A cs. kir. szab. osztrák Államvasút-Társaság (ÁVT, ritkábban OÁVT), németül k. k. privilegierte österreichische Staatseisenbahn-Gesellschaft (StEG), illetve 1883. január 1-jétől Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság (OMÁV), németül privilegierte österreichisch-ungarische Staatseisenbahn-Gesellschaft nevével ellentétben az Osztrák–Magyar Monarchia egyik magán vasúttársasága volt.

Története thumb|Az ÁVT tartálykocsija Az Államvasút-Társaság nevével ellentétben magánvasút-társaság volt, melynek tulajdonosa külföldi tőkés befektetői csoport volt, francia zsidó részvényesekkel,Száz vasutat, ezeret... ismeretterjesztő filmsorozat 2. rész Rendezte: Sáfrány József MTV, 1996 magyar arisztokratákkal és nagytőkésekkel. A legnagyobb részvénytulajdonosok névjegyzékét a vasúttársaság éves üzleti jelentései tartalmazzák. 1854. október 17-én alapították, 1855 januárjában az osztrák államtól megkapta a Cs. kir. Északi Államvasút és a Cs. kir. Délkeleti Államvasút vonalait és eszközeit, emellett jelentős földterületeket és bányákat a Bánságban. Innen ered a társaság szokatlan neve. Ez az üzletkötés azt jelentette, hogy a Monarchia addigi államvasúti politikát feladja tőkeerő hiányában. A Bécs–Győri Vasút 1855. február 13-i és a Brünn-Rossitzer Eisenbahn 1879. január 1-jei átvétele, valamint új vonalak kiépítése után, 1890-re az ÁVT osztrák területen 1350 km, míg Magyarországon további 1500 km-nyi vonalhálózattal rendelkezett. 1880-tól HÉV-vonalakat is épített, melyek formailag különállók voltak, de a HÉV-társaságban az OÁVT-nak kizárólagos tulajdonjoga volt.

Az Államvasút-Társaság magyarországi vonalait az 1891. évi XXV. törvénycikk alapján 1891-ben a MÁV vette át, míg az osztrák szakaszok az 1909. október 15-i államosítás után kerültek a kkStB-hez. A Bruck-Királyhida–Miklóshalma és a Marchegg–országhatár szakaszok 1920-tól kerültek osztrák tulajdonba.

A társaság vonalai

Az Államvasút-Társaság vonalai Vonal Átadás éve Megjegyzés Bécs–Wolkersdorf–Mistelbach–Laa/Thaya–Brünn–Prága–Bodenbach Bécs–Pozsony–Érsekújvár–Budapest–Szeged átvéve a cs. kir. Délkeleti Államvasúttól Bécs–Bruck-Királyhida–Győr 1855-ben átvéve a Bécs–Győri Vasúttól, 1882-ben átadva a MÁV-nak a Vágvölgyi vasút vonalaiért cserébe Győr–Újszőny *1855/56 1882-ben átadva a MÁV-nak a Vágvölgyi vasút vonalaiért cserébe Chotzen–Halbstadt *1875 Halbstadt–Mittelsteine *1876/1889 Wenzelsberg–Starkotsch *1876 Böhmisch Trübau–Olmütz Uherské Hradiště–Uherský Brod Enzersdorf bei Staatz–Poysdorf *1886 Brünn–Vlára-szoros (országhatár)–Teplafő *1887 Götzendorf–Klein-Schwechat Götzendorf–Mannersdorf Bruck-Királyhida–Hainburg an der Donau Báziás–Oravica *1856 Szeged–Temesvár *1857 Rákosrendező–Kőbánya alsó *1861 Oravica–Stájerlak-Anina *1863 Temesvár–Karánsebes *1876 Karánsebes–Orsova–országhatár *1879 Pozsony–Récse–Nagyszombat–Vágújhely–Trencsén egykori Vágvölgyi vasút-vonal, 1882-ben átvéve a MÁV-tól a Bruck-Királyhida–Győr–Újszőny vonalért cserébe Nagyszombat–Szered egykori Vágvölgyi vasút-vonal, 1882-ben átvéve a MÁV-tól a Bruck-Királyhida–Győr–Újszőny vonalért cserébe Récse–Prácsa egykori Vágvölgyi vasút-vonal, 1882-ben átvéve a MÁV-tól a Bruck-Királyhida–Győr–Újszőny vonalért cserébe Pozsony–Récse *1883 Galánta–Szered *1883 Trencsénteplic–Zsolna *1883 Nagytapolcsány–Nagybélic *1883 Csaca–országhatár(–Zwardoń) *1884 Párkány-Nána–Csata *1885 Szered–Lipótvár *1885 Trencsénteplic–Vlára-szoros *1888

Az Államvasút-Társaság által kezelt helyiérdekű vasútvonalak Vonal Átadás éve Megjegyzés Valkány–Perjámos *1870 Vojtek–Németbogsán *1874 Lobositz–Libochowitz *1882 Kralupp–Welwarn *1882 Přelouč–Prachowitz/Kalkpodol *1882 Kralupp–Zvolenowes *1886 Chotzen–Leitomischl *1882 Kiskunfélegyháza–Csongrád *1888 Közvetetten az OMÁV 100%-os tulajdonában álló Félegyháza–Csongrád Helyi Érdekű Gőzmozdonyú Vasút társaságon keresztül

