A kék cize vagy kék cukormadár (Cyanerpes cyaneus) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a tangarafélék (Thraupidae) családjába tartozó faj.
Rendszerezése A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Certhia nembe Certhia cyanea néven.
Alfajai Cyanerpes cyaneus brevipes (Cabanis, 1850) Cyanerpes cyaneus carneipes (P. L. Sclater, 1860) Cyanerpes cyaneus cyaneus (Linnaeus, 1766) Cyanerpes cyaneus dispar Zimmer, 1942 Cyanerpes cyaneus eximius (Cabanis, 1850) Cyanerpes cyaneus gemmeus Wetmore, 1941 Cyanerpes cyaneus gigas Thayer & Bangs, 1905 Cyanerpes cyaneus holti Parkes, 1977 Cyanerpes cyaneus pacificus Chapman, 1915 Cyanerpes cyaneus tobagensis Hellmayr & Seilern, 1914 Cyanerpes cyaneus violaceus Zimmer, 1942
Előfordulása Mexikó, Aruba, Bonaire, Curaçao, Kuba, Trinidad és Tobago, Belize, Costa Rica, Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama, Bolívia, Brazília, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Kolumbia, Peru, Suriname valamint Venezuela területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, mocsári erdők és szavannák, valamint másodlagos erdők, ültetvények és vidéki kertek. Állandó nem vonuló faj.
Megjelenése Testhossza 13 centiméter, testtömege 13-14 gramm. Csőre kard alakúan hajlott, s fejnél hosszabb, a hosszú szárny, amelyben a szabadon álló kilenc elsőrendű evező közül az első három a leghosszabb; továbbá a középhosszú, némileg kivágott farok. A nászruhában lévő hímje gyönyörűen fénylő ultramarinkék, feje tetején ragyogó kékeszöld; háta felső része, szárnya, farka és szemsávja fekete. Az evezők belső szegélye sárga. Szeme szürkésbarna, csőre fekete; lába élénk narancsvörös. bélyegkép|255px|A hímbélyegkép|230px|és a tojó
Életmódja A fák koronájában tartózkodik, ahol a virágok nektárjával és érett, édes gyümölcsök levelével táplálkozik. Apró rovarokat is elkap.
Szaporodása A tojó egyedül építi a fészkét egy ágvillában. Két-három tojást rak, amelyeken 13 napig kotlik. A kikelő fiókákat is jobbára egyedül gondozza. A fiatalok 15-17 napos korukban repülnek ki a fészekből.
Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy és ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Jegyzetek
Források
Brehm: Az állatok világa
További információk Videó a fajról Képek az interneten a fajról
Kategória:Cyanerpes Kategória:Madárfajok Kategória:Mexikó madarai Kategória:Belize madarai Kategória:Costa Rica madarai Kategória:Honduras madarai Kategória:Guatemala madarai Kategória:Nicaragua madarai Kategória:Panama madarai Kategória:Salvador madarai Kategória:Aruba madarai Kategória:Kuba madarai Kategória:A Holland Antillák madarai Kategória:Trinidad és Tobago madarai Kategória:Bolívia madarai Kategória:Brazília madarai Kategória:Ecuador madarai Kategória:Francia Guyana madarai Kategória:Guyana madarai Kategória:Kolumbia madarai Kategória:Peru madarai Kategória:Suriname madarai Kategória:Venezuela madarai