési szempontból a települések a Kecskeméti és a Kiskunfélegyházai kistérséghez tartoznak.
A Kecskeméti járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett 1950. február 1. és 1983. december 31. között.
Települései A települések 2014. évi adatait az alábbi táblázat tartalmazza. (A népesség és a terület az év elejére, a többi adat 2014. január 1-ére vonatkozik.)
A járás települési önkormányzata közül nyolc működtet önálló hivatalt, a többi nyolc pedig négy közös önkormányzati hivatalhoz tartozik.
TelepülésJogállásKözös hivatalKistérségNépességTerület (km²)Kecskemétmegyeszékhely megyei jogú város járásszékhelyKecskemétiKerekegyházavárosKerekegyházaKecskemétiLajosmizsevárosLajosmizseKecskemétiÁgasegyházaközségKecskemétiBallószögközségKecskemétiFelsőlajosközségLajosmizseKecskemétiFülöpházaközségKerekegyházaKecskemétiFülöpjakabközségKunszállásKiskunfélegyháziHelvécianagyközségKecskemétiJakabszállásközségKecskemétiKunbaracsközségLadánybeneKecskemétiKunszállásközségKunszállásKiskunfélegyháziLadánybeneközségLadánybeneKecskemétiNyárlőrincközségKecskemétiOrgoványközségKecskemétiVárosföldközségKecskeméti
Története A Kecskeméti járás az 1950-es megyerendezés során jött létre 1950. február 1-jén az Alsódabasi járásnak az újonnan létrejött Bács-Kiskun megyéhez került, továbbá a Kunszentmiklósi és a Kiskunfélegyházi járás Kecskeméthez közelebb eső községeiből.
Területe jelentősen megnövekedett 1950 és 1954 között, mivel a Kecskemét határából létrejött kilenc új községet ide osztották be. 1970-ben, amikor két szomszédos járás, a Dunavecsei és a Kiskunfélegyházi megszűnt, ezek területének egy részét is idecsatolták, ekkor érte el a Kecskeméti járás legnagyobb kiterjedését. 1973-tól kezdve viszont területe csökkent, mivel egyes községeit Kecskemét városkörnyékéhez osztották be.
1984. január 1-jétől új közigazgatási beosztás lépett életbe, ezért 1983. december 31-én valamennyi járás megszűnt, így a Kecskeméti is. Községei közül Kunszentmiklós és Tiszakécske városi jogú nagyközségi rangot kapott, a többi község a Kecskeméti és a Kiskunfélegyházi városkörnyékhez, illetve a Kunszentmiklósi és a Tiszakécskei nagyközségkörnyékhez került.
Községei 1950 és 1983 között Az alábbi táblázat felsorolja a Kecskeméti járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.
KözségMikortólHonnanMeddigHovaÁgasegyháza1952. január 1.(Kecskemét határából alakult)1983. december 31.Kecskeméti városkörnyékhezAlpár1970. június 30.Kiskunfélegyházi járásból1973. április 14.Tiszaújfaluval egyesült Tiszaalpár névenBallószög1954(Kecskemét határából alakult)1977. március 31.Kecskeméti városkörnyékhezBugac1950. június 1.(Kecskemét határából alakult)1983. december 31.Kiskunfélegyházi városkörnyékhezFülöpháza1950. február 1.Kunszentmiklósi járásból1983. december 31.Kecskeméti városkörnyékhezHelvécia1952. január 1.(Kecskemét határából alakult)1977. március 31.Kecskeméti városkörnyékhezHetényegyháza1952. január 1.(Kecskemét határából alakult)1973. április 14.Kecskeméti városkörnyékhezIzsák1950. február 1.Kunszentmiklósi járásból1983. december 31.Kecskeméti városkörnyékhezJakabszállás1950. február 1.Kiskunfélegyházi járásból1983. december 31.Kecskeméti városkörnyékhezKerekegyháza1950. február 1.Kunszentmiklósi járásból1983. december 31.Kecskeméti városkörnyékhezKunadacs1970. június 30.Dunavecsei járásból1983. december 31.Kunszentmiklósi nagyközségkörnyékhezKunbaracs1950. február 1.Alsódabasi járásból1983. december 31.Kecskeméti városkörnyékhezKunpeszér1970. június 30.Dunavecsei járásból1983. december 31.Kunszentmiklósi nagyközségkörnyékhezKunszentmiklós1970. június 30.Dunavecsei járásból1983. december 31.Kunszentmiklósi nagyközségkörnyékhezLadánybene1950. február 1.Alsódabasi járásból1983. december 31.Kecskeméti városkörnyékhezLajosmizse1950. február 1.Alsódabasi járásból1983. december 31.Kecskeméti városkörnyékhezLakitelek1950. június 1.(Kecskemét határából alakult)1983. december 31.Tiszakécskei nagyközségkörnyékhezLászlófalva1952. január 1.(Kecskemét határából alakult)1983. december 31.Tiszakécskei nagyközségkörnyékhezNyárlőrinc1950. június 1.(Kecskemét határából alakult)1983. december 31.Tiszakécskei nagyközségkörnyékhezOrgovány1950. február 1.Kunszentmiklósi járásból1983. december 31.Kecskeméti városkörnyékhezSzabadszállás1970. június 30.Dunavecsei járásból1983. december 31.Kunszentmiklósi nagyközségkörnyékhezTiszaalpár1973. április 15.Alpár és Tiszaújfalu egyesülése1983. december 31.Kiskunfélegyházi városkörnyékhezTiszakécske1950. június 1.Kiskunfélegyházi járásból1983. december 31.Tiszakécskei nagyközségkörnyékhezTiszaújfalu1970. június 30.Kiskunfélegyházi járásból1973. április 14.Alpárral egyesült Tiszaalpár névenVárosföld1952. január 1.(Kecskemét határából alakult)1977. március 31.Kecskeméti városkörnyékhez
Történeti adatai Megszűnése előtt, 1983 végén területe 1865 km², népessége pedig mintegy 88 ezer fő volt.
Lásd még 1950-es járásrendezés Kecskeméti kistérség
Jegyzetek
Források A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.) Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013., KSH
Kategória:Bács-Kiskun megye járásai Kategória:Kecskemét