Az ÁVT által üzemeltetett vonalak Brandeis an der Elbe (Místní dráha Brandýs nad Labem)–Neratowitz (Neratovice) helyiérdekű vasút (*1899) Aujezd (Místní dráha Újezd)–Luhatschowitz (Luhačovice) helyiérdekű vasút (*1905)

Az ÁVT gőzmozdonyai Az Államvasút-Társaság fennállása során gőzmozdonyai jelölésére három számozási rendszert alkalmazott. Az első, 1858-as rendszer nem tartalmazott sorozat- vagy osztálymegjelölést, azt csak az 1873-ban bevezetett második rendszerben kezdték alkalmazni. A harmadik jelölési rendszert már a magyar vonalrészek államosítása után, 1897-ben kezdték alkalmazni.

Első jelölési rendszer, 1858

Az Államvasút-Társaság első számozási rendszere sorozat- és osztálymegjelölés nélkül, a járműveket mindössze a személy- és tehervonati mozdonyok eltérő pályaszámcsoportba sorolásával (a személy- és gyorsvonati mozdonyok eredetileg 300 alatti, a tehervonatiak efölötti pályaszámokat kaptak) különböztették meg. A tulajdonképpen terhervonati 229 psz. mozdony ilyetén besorolásával 1868-ban eltértek a szisztémától.

A Magyar Középponti Vasút (MKpV), a Bécs–Győri Vasút (WRB), az Cs. kir. Északi Államvasút (NStB) és a Cs. kir. Délkeleti Államvasút (SÖStB) átvett mozdonyait szintén ebbe a rendszerbe sorolták. Mivel 299 psz. alatt már szinte minden pályaszámot kiadtak, ezért 1873-ban új rendszert vezettek be.

