A csőférgek (Canalipalpata) a soksertéjűek (Polychaeta) osztályának egyik rendje.
Előfordulásuk Csőférgek a világ összes sekély és mély vizében előfordulnak a trópusi tengerektől a sarkvidéki tengerekig. A szivárványló sünféreg rendszerint nagy kolóniákat alkot a homokos vagy iszapos tengerparton. A többi faj a sziklákon, a hordalékban vagy a moszatokon él.
Megjelenésük A csőférgek hossza legfeljebb 30 centiméter.
A csőféreg teste folyadékkal telt henger, melynek falát két izomréteg alkotja. Az egyik réteg a hosszanti összehúzódást biztosítja – ilyenkor a féreg rövidebb lesz –, a másik a test körül húzódik össze, hogy az állat újra ki tudjon nyújtózni. A felnőtt állat egész életében egy szűk csőben, helyhez kötötten él. Sok faj szénsavas mészből választja ki a csövét, más fajok váladékuk segítségével, homokból és széttört kagylóhéjból hozzák létre.
A tapogatók a féreg vékony bőrén keresztül végzik a gázcserét, és táplálékot szűrnek ki a vízből. Az állat a legkisebb veszély esetén behúzza a legyezőjét, és eltűnik a csövében.
Néhány faj Szivárványló sünféreg: Az Északi-tenger partvidékén nagy számban él homokos vagy iszapos felületeken, a mélyebb vizekben azonban sziklákra is tapad. Legyezője két egyforma tapogatósorból áll.
Myxicola infundibulum: A homokba vagy az iszapba beágyazódva, 15 centiméter hosszú csőben él. Tapogatói sötét szélű tölcsért vagy kelyhet képeznek. Az állat központi idegdúclánca nagyon vastag, akár egy milliméter átmérőjű is lehet.
Életmódjuk A csőférgek a tenger fenekéhez nőve élnek. Táplálékaik vízben sodródó szerves részecskék, főképp a plankton.
Szaporodásuk A szaporodási időszak nyáron van. Minden csőféreg szaporodhat ivaros szaporodással, de egyes fajok az ivartalan szaporodást is alkalmazzák. Az ivaros szaporodás esetén minden féreg bocsát petét és spermiumot is a vízbe, a megtermékenyítés ott megy végbe. Az ivartalan szaporodás esetén sarjadzással. A lárvák planktonikus életmódot folytatnak, egy ideig lebegnek, majd egy helyre leereszkednek, ahol kifejlett állattá változnak.
Rendszertani felosztásuk
A rendet három alrendre és négy, alrendbe nem sorolt családra bontják:
Sabellida alrend 6 családdal: Oweniidae Sabellariidae Sabellidae mészcsőférgek (Serpulidae) Siboglinidae Spirorbidae Spionida alrend 8 családdal: Apistobranchidae Chaetopteridae Longosomatidae Magelonidae Poecilochaetidae Spionidae Trochochaetidae Uncispionidae Terebellida alrend 13 családdal: Acrocirridae Alvinellidae Ampharetidae Cirratulidae Ctenodrilidae Fauveliopsidae Flabelligeridae Flotidae Pectinariidae Poeobiidae Sternaspidae Terebellidae Trichobranchidae
Alrendbe nem sorolt családok: Polygordiidae Protodrilidae Protodriloididae Saccocirridae
Források
Kategória:Soksertéjűek Kategória:Gyűrűsféregrendek