Cserszegtomaj nagyközség Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.
Fekvése Keszthelytől északra a Keszthelyi-fennsík délnyugati lábánál helyezkedik el.
Megközelítése, közlekedése A település központja déli irányból, Keszthely felől közelíthető meg a legegyszerűbben, azon a 73 162-es számot viselő úton, amely a város északi részén ágazik ki a 7347-es útból, keresztezi a 71-es főút keszthelyi északi elkerülőjét, és Cserszegtomajt elhagyva Rezi központjáig vezet.
Emellett Hévízről is vezet út a településre; a község nyugati határában fut a Keszthelyt Zalaszántón át Sümeggel összekötő 7327-es út, keleti határszélét pedig érinti a 7343-as út is.
Napi közel húsz autóbuszjárat indul Keszthelyről a településre, majd tovább Rezi felé.
Nevének eredete
Cserszeg település neve a magyar cser és szeg (szeglet) szavak összetételéből származik. Tomaj helységnév a Tomaj nemzetség nevéből származik.
Története
A község területén római és avar kori leletek találhatók, amelyek arra utalnak, hogy ezekben az időkben lakott volt ez a terület, és a mai Keszthely területén lévő központ felügyelete alatt volt.
A település első említése – Tolmaj néven – 1357-ből való, amikor is Keszthellyel együtt írták össze. A 15. században épült meg kápolnája a település keleti részén. 1564-ben török megszállás alá került, majd az 1620-as évekre teljesen elnéptelenedett, azonban a község szőlőhegyeit továbbra is művelték a környező települések jobbágyai. A 17. században alakult ki Cserszeg település is, amely Keszthelyhez tartozó önálló – elsősorban szőlőműveléssel foglalkozó – település lehetett. 1674-ben mint prédiumot említik, ahol Pethő uraság szervitorai és libertinusai laknak, és szőlőt művelnek. 1682-ben az újra feléledt Tomaj település elfogadta hegytörvényét, és hegyközséggé vált. A tomaji gazdák többsége valószínűleg nem itt, hanem Keszthelyen lakott.
A 19. század elején kezdett dinamikus fejlődésnek indulni a település, amikor is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a környék szőlei iránt. 1848-ban egyesült a két település, és létrejött Cserszegtomaj, amely 1857-es népszámláláson 1239 fő lakossággal rendelkezett, ami kiemelkedően magas lélekszám volt.
A 20. században – az 1990-es évekig – a település nem mutatott nagy fejlődést, lakossága fogyott, elsősorban a dinamikusan gyarapodó Keszthelyre és Hévízre vándoroltak el az itt lakók. 1926-ban két egy osztálytermes iskolája volt (Cserszegen és Tomajon).
Az 1990-es évektől fogva Keszthely és Hévíz telítődése folytán egyre több turista keresi fel a települést, amely ismét dinamikusan fejlődő községe a térségnek. A letelepülők (köztük sok külföldi) száma is rohamosan növekszik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a balatoni települések közül Cserszegtomajon nő a legdinamikusabban az állandó lakosok száma. 2007-ben 27%-kal többen éltek a faluban, mint 2001-ben. Cserszegtomaj azonban még így is kistelepülésnek számít: 2008 elején a lakosok száma 2700 körül volt.Népszabadság, 2008. május 24. Boda András cikke A település 2017-ben nagyközségi rangot kapott.
A településen polgárőrség működik.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Gyuk János (független) 1994–1998: Gyuk János (független) 1998–2002: Gyuk János (független) 2002–2006: Gyuk János (független) 2006–2010: Gyuk János (független) 2010–2014: Bartha Gábor (független) 2014–2019: Bartha Gábor (független) 2019–2024: Elekes István (Momentum) 2024– : Bartha Gábor (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 89,78%, német 6,44%, cigány 1,6%. A lakosok 53,2%-a római katolikusnak, 4% reformátusnak, 1,66% evangélikusnak, 11,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (28,5% nem nyilatkozott).Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
2022-ben a lakosság 81,4%-a vallotta magát magyarnak, 7,5% németnek, 0,8% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% szerbnek, lengyelnek, horvátnak, örménynek és ruszinnak, 4,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,3% volt római katolikus, 3,3% református, 1,9% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 2,3% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 11,3% felekezeten kívüli (42,2% nem válaszolt).Cserszegtomaj Helységnévtár
Fontosabb látnivalók
A település legérdekesebb látnivalója az egyedülálló Cserszegtomaji-kútbarlang, amit 1930-ban Tóth Lajos kútmester véletlenül fedezett fel, és amely szövevényes hálózattal, valamint különleges formakinccsel rendelkezik. A barlang fokozottan védett természeti képződmény.
További látnivalók: Arborétum Okker- és piritbánya Európa tér Templom Szent Anna-kápolna Várszínház Margit-kilátó Acheron-kútbarlang
Kultúra
Cserszegtomaj számos alkotót ihletett meg gyönyörű fekvésének és látnivalóinak köszönhetően.
1992-ben Takács Ferdinánd cserszegtomaji születésű festő, megalapította a Cserszegtomaji Szabad Művészet Alkotótelepet, ami azóta nemzetközi művésztelepként működik. A telepen részt vettek már Szlovákiából, Szerbiából, Horvátországból, Romániából, Ukrajnából, Ausztriából, Angliából, Argentínából és Japánból érkező festők, grafikusok, szobrászok és fotóművészek – a hazaiakon kívül.
Híres emberek
Bakonyi Károly szőlőnemesítő Szabó István író Szennyai Mária színésznő Vajkai Aurél etnográfus Levitin Dávid véleményvezér
Források, szakirodalom
Jegyzetek
További információk Cserszegtomaj honlapja
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Zala megye települései Kategória:Zala vármegye települései