Az ÁVT gőzmozdonyai / Első jelölési rendszer, 1858. Eredet Psz. az 1. rendszer szerint Jelleg Gyártási év Gyártó Psz. a 2. rendszer szerint Kategória a 2. rendszere szerint 3. rendszer MÁV 1891 MÁV 1911 kkStB-sor. Megjegyzés MKpV 1 1A1–n2 1842 Meyer/Mülhausen – DEBRECZIN NStB 2–7 2A–n2 1842 Bécsújhelyi Mozdonygyár – WRB 8–11 1A1–n2 1842 Sharp – NStB 12–22 2A–n2 1845 Bécsújhelyi Mozdonygyár – 1858-ban 12–15 eladva az Erzbahn Nučic-nak NStB 23–26 2A–n2 1845 Norris/Philadelphia – NStB 27–43 2A–n2 1845 Cockerill/Seraing – NStB 44–50 2A–n2 1845 Cockerill/Seraing 1 MKpV 51–54 2A–n2 1845 Cockerill/Seraing 2 PEST, BUDA, PANNONIA és POZSONY NStB 55–57 2A–n2 1846 Norris/Bécs – NStB 58–61 2A–n2 1846 Bécsújhelyi Mozdonygyár – MKpV 62–69 2A–n2 1846 Cockerill/Seraing – VÁCZ, NEOGRÁD, ESZTERGOM, KOMÁROM, HONT, BORSOD, NYITRA és HEVES MKpV 70 1A1–n2 1846 WRB – BÉTS MKpV 71–72 1B–n2 1846 Norris/Bécs – NÁDOR és ISTVÁN NStB 73–74 2A–n2 1846 Meyer/Mülhausen – WRB 75–77 2B–n2 1846 Haswell – MKpV 78–84 1B–n2 1847 Haswell 357–363 IIIe CZEGLÉD, ABONY, PILIS, MONOR, ALBERTI, IRSA, VISEGRÁD, ÜLLŐ, SZOLNOK, NAGYMAROS és BIHAR SöStB 85–87 1B–n2 1850 Haswell 364–366 IIIe SöStB 88–91 1B–n2 1851 Haswell 15–18 IIIe' SöStB 92–95 1B–n2 1851 Bécsújhelyi Mozdonygyár 26–29 IIIe IIr 1283–1285 NStB 96–107 2B–n2 1852 Cockerill/Seraing 30–31 IIIe SöStB 108–117 1B–n2 1854 Haswell 19–25 IIIe IIr 1281–1282 – 118–124 1B–n2 1854 Haswell 354–356 IIIf még a WRB rendelte – 125–132 D–n2-nek fenntartva, de azok végül 441–447 psz. lettek – 133–145 B2–n2st 1855 Lokomotivfabrik der StEG 32–44 IVg TIIb 1351–1361 269 – 146–157 B3–n2st 1857–1858 Cockerill/Seraing 45–56 IVg 2001–2005 – 158–168 2A–n2 1861 Lokomotivfabrik der StEG 3–13 IIIeII 1001–1011 – 169 2A–n4 1861 Lokomotivfabrik der StEG 14 IIIeII 1051 DUPLEX – 170–177 B3–n2st 1863 Lokomotivfabrik der StEG 57–64 IVgI TIIa 1341–1348 268 – 178–270 B3–n2st 1865–1873 Lokomotivfabrik der StEG 367–459 IVe 2201–2256 TII 1301–1337 250 14 – 299 2B–n2 1868 prágai műhelyek 207 a 312–326 tartalékalkatrészeiből építve MKpV 300–303 C–n2 1847 Haswell 706–709 IVi ERŐS, ÉRSEK-UJVÁR, TISZA és DUNA NStB 304–309 2B–n2 1848 Maffei/München 219–224 IIIf IIq 1271–1275 MKpV 310–311 1B–n2 1848 Haswell 340–341 IIIf 2101 NAGY KÖRÖS, VILLÁM és CSILLAG NStB 312–326 2B–n2 1848–1849 Bécsújhelyi Mozdonygyár 208–212 a 312 1B–n2t-re átépítve és kősőbb StEG II 256-ra átszámozva NStB 327–332 2B–n2 1849–1850 Bécsújhelyi Mozdonygyár 213–216 IIIf NStB 333–338 2B–n2 1848–1849 Cockerill/Seraing 350–353 IIIf a 335 és a 338 psz. 1870-ben Pest–Losoncz Vasútnak eladva NStB 339–347 2B–n2 1850 Haswell 225–233 IIIf 2151–2152 IIq 1276–1277 NStB 348–349 2B–n2 1850 Kessler/Karlsruhe 201–202 IIIf SöStB 350–357 1B–n2 1850–1851 Haswell 342–349 IIIf 2102–2104 SöStB 358–365 1B–n2 1850–1851 Bécsújhelyi Mozdonygyár 217–218 IIIf SöStB 366–369 1B–n2 1851 Esslingeni Gépgyár 203–206 IIIf SöStB 370–373 1B–n2 1850 Maffei/München 336–339 IIIf SöStB 374–381 1B–n2 1852 Bécsújhelyi Mozdonygyár 234–239257–258 IIIfIVr IIs 1286–1287 252 NStB 382–399 2B–n2 1852 Haswell 316–333 IIIf 2153–2154 SöStB 400–437 1B–n2 1852–1854 Bécsújhelyi Mozdonygyár 240–255256259–280281–285 IIIfIIIfIVrIVr  IIs 1288–1300   252  SöStB 438–439 2B–n2 1852 Haswell 334–335 IIIf 2155–2156 – (440) D–n2 1855 Lokomotivfabrik der StEG – még a WRB rendelte, eladva 1855-ben – 441–447 D–n2 1855 Lokomotivfabrik der StEG 1101–1107 IVi 4001 még a WRB rendelte – 448–465 C2–n2st 1856 Maffei/München 710–727 IVh TIII 3191–3200 368 – 466–475 C2–n2st 1856 Lokomotivfabrik der StEG 728–737 IVh 3251–3255 – 476–487 C2–n2st 1857 Esslingeni Gépgyár 744–755 IVh 3260–3266 – 488–491 D–n2 1858 Lokomotivfabrik der StEG 1108–1111 IVi 4002 a MÁV-nak, de még 1891 előtt † – 492–493 C2–n2st 1858 Esslingeni Gépgyár 756–757 IVh 3267 – 494–499 C2 n2st 1859 Lokomotivfabrik der StEG 738–743 IVh 3256–3259 a 495, 496, 498 és 499 psz. építőmozdony a KRB-nél – 500–503 C+B–n2t 1862–1867 Lokomotivfabrik der StEG 1401–1404 VI TIVa 4270 STEYERDORF, ... – 504–581 C–n2 1866–1872 Lokomotivfabrik der StEG 758–835 IVs 3301–3364 IIIm 3061–3074 358 32 – 600–711 D–n2 1867–1880 Lokomotivfabrik der StEG, Esslingeni Gépgyár 1112–1223 V 4201–4260 IVb 4201–4242 459 571

Második jelölési rendszer, 1873

Mivel az első jelölési rendszer lehetőségei kimerültek, az ÁVT 1873-ban új jelölési rendszer bevezetéséről döntött. Ekkor egyfajta sorozatjel-rendszert vezettek be, amely mégis inkább kategória-rendszernek tekinthető, mivel az azonos kategóriába tartozó mozdonyok nem feltétlenül voltak típusazonosak, viszont hasonló feladatra használták őket. Alapvetően az I, II, III, IV, V és VI kategóriák léteztek, ahol: I és II kategória: gyorsvonati mozdonyok két kapcsolt kerékpárral, III kategória: személyvonati mozdonyok egy vagy két kapcsolt kerékpárral, IV–VI kategória: tehervonati mozdonyok három, négy, vagy öt hajtott kerékpárral. Ezeket a kategóriákat kiegészítő kisbetűkkel tovább bontották és azokat még tovább felső indexbe jelekkel (pl.: IVaI, IVcII, vagy IVfn. Miután 1891-ben az ÁVT/OMÁV magyarországi vonalait államosították és a járművek egy része a MÁV-hoz került, így az ÁVT a megmaradt járműveit újra átszámozta.